Átváltozós mesék
2018.10.29. 14:30
6-8 éveseknek
Írta: Lackfi János
Illusztrálta: Molnár Jacqueline
Kiadó: Móra Könyvkiadó
2. kiadás
Oldalszám: 104
Megjelenés ideje: 2018. október 26.
Lackfi János könyvében minden mindenné átváltozik. Tudtátok, hogy a családi autó voltaképpen királyi udvar?
Hát persze: a sebességváltó a hopmester, és póniszerű-lóerők futkorásznak a hátsó ülésen...
A tarka páncélos futrinkák pedig máris ajtónállók egy palotában. Bándi Bandi addig úszik szárazon, míg egy úszómedencébe nem ér.
Plaká Tóni, aki világragasztó, tapétával egésszé ragasztja egy félárva kisfiú életét.
A dupla kávé meg az újság vérre menő (kávéra menő) párbajt vív a presszóasztalon. A villogó kések hatalmas bulit rendeznek a fiókban.
A vénséges vén Ücsörgő Banya pedig finnyás királykisasszonnyá válik, válogathat a szebbnél szebb selyem-, bársony- és brokátruhák között.
Megszokott világunkból, ha akarjuk, a legelképesztőbb mesebuborékok virulnak ki egy pillanat alatt. Csukd be a szemed, és mondd velünk: hipp-hopp, az legyek, aki akarok!
|
Tartalom
Borka és az ücsörgő banya 5
Ágnes és az átváltozók 11
Autósmese lányoknak 23
Bándi bandi becsobban avagy hogyan ússzunk szárazon 32
Szemhunyásnyi mese 39
Plaká Tóni, a világragasztó 45
Tükörmese 58
Késmese 70
Az esőleső 81
Füstmese 86
Kávémese 92
Hófoltmese 98
Galgóczi Tamás
Átváltozós mesék – figyelmeztet a borító, rajta felnőtt szemmel beazonosíthatatlan figura néz meredtem rám. Nem vagyok biológus, ezért arra tippelek, hogy ez valami civilizációközelbe került állat lehet, elvégre „normális” macska nem hord kalapot. Természetesen nem ez a lényeg, hiszen tovább lapozva tucatnyi bűbájos történet vár felfedezésre, melyek szokás szerint ezúttal is a szerző egyedi stílusában kerülnek tálalásra.
Tapasztalatom szerint ezt a fajta elbeszélő módot vagy szereti az ember (mert olyan laza, hogy gond nélkül kibeszél a gyerekekhez, csapong, és egyenes út helyett kisebb labirintuson át halad az utolsó mondat felé), vagy nem (mert nem törődik a mesélés szabályaival, hol gyerekek, hol felnőttek a célközönség, és egy szójáték kedvéért sokmindenre képes), egyszóval köztes állapot nem létezik.
Nekem tetszik a stílusa, ahogy csűri-csavarja a mondatokat, s közben gondolkodásra, fantáziánk használatára késztet – és ezt tartom a mesék legnagyobb erényének. Nem tudom, ki hogy van vele, de amennyire látom, a fejünkre nőtt fogyasztói társadalomban nem csak az élelmet kapjuk előre csomagolva, hanem a világról alkotott véleményt is. Csak ez ugye, hiába fizetünk érte, nem a sajátunk.
Ezek a mesék pont arról szólnak, miként értelmezzük a világot, arra bátorítanak, hogy legyen saját véleményünk, és próbáljunk egy kicsit mindig a dolgok mögé látni.
Ha úgy tekintem, akkor az Átváltozós mesék egyfajta kézikönyv, benne pár gyakorlat az egyedi látásmód kialakításához. Segítségével például a hófolt már nem a tél lucskos maradéka, hanem valami egészen más, és a reggeli kávézás is sokkal izgalmasabbá válik.
Nem tehetek róla, de legjobban a rövid, felnőttekről szóló történetek tetszettek, mint például a „Késmese”. Ezekben valahogy egyszerre van jelen a mese és az a komolyság, ami általában a felnőtteket jellemzi. Az meg egyenesen zseniális, ahogyan lelepleződik az evőeszközök beszélgetéséből egy zsákutcába került emberi sors. Alcíme lehetne ez: emberi sors kenyérvágó késre és dugóhúzóra, valamint fából faragot vajazókra.
|
|