Gyémántkígyó
2018.09.16. 11:21
9-12 éveseknek
Ordódy József és Kovács Károly meséi
Összegyűjtötte: Dobos Ilona
Illusztrála: Papp György
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980
Oldalszám: 469
Dobos Ilona tizenöt-húsz évvel ezelőtt jegyezte föl azokat a meséket, melyekből kötetünk anyagát válogatta. Két mesemondó tematikájában szerteágazó és mégis közös alapokat jelző meséi kerülnek most az olvasóhoz.
Orlódy József Alsósztregován született, Érsekvadkerten élt. Meséinek hallgatói az uradalmi munkán köréje gyűlt társai, később Budapesten, építkezésen dolgozva, a nagyvárosba szegődött munkások.
Kovács Károly muzsikus cigánycsaládból származott. Fejér megyében töltötte egész életét. Meséi, hiedelem-történetei nagy részét apjától hallotta, tanulta. Muzsikus volt az első világháborúig, de megsebesülvén a keze, többet nem hegedülhetett. A második világháborúban Auschwitzba deportálták.
Ezek a történetek nem fedik teljesen a mesékről kialakult elképzeléseinket. Ókori egyiptomi motívumok; biblikus elemek; a kereszténységgel terjedő hiedelmek, mondák; műmesék szájhagyományon alakuló, formálódó részletei; és nem utolsósorban: a mindennapi élet, a mesemondók környezetének jelenléte is érződik ezekben a mesékben.
|
Habony Gábor
Az emberek java része automatikusan félreteszi a mesekönyveket, vagy átsiklik felettük, pedig mesék nélkül egyetlen kultúra sem maradhatott volna fenn. Ráadásul nagyon kevesen vannak tisztában azzal a ténnyel, hogy a mesék egy része egyáltalán nem gyerekeknek szól.
Dobos Ilona (1922-1993) etnográfus egy nagyobb gyűjteményből válogatta össze két népi mesemondó, Ordódy József (1880-1966) és Kovács Károly (1896-1972) történeteit.
Ő maga végezte a gyűjtést és neki köszönhető, hogy öreg korára a két elbeszélő megkapta a Népművészet Mestere címet. Sajnálatos tény, hogy ez már nem igazán segített rajtuk, de Dobos Ilona erőfeszítése a kultúra e szeletének megőrzése terén mindenképpen tiszteletre méltó.
Még az is meglehet, hogy sokaknak maga a „népi mesemondó” kifejezés sem mond semmit. Olyan emberek ők, akik az öregebbektől gyermekkorban hallott meséket adják tovább, nem egyszer beleszőve a nagyvilágról hallott dolgokat, saját történelmi környezetüket és életük egy részét is.
A népi mesemondók tevékenységének több száz éven átnyúló láncolata elképesztő kulturális egyveleget képes bemutatni akár egyetlen történeten belül is – és az elképesztő itt igazából az, hogy akár több ezer éves és több ezer kilométer távolságból származó elemeket is felfedezhetünk történeteikben.
Példának okáért a kötetnek címet adó „Gyémántkígyó” története erős indiai gyökerekre enged következtetni.
És persze, ugyancsak sokan megkérdezhetnék, hogy mégis milyenek azok a felnőtt népmesék? A legtalálóbb válasz annyi: sajátosak.
Egyrészt nincsenek kifinomítva, tehát az egyszerű vidéki ember hangján szólnak a legvéresebb, legpikánsabb eseményekről, és olykor a főszereplő sem feltétlenül a moralitás és vitézség bajnoka.
Bár e könyvben megtalálhatóak a magyar népmesék tipikus elemei, a munkásszállón, aratáskor déli szieszta közben és hasonló helyeken, környezetben elbeszélt történetek rendre tartalmaznak utalásokat a más országokról szóló néphit ma már szinte ismeretlen elemeire ugyanúgy, mint a kommunista rezsim alatti szegényes életkörülményekre.
Az eredmény olyannyira összetett, hogy akár csak ebből az egy kötetből is doktori disszertációt lehetne írni.
Kár, hogy manapság már elfelejtették az emberek, mennyire fontosak a meséink. Akadnak még ilyen gyűjtemények szerte az ország antikváriumaiban, de azt kívánom, bárcsak több lenne belőlük és bárcsak nagyobb nyilvánosságot kaptak volna – a maguk idejében!
Forrás: ekultura.hu
|
Tartalom
Bevezetés
|
5
|
Ordódy József meséi
|
|
Juhaszi Péter
|
47
|
Kertész Jankó
|
83
|
A fiú, aki érti a madarak nyelvét
|
126
|
Két egyforma barát
|
417
|
A tetejetlen fa
|
178
|
Az éneklő madár
|
195
|
Kilenc
|
209
|
Dongó és Mohácsi
|
218
|
Jövendölések, hiedelemtörténetek
|
|
Szibilla jóslata
|
239
|
A molnár feltámadása
|
241
|
A holtából visszatérő gróf
|
244
|
Sisa Pistáról
|
252
|
Kovács Károly meséi
|
|
Csonkatehén fia
|
263
|
Tündérszép Ilona
|
285
|
Vörösülepű vitéz
|
297
|
Csuka hírivel, aranyhal szerencséjivel...
|
309
|
Tizenkét királykisasszony
|
322
|
Táltosok viaskodása
|
332
|
Hamupipőke gyűrűje
|
336
|
Kígyó királykisasszony
|
344
|
Gyémántkígyó
|
350
|
Az egérré változott tündérlány
|
360
|
Macska szolgáló
|
364
|
Három kívánság
|
367
|
Nagyerejű Jancsi
|
370
|
Tolvaj-mester
|
373
|
Ördögök korcsmája
|
391
|
A jövendőmondó madár
|
396
|
A feltámasztott halott
|
403
|
A feszületnek eladott tehén
|
405
|
A szépasszony este a jegyzővel, a bíróval és a pappal
|
410
|
Hiedelemtörténetek ,,igaz" történetek
|
|
Ádám - Éva
|
417
|
Fáraó népe
|
418
|
Az ördögkocsikról és famadarakról
|
419
|
Mátyást királlyá választják
|
421
|
Kőkecske
|
423
|
Apám barátja, a garabonciás
|
425
|
Félig kígyó, félig lány
|
429
|
A megpatkolt boszorkány
|
431
|
A tücsköt táncoltató kanász
|
434
|
A nyüves kutya porának hasznáról
|
436
|
Rontás
|
437
|
Lucaszéke
|
438
|
Tézserné, a boszorkány
|
439
|
Savanyú Jóska és a kofaasszony
|
441
|
,,Igaz" történetek
|
444
|
Jegyzetek
|
449
|
|