Kicsi, nagy
2020.01.15. 02:48
2-4 éveseknek
Írta és illusztrálta: Agócs Írisz
Kiadó: Pagony, 2012
Oldaszám: 40
Agócs Írisz első, saját mesés képeskönyve egy nagy elefánt és egy kicsi madár barátságáról szól. Hiszen attól még, mert valaki nagy, a másik meg kicsi, lehetnek legjobb barátok. Mert éppen olyan jó nagynak lenni, mint kicsinek – ha nagy vagy, gyorsan tudsz futni, de ha kicsi, hamar kifáradsz. Viszont ha kicsi vagy, fel tudsz ülni a faágra, ha nagy vagy, letörik alattad.
Mindenben van valami jó, és ezt olyan jó hallani a kicsi gyerekeknek, akik szeretnének nagyok lenni, és a nagy felnőtteknek, akik szeretnének kicsik lenni. Agócs Írisz művészi rajzait és kedvesen groteszk állatfiguráit jól ismerik blogjának követői és a Maszat-rajongók – ezt az igazi íriszes ízt élvezhetjük ebben a bölcs és derűs mesekönyvben.
|
A könyv témája örök, s az óvodásokat gyakran foglalkoztatja: a látszólag egymáshoz nem illők közötti barátság és a kicsi-nagy ellentét.
A szerző szerint aprónak és óriásnak lenni egyformán jó, és a barátság sem lehetetlen. Ezt kedvesen, érthetően, az illusztrációkhoz illő tömörséggel meséli el. Piciségről-nagyságról és barátságról szóló beszélgetéshez is kitűnő alap.
Részlet egy interjúból
A kicsi, nagy amilyen egyszerű, olyan összetett is lett. Talán pont azért, mert a két hős párbeszédébe nem szól bele egy mindentudó narrátort, aki levonhatná a „végső” következtetéseket. Ugyanakkor mind a szöveg, mind a képek mindig kiegyensúlyozzák az „ellentéteket”. Mit jelent számodra ez a könyv?
Számomra valami irtó óriási vagy éppen apró kis életigazságot jelent az, amit el szeretnék mondani ezzel: hogy egy helyzet önmagában nem képvisel egy minőséget, az értékelése hozzáállástól függ. Lehet jó is, rossz is az, hogy valaki kicsi. Főleg persze a kisgyerekekre gondoltam. Remélem lelkesítően hat, hogy van sok jó oldala annak, hogy valaki kicsi. De azért is van két része a könyvnek, mert az hogy valaki kicsi vagy nagy, ugyancsak viszonyítás kérdése, és nem szeretnék senkit sem elkeseríteni. Így biztatásképp írtam meg, hogy miért jó - szinte ugyanolyan helyzeteket vizsgálva - nagynak lenni.
Írisz első szerzői könyve egy madár és egy elefánt barátságát mutatja be. A kötet egy kérdésfelvetéssel indul, majd mind a két szereplő szemszögéből megnézünk hat-hat szituációt. Ezekből megtudhatjuk, hogy miért lehet értékelni azt, amilyenek vagyunk: lehetünk kicsik vagy nagyok, abban kell meglelni az örömünket, amilyenek vagyunk. A kismadár és az elefánt is ugyanazokat a helyzeteket járják körbe, először a kismadár, majd az elefánt szemszögéből látjuk az adott problémát. A filozofikus hangvételű mese azt a következtetést engedi levonni, hogy mindenkinek jó, akinek van barátja. A könyv az illusztrációk redukált szín- és formavilágának is köszönheti bensőséges hangulatát. A kötet az óvodás korosztályt célozza meg, tökéletes darab együtt olvasásra és beszélgetés indítására.
Forrás: pagony.hi
|
|