OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
IFJÚSÁGI IRODALOM KISKAMASZOKNAK
IFJÚSÁGI IRODALOM KISKAMASZOKNAK : Mesék a Teljességhez

Mesék a Teljességhez

  2019.04.18. 15:01

Írta: Tamás Zsuzsa 
Illusztrálta: Ilyés Juli
Kiadó: Naphegy, 2014
Oldalszám: 118
 
„Életünk során mindannyian törekszünk egyfajta teljesség elérésére, s ez a vágyunk csak felerősödik akkor, amikor szülővé válunk. Úgy érezzük, tudásunkat, tapasztalatunkat, vagyis a teljesség mesebeli történeteit át kell adnunk a gyermekünknek. Ám nem lapul ott a könyvtárunkban A Teljesség könyve arra várva, hogy fellapozzuk. Lapjait magunknak kell teleírnunk.
 
Erre ébred rá a mesebeli király s királyné is, s hogy folyvást síró kislányukat meggyógyíthassák a teljesség meséivel, a királynak útra kell kelnie, s fel kell keresnie birodalma bölcseit…
Vándorlása során nem csak a könyv lapjai telnek meg tartalommal. A bölcsek történetei egytől egyig jól ismert mesék újragondolt, szellemes, verses változatai, és az olvasó, mint minden jó, gondosan megmunkált mesében, a mélyben komoly filozófiai kérdéseket is talál. Persze, ha csak arra vágyik, hogy együtt barangoljon a királlyal mesés birodalmában, azt is megteheti."
 
Tamás Zsuzsa IBBY-díjas szerző második mesekönyvét, melyet ezúttal Ilyés Juli illusztrátorművész gyönyörű képei kísérnek (lásd a Mesekuckóban), 9-99 éves korig ajánljuk a család minden tagjának.

 

A kerettörténet egy fiatal királyi házaspárról szól, akinek nemrég született meg a kislánya. A kis királylány azonban naphosszat sír, bajának okát nem találják a szülők, mígnem a királynénak eszébe jut tündérnagymamája, aki a Teljesség könyvéről mesélt neki régen, és hogy az lesz a megoldás kulcsa. Ám nem lapul ott a könyvtárunkban A Teljesség könyve arra várva, hogy fellapozzuk. Lapjait magunknak kell teleírnunk. Erre ébred rá a mesebeli király s királyné is, s hogy folyvást síró kislányukat meggyógyíthassák a teljesség meséivel.

Csakhogy a Teljesség könyvének lapjai teljesen üresek, s ahhoz hogy a királyleány meggyógyuljon, a meséket király birodalmának 12 bölcsétől kell  megszereznie. Mi sem egyszerűbb, megírja a bölcseknek mind a 11 meghívót egy közösen eltöltendő vacsorára, mire a 12. meghívót véletlenül lekakaózza. Ekkor veszi kezdetét a bonyodalom, hiszen képtelen meghívni a király birodalma 12. bölcsét, a Tenger Boszorkányát. Az a király ugyanis, aki nem ért szót birodalma bölcseivel – legyünk akár a Csipkerózsika meséjében, akár egy mai mesében –, nem jó király.

Mivel a királynak nincs több meghívója, így a Tenger Boszorkányának nem jut belőle, s kimarad a meghívottak listájából, amiért éktelen haragra gerjed. Csak SOSEMFÉLT megy el a vacsorára, a többiek viszont félnek a boszorkány haragjától, ezért távol maradnak az eseménytől.

A szerző szerint a bölcsekeket egy rejtett ív köti össze a háttérben. A bölcsek sorrendiségében ugyanis van egy fejlődési irány: az első hat bölcs az EGO (énközpontú személyiség) állomásai. A hatodik bölcs, a mesebeli GONDOS jelenti a fordulópontot. Ő nincs is jelen, úgy gondoskodik a többiekről – tehát már nem egoista. A hetediktől a tizenkettedik bölcsig az önfeláldozás felé közeledünk, a feloldódásig. A király is egy ilyen fejlődési utat jár be. A mesebeli kakaó és ügyetlenkedés arra utal, hogy a történet kezdetén még nem igazán felnőtt ember.

Visszatérve a meséhez, a királynak tehát nincs más választása, mint útra kelni, hogy a bölcseket felkeresve megszerezze a meséket. Azért indul útnak, hogy birodalma bölcseinek segítségét kérve mesékkel töltse meg a Teljesség könyvét.

A király vándorlása során nem csak a könyv lapjai telnek meg tartalommal. A bölcsek történetei egytől egyig jól ismert mesék újragondolt, szellemes, verses változatai, és az olvasó, mint minden jó, gondosan megmunkált mesében, a mélyben komoly filozófiai kérdéseket is talál. Tehát a főhős utazása belső utazás is, a királlyá érésének útja. A felkeresett bölcseknek és az elhangzott történeteknek pedig van egy titkos íve. Aki figyel, észreveheti, hogy a félelmet nem ismerő hőstől, aki mindig fejjel megy a falnak, eljutunk a teljes önfeláldozás meséjéig, az éntől a feloldódásig, a fejtől a lábig.

A könyvet forgatva feltűnik két szín tulsúlya,  A kérdésre, hogy miért pont kék és piros színhangulat jellemzi a képeket, az illusztrátor a piros szín szerepét taglalta: ez a királyi család színe, a szeretetet s harmóniát jelzi, de a veszélyt is. Nemcsak színbeli megkülönböztetést használt; a királyi pár és kicsi lányuk emberarcú, a bölcsek viszont elnagyolt ábrázatúak – ami arra utal, hogy nem emberek, hanem különálló lények (vagyis archetípusok).

A verses betéteknél nagyon fontos, hogy a bölcsek egészen más, időtlen hangon szólaljanak meg. Ehhez a verses formát találta legmegfelelőbbnek, azon belül is a felező tizenkettest. Lévén tizenkét bölcs, adta magát, hogy ezt válassza, ráadásul ez egy nagy hagyományokkal rendelkező archaikus forma, beszédmód. Ugyanakkor a király verses záró meséje csak tíz szótagos sorokban íródott – ezzel is jelezni kívánta, hogy a főszereplő (még) nem bölcs, nem teljes.

A házaspár egymást segítő és támogató hangvétele, az együtt-örülés és bánkódás szépsége átüt az oldalakon. Ahogy a nő buzdítja, bátorítja férjét, aki aztán mindent megtesz, hogy elkészüljön a leánykájuknak a Teljesség könyve. Bizakodva halad, de nem makulátlan hősként vágtáz, inkább esendő emberként vándorol és izgul, hogy sikerül-e kiengesztelni a Tenger Boszorkányát, majd a megpróbáltatások végén siet haza a családjához, a palotába. Szerelmük, egymás elfogadása, ösztönös együttgondolkodásuk minden problémán átsegíti őket.

A 12 mese verses formában jelenik meg a mesén belül, klasszikus mesékről van szó, amit Zsuzsa újragondolt versformákban. A könyv 20 akril illusztrációt tartalmaz.

 

Petres Csizmadia Gabriella

Egy mesekönyv, ami komolyan veszi a mesét

 
Tamás Zsuzsa Mesék a Teljességhez című mesekönyve méltó folytatása az írónő 2013-ban megjelent Macskakirálylány című kötete szemléletmódjának: mindkét szöveg a tündérmese szüzséjéből, szerepköreiből, toposzaiból építkezik; a mesei világkép kozmikus rendjének közvetítésére törekszik; és lírai beszédmódja, szelíd humora mellett véresen komolyan veszi a mesemondás tevékenységét.

A Mesék a Teljességhez talán még az előző kötetnél is bátrabban merítkezik meg a mese mágikus világában, hiszen arra vállalkozik, hogy versbetétein keresztül ismert népmeséket és Andersen-meséket mondjon újra.

A szubjektív nézőpontból történő meseszövések komplex világot vonnak a kerettörténet szereplői köré, és a mese önismeretben betöltött szerepéről, gyógyító hatásáról, személyiségformáló erejébe vetett hitéről tanúskodnak. A szöveg kulcsát a mesemondás tradíciójának fontossága, az archaikus történetek szülőről gyermekre történő átadása képezi, ami ráébreszti a történet szereplőit (és az olvasót is), hogy a személyiség csak a mesét befogadó és mesét átadó narratív identitás megteremtésével teljesedhet ki.
 
A kötet alapvetően a tündérmese tradíciójából építkezik, azonban finoman magába olvasztja a kortárs irodalmi mesék szemléletbeli, nyelvi és tematikai sajátosságait is. A népmese megidézése a hagyományos szereplők megjelenésében (például király, boszorkány, óriás, aranyhal); varázseszközök (aranytojás, láthatatlanná tevő köpeny, utat mutató fapapucs) és antropomorfizált tárgyak, állatok (kommunikáló varázstoll, beszélő ló, Tűzmadár) szerepeltetésében; az utat bejáró, próbatételeket kiálló hős nyomon követésében, a racionális és irracionális világ elválasztásában és mágikus terek képezésében (palota – Nagy Víz, Kétely Erdeje, Békés-láp), de legfőképpen a mesei világkép, a jó győzedelmeskedésébe vetett hit közvetítésében figyelhető meg. Ám nemcsak a beágyazott történetek, hanem a keretmese is szívesen építkezik népmesei toposzokból (például gebéből paripa válik), szófordulatokból („Kegyelem árva fejemnek!” – 42.), sőt, intertextuális hálót alakít egy-egy ismert mesével (például a Csipkerózsikával).
 

A mesekönyv ugyanakkor nem zárkózik el egy-egy tematikai tabu megjelenítésétől sem (a szülői gondoskodást fizikai szinten is ábrázolja, amikor feltárulkozva ír a büfiztetésről, pelenkázásról, ürítésről – 5., 115.), alkalmanként a népmesei klisék kiforgatásával az irónia eszközéhez nyúl („Összevesztek. Ők! A kis királylány legboldogabb édesanyja és édesapja” – 15.), másutt pedig lírai vagy metaforizált nyelven szólal meg („hideg volt a magány, amely ráborult” – 52.).

A kortárs gyermekirodalom befogadó-központú irányultságára reflektál a mesekönyv nyelvi humor iránti érzékenysége, ami a népmesei szófordulatok paródiájaként funkcionál (a Tűzmadár azt kérdezi a királytól: „Mit keresel itt, ahol a madár se jár?”), a gyermeki gondolkodás mintájára az állandósult szókapcsolatok szó szerinti dekódolására törekszik (például Sosemfélt kapubetörését így kommentálja: „Hajlamos vagyok fejjel menni a falnak, vagyis ajtóstul rontani a házba, még ha palotáról van is szó” – 10.), illetve frappáns szópárbajok vezetésében figyelhető meg („Édes gazdám, most nézz a lábam alá!” – „Te meg nézz a lábad elé!” – 21.). A többnyire jó arányérzékkel adagolt szójátékok a cselekmény sűrűségének és a mesék töménységének feloldására szolgálnak, ám a játékosságon túl metaforikus módon felvetik az egymás mellett való elbeszélés, a félreértés, illetve megértés tevékenységének problematikusságát.

A mesekönyv legszembetűnőbb kortárs jellegzetessége a kerettörténet két főszereplője, a király és a királyné megformálásában rejlik, akik kimozdulnak a tündérmesei szerepkörükből – uralkodó pozíciójuk helyett a hétköznapiságuk, szülői aggodalmuk és szeretetük kerül előtérbe. A mese lehántja róluk a funkciójukhoz tapadó fennköltséget, és bepillantást enged a hétköznapi problémáikba (kialvatlanság, vitázás, csomagolás stb.). A királyné ugyanakkor az útnak indító szerepkörét integrálja magába, mivel ő lesz az, aki felismeri a gyermek szívéhez vezető utat, a mesélés fontosságát, és  – a tündérnagymama leszármazottjaként, a mágikus világ titkos ismerőjeként – ösztönösen érzi, hogyan kell segítenie férje átváltozását a család harmóniájának megteremtése érdekében.

A szöveg tulajdonképpeni hőse a király: az ő jellemfejlődését, valódi utazásával párhuzamos belső útjárását követhetjük nyomon a történet folyamán. A kezdetben gyermeki lelkületű (kiskakasos bögréből kakaózó) és cselekvésre képtelen (feleségirányítás alatt álló), szülőségre – és egyben uralkodásra – alkalmatlan férfiból a mesekönyv végére valódi hős, döntéshozásra képes király és gondoskodásra érett apa válik. A király fő problémája, hogy a többi szereplővel szemben beavatatlan személy, aki kívül rekedt a mesei világon, nem érti a csoda működését, határsértésként éli meg a varázstárgyak megelevenedését, sőt, a csoda ijesztő hatást gyakorol rá. Gyakran észre sem veszi az orra előtt zajló varázslatos eseményeket (ilyen például a csengő-bongó fa levelének leszakítása), vagy képtelen megfelelő módon élni a csoda adta lehetőséggel (például elpazarolja az aranysíp segítségét).

Kirekesztettségét önmaga is érzi, azonban képtelen felismerni, hogy a tevékenységét jellemző értetlensége („értett minden szót, mégsem volt biztos abban, hogy mindent jól értett” – 64.) éretlenségével függ össze. A tépelődő, bizonytalan antihéroszból a mesék befogadása igazi hőst – szülőt farag. Ebben az értelemben „apakönyvről” beszélhetünk, hiszen a szöveg elején megjelenő, gyermekével kommunikálni képtelen, síró csecsemőjét nem értő szülő a mesélésén keresztül veszi fel gyermekével a kommunikáció fonalát, vagyis a szülő–gyermek közös kommunikációs nyelve maga a mese lesz. A fizikai értelemben történő szülővé válás tehát nem elegendő a bensőséges szülő–gyermek kapcsolat kialakításához, a mesekönyv tanúsága szerint hosszú és szövevényes utat kell bejárni a valódi szülővé éréshez.

Az útjárás célját egy-egy életmese megismerése képezi. A fentebb már említett beágyazott történetek olyan újramondott mesék, amelyek átveszik a mágikus tárgy szerepét – a segítők ugyanis a történetek átadásával segítik hozzá a főhőst a problémája leküzdéséhez. A szöveg érdekessége, hogy szinte mindegyik segítő megajándékozza a királyt egy-egy varázstárggyal is, ám ezek csupán a részakadályok leküzdését szolgálják, és kizárólag egyszer használatosak. A varázstárgyakat tehát a főhős feláldozza a mesékhez való hozzáférés érdekében, hiszen a valódi értéket a mesei narratíva képezi. Így alakulnak át a varázstárgyat adományozó segítők életmeséket továbbadó bölcsekké, hiszen ők pontosan tudják, hogy mesemondó mintájuk a király szülővé érésének egyetlen esélyét jelenti.

A mese terapeutikus hatása tehát nemcsak a királylány gyógyítására terjed ki, hanem a mesegyűjtő, vagyis a király lelkét is átformálja. Az én-szövegekként prezentált, versformában előadott mesék az archaikus mesemondás tevékenységét idézik meg, és feloldják a mese ő-elbeszéléséből fakadó személytelen narrációt. Az ismert narratívák élettörténet-töredékekként, tanúságszövegekként hangzanak el, ezáltal közvetlenebb hatást gyakorolnak a befogadókra: hol tragikus sorsszerűséget, hol pedig derűt sugároznak magukból, és olyan komplex témákat érintenek, mint a családi identitás kérdése, a nagyravágyás, az önfejűség vagy a szertelenség problematikája. A kerettörténet élénk kommunikációt folytat a beágyazásokkal, a mesehallgatók kommentárokkal tűzdelik a befogadott történeteket – így válik a mesehallgatás életvezetéssé, tevékenységmintává.

Tamás Zsuzsa mesekönyve szövegszerkesztési és narratív szempontból is jól átgondolt szöveg, ám az olvasót a mese iránti tisztelete és transzformáló funkciójába vetett hite ragadja meg leginkább. Gyermeknek és felnőttnek is értékes olvasmány, amit Ilyés Juli varázslatos rajzai teljesítenek ki igazán.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót