OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ
AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ : Az Év Fordítója 2010: Elekes Dóra és Greskovits Endre

Az Év Fordítója 2010: Elekes Dóra és Greskovits Endre

  2020.06.13. 13:01

Rudyard Kipling káprázatosan fantáziadús meséket mondott a gyermekeinek arról, hogy a világ dolgai miként alakultak ki. Ezeket Hogyvolt-mesék címmel adta ki 1902-ben, mindössze három évvel Josephine lányának tragikus halála után, akinek e meséket eredetileg kitalálta.

A huszadik század folyamán gyerekek nemzedékeinek mesélték esténként e nagy képzelőerővel megteremtett és szertelenül valószínűtlen magyarázatokat arról, hogy miképp szerezte az elefánt az ormányát, hogyan lett foltos a párduc, és hogyan jött létre az ábécé.
Kipling gyermekkönyvei a huszadik század java részében népszerűek maradtak, és a Hogyvolt-mesék a gyermekek kedvence szerte a világban.
A könyv érdekessége, hogy Kipling saját fametszeteivel illusztrálta a meséket.


Ám Elekes Dóra és Greskovits Endre - Rudyard Kipling "evolúciós magánmitológiájának" újrafordítói - elsősorban nem azzal törődnek, hogy többek közt az internet felbecsülhetetlen segítsége nélkül hol s miként fogott ki Kipling Jékely Zoltánon és Szász Imrén.

 

Hogyvolt-mesék
Hogyvolt-mesékÍrta és illusztrálta: Rudyard Kipling
Fordította: Elekes Dóra, Greskovits Endre
Kiadó: Sziget, 2010
Oldalszám: 128

Kötetünk a világhírű író tizenkét legismertebb meséjét tartalmazza, új fordításban, a bevezető versekkel, a tavaly megjelent exkluzív Aliz-kötethez hasonló kivitelben.

Érdekessége, hogy a szerző nem csak írta, hanem illusztrálta is a meséket.

Hogyan lett a sünteknős?

Mindannyian tudjuk a választ: élt egyszer egy sün meg egy teknősbéka, akik túl akartak járni az ifjú jaguár eszén, s hogy egyiket vízbe ne dobja, másikat ki ne kaparja teknőjéből, addig-addig gyakoroltak, míg mindketten körbe-karikába hempergőző páncélosok nem lettek.

Valahogy így szól Kipling meséje. Csak ketten gondolhatják csöndben: a sünteknős talán úgy lett, hogy Jékely Zoltán nem ismerte a tatut.

Tartalomjegyzék

Hogyan lett szilás a Cet? (Elekes Dóra fordítása)
Hogyan lett púpos a Teve? (Elekes Dóra fordítása)
Hogyan lett ráncos az Orrszarvú? (Elekes Dóra fordítása)
Hogyan lett foltos a Párduc? (Greskovits Endre fordítása)
Az Elefántborjú (Elekes Dóra fordítása)
Az Előkenguru éneke (Elekes Dóra fordítása)
Hogyan lett a Tatu? (Greskovits Endre fordítása)
Hogyan írták le az első betűt? (Greskovits Endre fordítása)
Hogyan lett az ábécé? (Greskovits Endre fordítása)
A Rák, aki a tengerrel játszott (Greskovits Endre fordítása)
A Macska, aki a maga útját járta (Elekes Dóra fordítása)
A Pillangó, aki toppantott (Elekes Dóra fordítása)

Hogyan lett púpos a Teve?

Ez a mese azt mondja el, hogyan kapta nagy púpját a teve. Az esztendők legelején, amikor a világ még újdonatúj volt, s az állatok éppen elkezdtek dolgozni az embernek, a teve ott élt egy ordító sivatagban, mert nem volt kedve dolgozni; mást sem tett, mint ordítozott. Eltengődött kórón, kérgen, tüskén, szelíd csoborkán, és szörnyű rest volt. Ha valaki szólt hozzá, csak ennyit mondott:

- Hup! - Csak ennyit: hup! - és semmi mást.

Egyszer, egy hétfői nap reggelén felkereste a ló, hátán nyereg, szájában zabla, s így szólt:

- Hallod-e, teve, gyere elő, s ügess, mint mi, többiek!

- Hup! - válaszolt a teve, mire a ló elment, s elmondta az embernek.

Azután a kutya ment oda hozzá, szájában egy bot, s így szólt:

- Hallod-e, teve, gyere, s szolgálj, futkoss, mint mi, többiek.

- Hup! - közölte a teve, a kutya pedig otthagyta, s elmondta az embernek.

Végül az ökör kereste fel, nyakán az igával, s így szólt:

- Hallod-e, teve, gyere, s szántsál, mint mi, többiek!

- Hup! - válaszolta a teve, az ökör pedig ment, s elmondta az embernek.

S aznap este az ember összehívta a lovat, a kutyát s az ökröt, s azt mondta:

- Kedveseim, ti hárman, én nagyon sajnállak titeket (ezen az újdonatúj világon!), de hát az a hupogató állat ott a sivatagban nem tud dolgozni, mert ha tudna, ő is itt volna. Így hát sorsára hagyom ott magában; nektek pedig dolgoznotok kell helyette is.

Ez nagyon feldühítette ezt a hármat (ezen az újdonatúj világon), s ott a sivatag szélén kupaktanácsot tartottak. A teve pedig odaállított, felette szörnyű lustán, csoborkát kérődzve, s csak nevetett rajtuk. Aztán azt mondta:

- Hup! - s faképnél hagyta őket.

Éppen arra vetődött a Dzsinn, minden sivatagok őre; porfelhőben száguldott - a dzsinnek mindig így utaznak, mert így varázslatos -, s elkezdett tanakodni, súgni-búgni hármukkal.

- Minden sivatag Dzsinnje - kezdte a ló -, rendjén való-e, hogy valaki ezen az újdonatúj világon semmit se tegyen?

- Persze hogy nem! - felelte a Dzsinn.

- Nos hát - folytatta a ló -, van egy jószág Ordító Sivatagod kellős közepén: ő maga is ordító, nyaka hosszú, lába hosszú, s még két szalmaszálat sem tett keresztbe hétfő reggel óta. Nem akar ügetni.

- Tyű! - mondta a Dzsinn süvöltve. - Arábia minden aranyára!: az az én tevém! S ugyan mit mond?

- Csak ennyit: hup - mondta a kutya -, s nem akar szolgálni, futkosni.

- Semmi mást nem mond?

- Csak ennyit: hup - mondta az ökör -, s nem akar szántani.

- Nagyon jó - mondta a Dzsinn. - Majd adok én neki hupot, csak szíveskedjetek várni egy pillanatig.

A Dzsinn becsongolyodott porlebernyegébe, átszáguldott a sivatagon, s rá is akadt a tevére; szörnyű lustálkodásában bámulta éppen a maga tükörképét egy pocsolyában.

- Hosszú és csukladozó barátom - szólt a Dzsinn -, hogy-hogy azt hallom rólad, hogy semmit sem dolgozol ezen az újdonatúj világon?

- Hup - jelentette ki a teve.

A Dzsinn leült, állát tenyerébe fogta, s elkezdett tűnődni valami nagy varázslaton, miközben a teve tovább bámulta a pocsolyában a maga tükörképét.

- Hétfő reggel óta külön munkát végeztettél három társaddal, csak azért, mert szerfelett lusta vagy - mondta a Dzsinn, állát tenyerébe hajtva, s tovább tűnődött a varázslaton.

- Hup - állapította meg a teve.

- Nem mondanám többet, ha neked volnék! - mondta a Dzsinn. - Ami sok, az sok. Te csukladozó, munkára foglak!

A teve megint csak azt mondta: hup; de hamarosan látnia kellett, amint büszkén tartott hátára nézett, hogy elkezd nőni, dagadni, míg csak egy hatalmas, rengő púppá nem dagadt.

- Látod? - kérdezte a Dzsinn. - Ez a te saját hupod; semmittevéseddel vontad magadra. Ma már csütörtök, de hétfő óta, mikor a munka elkezdődött, semmi nem sok, annyit sem dolgoztál. Most pedig elmész dolgozni!

- Hogyan mehetnék - kérdezte a teve - ezzel a huppal a hátamon?

- Ezt mind csak azért kaptad - mondta a Dzsinn -, mert három napot elhenyéltél. Most aztán három álló napig is el tudsz dolgozni étlen, mert táplálkozhatsz a hupodból. És sohase merd azt mondani, hogy semmit sem tettem érted! Gyere ki a sivatagból, eredj ahhoz a háromhoz, s becsüld meg magad. Te hupos!

Azzal a teve megrázta a púpját, s azon púposan elkocogott ama háromhoz. Ettől a naptól fogva a teve púpot visel mind a mai napig. (És hogy ne sértődjék meg, nem huposnak, hanem púposnak hívjuk.) De azt a világ kezdetén elhenyélt három napot azóta sem pótolta, s nem tanulta meg az illedelmességet.

 

Tamás Zsuzsa

 

Elekes Dóra és Greskovits Endre új fordításában, 2010-ben jelent meg Kipling állatos mesekönyve, a Hogyvolt-mesék. Az „evolúciós magánmitológia” több darabját már ismerjük, ám egyes mesékkel, versekkel és a szerző fametszeteivel most találkozhatunk először.

Sokakkal ellentétben számomra az alapvető Kipling-élmény nem A dzsungel könyvéhez (s nem is annak valamely átírásához, színpadi feldolgozásához) fűződik, hanem Az elefántkölyök című kötethez, az abban foglalt mesékhez.

A Jékely Zoltán és Szász Imre fordította mesék 1963-ban jelentek meg először ezen a címen. Nem csupán 47 év telt el azóta, de 2006-ban letelt az a hetven év is, amelyet ki kellett várnia a magyar kiadóknak, hogy jogdíj nélkül közölhessenek Kipling-szövegeket. Többek közt ez magyarázza a Nobel-díjas író hazai (újra- vagy inkább) felfedezését: sorra jelennek meg felnőtteknek szóló művei, híres meséi pedig új fordításban láttak most napvilágot a Sziget kiadónál.

Az elefántkölyökkel kapcsolatban alapvető emlékem a rákérdezés izgalma. Kipling fantáziája lenyűgözött, nem is feltétlenül a válaszaival, hanem önmagában a kérdéseivel. Tényleg, vajon hogyan is lett púpos a teve, s miért olyan hosszú az elefánt ormánya? Szívesen tettem fel magam is hasonló kérdéseket, és a mindenre választ adó evolúció önmagában is lebilincselő mesének hatott.

De visszatérve Kiplinghez: természetesen a válaszai is mély nyomot hagytak bennem. Nem feledtem, hogy szegény elefántkölyök milyen csúnyán pórul járt az álnok krokodillal; az orrszarvúról pedig mindig anyukám intelme jutott eszembe, hogy ne morzsázzunk az ágyban, mert szúrni fog – s mivel az intelem ellenére aludtam már szúrós ágyban, át tudtam érezni az orrszarvú helyzetét. Minden meseiségen túl jó volt hinni ezekben a történetekben, sajátos okadó mítoszokként elfogadni őket. Ez a kérdezz-felelek hangulat megmaradt Kiplingből, de egyáltalán nem emlékeztem a szövegek (ön)iróniájára. Erről azonban nem csupán én tehetek: összehasonlítva az új fordításokkal, kitűnik, hogy Jékely és Szász – nyilván más szakmai és világnézeti eszményeknek megfelelve – némiképp finomítottak a szövegeken, míg Elekes Dóra és Greskovits Endre érezhető örömmel tolmácsolják a narrátor szinte kortárs gesztusait, amelyekkel önmagát és a mesébe burkolt, kötelezőnek vélt nevelést is kifigurázza. Sőt olykor magát a mesemondást is: „Édes gyermekem, itt a vége a ma esti mese első felének.”

Pedig a mesemondásnak komolyabb a tétje Kiplingnél, mint gondolnánk: a mesék halott kislányának szólnak. A Hogyan lett az ábécé? című mese után olvasható „Taffi törzse rég kihalt” kezdetű vers az apa fájdalmáról szól: „A holt időknek távolán, / Hogy hangja hozzá el sem ér, / Egy árnyalak jő: Tegumai, / Ki lánya nélkül mit sem ér”.

A versek közlése feltétlenül újdonsága a kötetnek (Elekes Dóra fordításai), miképpen az eredeti illusztrációk és a hozzájuk tartozó magyarázó szövegek is. A magyarázatok humora páratlan, s Kipling fametszetei is egyedi hangulatot teremtenek. (Jékelyék és a maiak fordítási elvei mellett a különböző illusztrációk is megérnének egy alaposabb szemlét. Például Szántó Piroska jaguárja a Hogyan lett a sünteknős? című önálló kiadványban egy kedves kis kölyök; ugyanez a mese Az armadilló keletkezése címmel szerepel Az elefántkölyök kötetben, hozzá Krenner István karikatúraszerű rajzokat készített; a legfrissebb, Hogyan lett a Tatu? című változatot pedig fametszetekkel, a viktoriánus kor népszerű technikájával illusztrálta a szerző – különös kölcsönhatások ezek!)

Az iniciálék nem a legsikerültebbek, a meseolvasást meg-megakasztják a beékelt nézni- és olvasnivalók, s vissza kell lapozni, maga a történet hol is szakadt meg; a könyvtárgy pedig olyan nagy, hogy nemhogy egy gyerek, de egy álmos szülő kezéből is kifordulhat. Ennél több kritika azonban nehezen illethetné ezt a végre teljes Kipling-kötetet. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne elmerülni az oly régen játszódó történetekben, „hogy az már réges-rég”.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót