OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ
AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ : Az Év Gyerekkönyve 2016: Dettikéről és más istenekről

Az Év Gyerekkönyve 2016: Dettikéről és más istenekről

  2020.06.12. 13:29

Bánfi Csilla laudációja

A szerző a tízéves körüli korosztályt kívánta megszólítani, de a felnőttek is ugyanannyira élvezik a szöveget.

A könyv főszereplői Dettike, egy tíz év körüli kislány, és a képzeletbeli barátja, Balambér, aki Dettike szobájában, a kulcslyukban él.
 
Dettike, mint a legtöbb gyerek, időnként akaratlanul is gondot okoz a szüleinek, nem szeret tanulni, rendet rakni. Balambér szerint a szülei szeretik Dettikét, de nem értik.

 

Ketten számos problémát megoldanak, az ágy alatti szörny megszelídül, meglátogatják az apukakölcsönzőt.

A kötet párhuzamos szerkezetű: a páratlan fejezetekben Balambér kommentárjai olvashatók, -  az ő szemszögéből, -  ami humorossá teszi a szöveget.

A páros fejezetekben zajlik a cselekmény. Megismerhetjük a szereplőket, megtudjuk, hogyan találkoztak. A fő konfliktus: Dettikének igazi barátja lesz, Nettike, Balambér a képzeletbeli, pedig elmosódik.

A befejezés mégis végtelenül kedves, és megnyugtató. Magában hordozza a folytatás lehetőségét.

Kinek ajánlható igazán a kötet? Gyerekeknek, akiknek van képzeletbeli barátjuk, szülőknek, akiknek volt, de már eltűnt. Vagyis mindenkinek.
Mindenkinek, aki egy lendületes, vicces, mai nyelvezetű, igazán elgondolkodtató történetet akar olvasni.
Ha még nem olvastad? El kell olvasnod! Punktum!
 
 
 
Dettikéről és más istenekről
 
Írta: Elekes Dóra 
Illusztrálta: Treszner Barbara 
Kiadó: Csimota, 2016
Oldalszám: 140

Képzeletbeli barátja mindenkinek van. Annak is, aki nem tud róla. Ő az, akit szobánk csendjében félhangos kérdésekkel zaklatunk, aki tartja bennük a lelket és elviszi helyettünk a balhét; ő az az örök, aki még akkor is ott löki a sódert a fejünkben, amikor épp egyedül vagyunk.
 
De vajon hogyan lát bennünket ő?
Hogyan látja a szüleinket?
 
"Balambérnak hívnak, és a kulcslyukban lakom. Szép, tágas kulcslyuk, van benne minden, ami egy kulcslyukba kell. Erdő, mező, füvek, bogyók, ház. Szóval pont olyan, mint a többi, nincs benne semmi különös.

A házamat bokrok veszik körül, mindenféle színes bogyók nőnek rajtuk, szárnyas izékre lehet lövöldözni a magjukkal.

Állatok is laknak itt, például nyüvek meg szúk. Nekik fel lehet ülni a hátukra, meg tudnak varázsolni, de hogy melyik melyik, azt mindig elfelejtem, mert egy kicsit feledékeny vagyok."
 
És mit érez akkor, amikor először akad kihívója egy valódi barát személyében?
 
„A muter meg a dzsinnek nem mesekönyv, most azonban tényleg ilyet írtam, noha nem kizárólag gyerekeknek” — mondta el az MTI-nek a szerző.
 
Mint kiemelte: kevés könyv szól a tízéves körüli korosztályhoz, ezért elsősorban őket kívánta megszólítani, de az eddigi visszajelzések alapján a felnőttek is ugyanennyire élvezik a szöveget.
A főhős, Dettike egy tíz év körüli kislány, Balambér, a narrátor pedig az ő képzeletbeli barátja, aki a kulcslyukban lakik. Balambér korábbi epizódokat is felidéz Dettike életéből, így egyfajta nevelődési történetnek is lehet mondani a könyvet — jegyezte meg Elekes Dóra.

Az egyik téma például, hogy mi történik, mikor az első igazi barátságát megköti az ember. A Dettikét már kiskora óta kísérő Balambér ezt tragédiaként éli meg, mert úgy érzi, hogy kezd eltűnni, míg végül közösen meg nem oldják a konfliktust — hozott példát.

Elekes Dóra elmondása szerint Dettike egyedüli gyerekként nevelkedik egy átlagosnak mondható családban, ahol a szülők sokat dolgoznak, ezért gyakran fáradtak és türelmetlenek, de a család azért működik. A komolyabb problémák Dettike barátnőjén keresztül jelennek meg, akinek elváltak a szülei. A saját eltűnését a narrátor úgy akarja megakadályozni, hogy a fejébe veszi: ha a riválisnak tekintett másik kislány visszakapja „ellopott” apukáját, akkor talán eltűnik a színről.

Közben Dettike vagány kislányként persze mindenfélét kipróbál: kihasználva, hogy a barátja tud varázsolni, egy időre fiúvá változik, majd megpróbálja, milyen lehet a barátnőjének lenni, így egy másik családot is belülről láthat az olvasó. De Balambér segítségével megszelídíti az ágy alatt lakó Érdekes nénit is, aki leharapja a gyerekek onnan lelógó testrészeit, majd felkerekednek, hogy visszaszerezzék az apukát, ami természetesen nem sikerül, mint ahogy a való életben sem szokott — árulta el a szerző.

Treszner Barbara illusztrációinak jól sikerült megragadniuk a könyv kicsit abszurd, kicsit groteszk, helyenként mégis érzelmes világát, amelybe a közönség korábban Pelsőczy Réka rendezésében részben már betekinthetett — mondta el Elekes Dóra.

Forrás: MTI

Pillér Emília Réka
 
 
Öregistenek, gyerekistenek, a kulcslyuk és a „nőtté válás
 
 
 
A mindennapos viták rendrakásról, házi feladatról és koszos ruhákról nevetségesnek és jelentéktelennek tűnnek Balambér és Dettike mágikus kalandjai mellett. Az értetlenség érdekes módon a történet több szintjén is megjelenik: a képzeletbeli barát és Dettike között, a kislány és a szülők között, oda-vissza. Tulajdonképpen a különböző nézőpontok súrlódásáról van szó, mivel más-más szemszögből más-más dolgok tűnnek fontosnak, így a felek sosem értik meg egymást igazán.
 
Véget nem érő és eldönthetetlen viták folynak arról, hogy mi számít gyerekkönyvnek és miért. Ebben a kérdésben a Csimota képviseli a számomra legszimpatikusabb álláspontot: a gyerekeknek nem kell gügyögni, nem kell elhallgatni előlük a kemény témákat és a súlyos problémákat, hiszen önámítás azt hinni, hogy akár egy pillanatra is megvédhetjük őket a valóságtól. Amit viszont megtehetünk az az, hogy beszélünk ezekről a problémákról, akkor is, ha nehéz, és közben olyan nyelvet használunk, ami nem butább vagy primitívebb, mint a „felnőtt” beszéd, csupán más, mivel visszatükrözi a gyerekek belső világának különbözőségét. Elekes Dóra már bizonyította, hogy beleillik ebbe a profilba, és az új regénye szintén ezt az irányvonalat képviseli.

A Dettikéről és más istenekről könyvbemutatóján is szó volt a gyerekirodalmi normák feszegetéséről, ám Elekes Dóra inkább úgy fogalmazott, hogy szereti a különböző helyzeteket a szokásostól eltérő szemszögből vizsgálni. Sokan pont ezt neveznék normafeszegetésnek. És valóban, Dettike történetét szó szerint a kulcslyukon keresztül nézhetjük végig, mivel a narrátor, egyben képzeletbeli barát, Balambér, ott él. Az ő szemében a lakás egy másik univerzum, a benne élők pedig nagyhatalmú istenek. Ez a felállás kicsit a Lóci óriás lesz című versre emlékeztet, ami talán véletlen, talán nem, de azt fontos megjegyezni, hogy Szabó Lőrinc és Elekes Dóra is helyesen ismeri fel: a gyermeki világ nem egyszerűbb vagy bugyutább a felnőtténél, csak a nézőpont más.

„Téves az a hiedelem, hogy az istenek magunkra hagytak volna minket a kulcslyukban. Van rá bizonyítékom is, tessék: az egyikükkel, Dettike istennővel, napi kapcsolatban állok.”

A tíz év körüli kislány átlagosnak mondható családi élete Balambér szemszögéből tele van furcsasággal és varázslattal — ez többek között a humor a legfőbb forrása. A mindennapos viták rendrakásról, házi feladatról és koszos ruhákról nevetségesnek és jelentéktelennek tűnnek Balambér és Dettike mágikus kalandjai mellett. Az értetlenség érdekes módon a történet több szintjén is megjelenik: a képzeletbeli barát és Dettike között, a kislány és a szülők között, oda-vissza. Tulajdonképpen a különböző nézőpontok súrlódásáról van szó, mivel más-más szemszögből más-más dolgok tűnnek fontosnak, így a felek sosem értik meg egymást igazán. Akárcsak Lóci esetében, a humoros szituációk egyben elgondolkodtatóak is.

„Nem tudom, hogy a „punktum” mit jelent, talán valami olyasmit, amit az isteneknek a szobájukban kell elvégezniük mesenézés helyett.”

Balambér kívülálló szerepe a súlyosabb szituációk árnyalt bemutatását is lehetővé teszi. A történet nem hallgatja el a valóság viszontagságait, amikkel bizony a gyerekeknek is szembesülniük kell. Jó példa erre az, amikor Dettike egy rövid időre helyet cserél a legjobb barátnőjével, és Balambér végignézi, ahogy eltölt egy estét a másik kislány családjával, ahol az elvált anyuka és az éppen aktuális pótapuka kártyázik. A légkör a legkevésbé sem meghitt, a kislánnyal, Nettikével, nemigen törődnek, hiába rak rendet a szobájában és hiába írja meg a házi feladatot. Mivel a képzeletbeli barát nem tud, és nem akar semmit beleolvasni a helyzetbe, a leírás mentes mindenféle szájbarágós, túlzó érzelmességtől, és pont ettől lesz hatásos.

„…nem csak ez az egy család létezik, hanem még van egy csomó. Másik, párhuzamos univerzumokban. A Dettike szerint sokféle család létezik.”

A szöveg nem fél belenézni a kiskamaszkor sötétebb bugyraiba, a félelmek és szorongás övezte bizonytalanságba. A tíz év körüli korosztály ritka célközönség, a könyvek túlnyomó része vagy a kisebbeket vagy a nagyobbakat célozza. Dettike már nem kicsi, de még nem kamasz, és bár általában a kamaszkort szokás misztifikálni, mint megterhelő átmeneti időszakot az ember életében, az alsó tagozatos évek sem sokkal könnyebbek. A kisgyermeki gondolkodásnak olyan bonyolult kérdésekkel kell megbirkóznia, mint például a gender sztereotípiák, a különböző családmodellek és az öndefiníció. Dettike kipróbálja, milyen fiúnak lenni, milyen egy másik családban élni, közben pedig folyamatosan a vele szemben állított, számára gyakran érthetetlen elvárásokkal küzd.

„Asszem, én már nem akarok senki más lenni soha többé. Tiszta hülyeség az egész.”

A korábban említett vitához tartozó érv, hogy a jó gyerekszöveget a felnőttek is élvezik, mivel a mélysége vagy árnyaltsága kettős tartalmat hoz létre, amely részben az egyik, részben a másik korosztálynak szól. Ez a leírás azonban nem a jó gyerekszöveg, hanem általában a jó szöveg sajátja. Elekes Dóra a könyvbemutatón úgy fogalmazott, „kicsúsznak belőle” a felnőtteket célzó extra dimenziók. Ez a „kicsúszás” különbözteti meg a jó szöveget a rossztól.

Amikor egy író direkt akar mély és filozofikus lenni, a szöveg mesterkélt lesz — ezért nem működnek az olyan gyerekeknek (vagy felnőtteknek) szánt művek, amelyek tudatosan próbálnak kibontatni egy problémakört, így válva óhatatlanul didaktikussá. Újabb tévedés azt gondolni, hogy csak azért, mert valami kicsiknek szól, tanító jellegű kell, hogy legyen. A jó irodalom magától is tanít, akár akarja az író, akár nem. A Dettike nem akar tanítani, nem okoskodik, „csupán” a valóságról mesél — kulcslyukakban élő lényekről, az ágy alatt bujkáló néniről és arról, hogy milyen nehéz istennek lenni.

„A rend az csak a tárgyak egyfajta elhelyezkedése a térben. Nem érdemes túl komolyan venni.”

Forrás: SzIF Online

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót