OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
IFJÚSÁGI IRODALOM KISKAMASZOKNAK
IFJÚSÁGI IRODALOM KISKAMASZOKNAK : Irijám és Jonibe - verses mese gyermekeknek és felnőtteknek

Irijám és Jonibe - verses mese gyermekeknek és felnőtteknek

  2018.02.17. 14:44

 
Írta: Schein Gábor
Illusztrálta: Rofusz Kinga
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2015
Oldalszám: 44

Titokzatosan szép verses mese Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról. Szerelmük, elválásuk és egymásra találásuk időtlen történet. A víz, a levegő, a föld és a tűz időtlenségét a teremtés és a búcsúzás mély és játékosan finom érzéseivel, ritmusaival tölti meg.

A titokzatos mesét Schein Gábor írta, a lenyűgöző illusztrációkat Rofusz Kinga készítette.

 

litera.hu
 
A könyv három mesét tartalmaz (vagy egy mesének három részét), Irijám és Jonibe, Jonibe és Irijám, majd ismét Irijám és Jonibe címmel. E három részből kettő már megjelent 1998-ban, a középső új.  Nehéz elvonatkoztatni attól a háttérinformációtól, hogy a szerző annakidején gyermeke születésének éjszakáján vetette papírra a mese első változatát. Jonibe, a madárkirály és Irijám, a halkirálynő amúgy is teremtésmítoszként ható története egy ponton, Joremes „születésekor” mindenképp felidézi a fogantatás, a születés (sőt az öröklődés és az önálló életre kelés) misztériumát. Ám a történet nem válik Joremes történetévé, és nem is enged meg olvasójának semmiféle leegyszerűsítő olvasatot.

Joremes fogantatása különös teremtési aktus (amely a „gyúr” igével ősi teremtésmítoszok asszociációit hozza magával). Jonibe gyúrja a kis vörös halat – Irijám májából, aki lenyelte őt, hogy magával vihesse. A kis halat „olyanra formálta, amilyen Irijám volt emlékeiben, / és ragasztott az oldalára szárnyat is saját / tollaiból.” Irijám elnevezi, egyszersmind megáldja a kis lényt, mielőtt hétszer körbeússza hét tenger vizét, s kiengedi bensejéből („Joremes lesz a neve, mert repülni tud, szeretni / fogja őt a Nap és a Hold.”). Megrázó, hogy e „kiengedés” után így szól Irijám Jonibéhez: „Te / maradj most már örökre velem, hisz nem vagy immár / a madarak királya, és én sem vagyok a halak / királynője.” Elvárásainknak, előfeltevéseinknek – táplálkozzanak azok az említett háttinformációból, vagy egyszerűen a születéshez társított képzeteinkből – ez a magány, ez a ki- és mindentől megfosztottság ellentmondani látszik. Ám lehet, mélyebben, igazabban szól annak felismeréséről, hogy életet adni előbb-utóbb azt is jelenti: elengedni. „És sosem tért vissza Joremes a hét tenger vizébe, / nem látta őt többé Irijám és Jonibe.”

Ez a – lehetséges, önkényesen – kiemelt mozzanat jól példázza, mit értünk a mese „sűrűsége” alatt. A történet minden egyes mozzanatára, mondatára érvényes, hogy az ismerősség érzetét kelti: ám ez az ismerősség nem (csupán) szövegszerű hasonlóságokból fakad, sokkal inkább az archetípusok ismerőssége ez.
 
A szöveg és szöveg közti párbeszédek (lásd a fenti „teremtéstörténetet”) éppen az eltérések, különbségek folytán okoznak izgalmat; az ismerős archetípusok pedig ismeretlen közegbe kerülésük által. Schein Gábor szövege ugyanis egy ismeretlen közeg. Ismeretlen, amennyiben mégsem mítosz, csak olyan mintha az volna, ismeretlen, amennyiben ennek az olyanminthaságnak folytán a történet kiszámíthatatlan fordulatokat enged meg magának, és ismeretlen abban az értelemben is, hogy felfedezésre hív, megismerésre vár.

Ebben a felfedezésben nemcsak a szöveg elliptikussága nehezíti az olvasó dolgát, hanem az az érzés is, hogy Irijám és Jonibe története egy másik történet végével veszi kezdetét – egy másik történetével, amelyről nem tudunk semmit. „Hét tenger mélyén ül Jonibe, szárnyát / leeresztve, a madárkirály” – kezdődik a mese; „És hét éven át nem eszik Jonibe”. Ezt a hét tenger mélyi, hét év alig-létre ítélő állapotot ismerjük. Ez a gyász. De nem tudjuk, miféle gyász űzte a madárkirályt a tenger mélyére. Irijámról bővebb előtörténetet kapunk: elpusztult anyja, Sárana, az öreg halkirálynő, s elvesztette minden ivadékát is. Mégis ő lesz az, aki megszólítja, felébreszti-feléleszti a madárkirályt. A gyász, a szerelem, az egymásra találás, egymás elveszítése és újra megtalálása rezeg-hullámzik át a mesén. Az emberi sorsból is ismerős egyszer fent, másszor lent – fa lombjában, hét tenger mélyén.

A kötetet Rofusz Kinga illusztrálta. A véletlen tökéletes párosítást eredményezett. A két művész találkozására a Csodaceruza kiadó jóvoltából került sor, ám sorsszerűségét ékesen bizonyítja egy-egy korábbi alkotás, amelyek egymástól függetlenül jöttek létre (Schein Gábor Az ezüstpikkely című meséje (amely megtalálható az Egyszervolt c. antológiában, 77-82.) és Rofusz Kinga  A sellő és a halász című animációs filmje megdöbbentően hasonló történetet dolgoznak fel).

Nem biztos, hogy az Irijám és Jonibe gyerekkönyv. Ám Schein Gábor mítoszbeszéde a gyerekeket is magával ragadja.

 
 

Lovász Andrea: Gondolni egy éneket

Irijám és Jonibe, a madárkirály és a halkirálynő alakja már a szerző 1998-as, azonos című kötetében megjelent, egymásra találásuk története most átdolgozva olvasható. Ha a műfajmegjelölést magától értetődőnek tekintjük, a Verses mese gyerekeknek és felnőtteknek jelzet elsősorban a szöveg funkciójának módosulásából adódó kérdéseket generál. Ez a könyv ugyanis gyerekkönyvként látott napvilágot, így az eredetileg felnőtt-szöveg preferált olvasói célközönsége is megváltozott. A korábbi kötethez képest a mostani könyvet a gyerekeknek kitétel indoklásával lehetne elhelyezni.

Schein Gábor poétikájának recepciójában a mítoszcentrikusság vissza-visszatérő elem, s az itt ezzel együtt járó lírai hang miatt az Irijám és Jonibe valóban meseként olvasható. (Hogy a mesei olvasat egyidejűleg gyerekirodalomként történő olvasatot is jelent, az újabb kérdés, de a szekunder irodalomban hallgatólagos megegyezéssel egybemosódott a két fogalom).

A madárkirály és a halkirálynő hétszer hét év és hétszer hét nap alatt játszódó történetében (vajon a szimmetrikus időszerkezet apró rontása szándékolt-e, és a mitikus-mesei időtlenség lehetetlenségét bizonyítva a felnőtt olvasatot erősíti?) minden benne van: kozmikus dimenziójú társtalanság, veszteség, düh, szerelem, ivadékok, teremtés, hazatalálás. Mindenféle lét-terekben történnek az egymás felé fordulások és az egymástól elfordulások, a víz, a levegő, a tűz illékony közegeiben változékony és bizonytalan a létezés: a mozgás, változás nemcsak érzelem-, de alakváltás is: Irijám és Jonibe története, ha valami egy szóban megfogalmazhatóról, akkor a keresésről szól.

És hát megoldás van (legalább): a föld valódi, stabil, fészket adó fájával megnyugvást hoz(az utolsó találkozásukkor Irijám maga is egy tamarindaág). De addig Irijám 122 ivadékát veszíti el, magukra haragítják a tengert, aki megmérgezi énekeiket, s kettejük, anyjának májából gyúrt, apjának tollait viselő gyermeke is eltűnik tűzben, vízben, szélben. Bár elméletileg egy mítoszban nem elsősorban a történet, hanem a beszéd lehetősége a fontos, itt a gyerekirodalom irányából történő olvasat nagyon is igényli, hogy nemcsak követhető, de megfejthető legyen, ami zajlik. Irijám és Jonibe archetipikus világa szuggesztív képeivel, az ontológiai alapformákhoz való fordulásokkal ősmese, teremtéstörténet („És lakatlan volt még a hét föld, a parti fövenyben semmi nyom, s beljebb néma az erdő”).

 

A három fejezetcím kört építő szerkezetében nemcsak a létezés köre zárul, hanem a szöveg köre is: a sajátos, formalizált nyelvhasználatban az ismétléseknek, visszatéréseknek határozott feladatuk van, a szöveg meggyőző erejét kell erősíteniük. Ez pedig szakrális kommunikáció, a tényközlő funkciótól akár leválasztva magában a dikcióban nyeri el legitimitását: a szöveg valamiről szól és végig önmagát is mondja. Nemcsak a prózai és lírai részek kopulációjában, a szerző nyelvi építkezésében, saját mitológiájában érhető tetten az irodalmi műfajok közül elsősorban a mesékre jellemző nyelvi prezentáció, hanem a szöveg témája, tartalma a nyelv és a megszólalás.

Ehhez a történethez kapcsolódva a létnek a repülés és a mondás az attribútuma: itt „szót mondanak”, „éneket gondolnak”; ha álmodnak, hangot hallanak; ha beszélnek, táncot látnak; ha szeretnek valakit, álmot mondanak érte, s lelkük életét úgy lelik meg, ha értik a nyelvet, „amelyen ő beszél”.

A versként és szakrális meseszövegként való nyelvi létmóduszok egymásra épülése egyedi ritmusú világot teremt: a zsolozsmákat és a kisgyerekkori dúdolókat egyaránt összecsendíti. Nyugodt, szép szöveg a Schein Gáboré, többször olvasható – nemcsak a ritmusa, hanem a szöveg rétegeinek felfejtése is lassú olvasást és olvasót kíván. Vizualitás és verbalitás viszonya nemcsak az írott szövegre jellemzően példa nélküli, de a Rofusz Kinga által megálmodott képi világgal kiegészülve teremtődik meg a könyv valódi titkos, kultikus tere, ebben pedig gyerekolvasónak lenni különleges lehetőség.

https://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1527698074_41.jpg

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót