Az őrzők Írta: Berg Judit Kiadó: Ecovit, 2019 Oldalszám: 272 Renard felügyelő párizsi irodájában fontos hírt kap: régi ellenfele, Hiéna, Európa múzeumainak és magángyűjteményeinek hétpróbás fosztogatója a magyar fővárosban készül új akcióra. Ezzel egyidőben egy gimnazista lány újságíró édesanyja nyomtalanul eltűnik Budapesten. Bora arra gyanakszik, hogy az anyukáját elrabolták, mert olyan információ birtokába jutott, aminek nem lett volna szabad kiszivárognia. A francia felügyelő Budapestre érkezik, hogy tetten érje Hiénát, s ehhez a magyar rendőrség segítségét kéri.   Bora elszántan nyomoz az édesanyja után, miközben egy történelemprojekt keretében osztályával együtt a budavári Mátyás-templom történetét kellene kutatnia. Berg Judit József Attila-díjas írónak, a Hisztimesék szerzőjének, Rumini, Alma és Drifter megteremtőjének izgalmas krimijében a szereplők lépten-nyomon a történelem és a művészettörténet érdekfeszítő tényeibe, eseményeibe botlanak, miközben két nyomozó, néhány bűnöző és egy csapat elszánt magyar középiskolás élete tíz napra összefonódik, hogy a néhol vicces, máshol félelmetes, váratlan fordulatokban gazdag történet végén minden mozaikdarab a helyére kerüljön.     Kiss Orsi   A holló gyűrűje után Berg Judit új regényében ismét visszatér a Mátyás-templomba, hogy a budavári tényekből, hiedelmekből, legendákból a kicsik után a kamaszoknak is szőjön egy történetet. Az őrzők műfajilag kamaszkrimi, és bár szereplői főleg tizedikesek, de 11 évtől fölfelé simán olvasható. Az infotainment csak látszólag könnyű műfaj, nagyon nehéz lavírozni a szórakoztatás és a tényközlés között, és nagyon kell ügyelni, hogy az információtömeg ne nyomja agyon a szöveget. A holló gyűrűje és Az őrzők is egy szuper együttműködés eredményeként született, miután a Mátyás-templom plébánosa néhány évvel ezelőtt megkereste a szerzőt. A cél egyrészről nyilván egyfajta figyelemfelkeltés és ismeretterjesztés is volt, miközben legalább ilyen fontos – ha nem fontosabb volt –, hogy olyan szöveg szülessen, amely önállóan is megállja a helyét. Az őrzők nagyon jól egyensúlyoz, és bár rengeteg magyarázat, érdekesség, történelmi trivia került bele, aki soknak érzi, az egy részét simán elhagyhatja. Berg Judit ugyanis a részletgazdag magyarázatok egy részét egy függelékbe rejtette, de élvezhető a történet anélkül is, ha nem lapozgatunk örökké hátra. A regény kicsit a Dan Brown-i receptet követi, azaz a cselekmény előrehaladtával rengeteg történelmi, művészettörténeti (vagy ez esetben akár vallási) jel, nyom, utalás bukkan fel vagy kerül szóba, melyek vagy a megoldás felé tolnak minket, vagy a műfaj szabályait követve bevisznek mindannyiunkat a málnásba. A történet kiindulópontja egy rejtélyes eltűnés: a középiskolás Borának köddé válik az édesanyja, egy oknyomozó újságíró. A lányt nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy mindez összefüggésben lehet az anyja munkájával és Konok Ágnes valószínűleg egy olyan ügybe tenyerelhetett, amely sért bizonyos érdekeket. Így aztán Bora a barátnőjével saját nyomozásba kezd, a szálak pedig részben a Mátyás-templomba és környékére vezetnek, ami azért is jön kapóra, mert egy projektfeladat keretében épp ide látogatnak az osztállyal. Ahogy a középiskolások egyre behatóbban megismerik a templom titkait, felbukkan egy francia felügyelő, egy nemzetközi műkincstolvaj és egy titokzatos német férfi is. A szálak valahol óhatatlanul találkoznak, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, amikor az osztályból páran úgy döntenek, hogy kísértet-lesre indulnak a templomban. Forrás: konyves.blog.hu   Both Gabi ajánlója A kortárs magyar gyerekirodalom egyik állócsillaga, Berg Judit nagyon fontos művet tett le az asztalra. Az őrzők egy ízig-vérig mai történet, amely azonkívül, hogy letehetetlenül izgalmas, – Nagy Norbert könyvtervének és borítójának köszönhetően, – gyönyörű könyvtárgy is.  Ha a műfaját kellene meghatároznom, azt mondanám, hogy „kortárs történelmi krimi kamaszoknak”. (Tudom, hogy ez oximoron, de akkor is így van.) Ezek alapján azt hihetnénk, hogy ez egy zsánerkönyv, de az igényes szöveg, a nagy ívű sztori, és a kellő mértékben adagolt, lebilincselő történelmi kuriózumok, amelyek a Mátyás-templomról árulnak el kevéssé ismert adatokat, egyértelművé teszik, hogy igazi kincset tartunk a kezünkben. A tizedikes Bora gyakorlatilag önállóan, szinte felnőttként él oknyomozó újságíró édesanyjával, akit maga alá temet a munka. Így szinte alig foglalkozik a lányával. Bora azonban nagyon talpraesett. Akkor is, amikor az anyja váratlanul és szinte nyom nélkül eltűnik. Ezzel egy időben történelmi témahét van a gimnáziumban, amelyben Borának és osztálytársainak a Mátyás-templomról kellene kideríteniük különleges háttérsztorikat.  Nem lehet véletlen, hogy Bora anyjának eltűnése és egy nemzetközileg is ismert műkincstolvaj, Hiéna budapesti utazása ugyanerre az időpontra esik, ahogy az sem, hogy Franciaországból Renard főfelügyelő is Budapesten van épp ebben az időben, hogy rajtaüssön Hiénán.  A Szent Korona a tét, amelyet Hiéna szeretne megszerezni egy őrült műgyűjtő megbízásából, aki szintén eltölt egy kis időt a fővárosban. A szálak a végén összeérnek, miközben Boráról kiderül, hogy hihetetlenül tud küzdeni az édesanyja érdekében, és mivel a vér nem válik vízzé, anyja (ok)nyomozói vénáját is örökölte. Néhány barát is segít neki ebben, az egyikükről közben kiderül, hogy sokkal-sokkal több, mint egy barát. A filmszerűen pörgő események, az életszerű figurák, a modern technikai vívmányok és a korrekt, lebilincselően érdekes történelmi adatok mellett, a mai szleng és a kamaszok minden világfájdalma megjelenik a történetben. Berg Judit láthatóan tökéletesen tisztában van azzal, hogy micsoda félelmetes viharok tombolnak a kamaszok lelkében. Tizenkét éves kortól ajánlom, de szerintem a felnőttek és a történelemtanárok, sőt a biztonságtechnikai emberek, valamint leendő krimiírók is sokat tanulhatnak belőle.