Békés Pált most nem, mint barátot, szakmai társat, az IBBY magyar szekciójának elhunyt elnökét, hanem mint a huszadik századi gyermekirodalom kiemelkedő nagy egyéniségét jutalmazzuk az életműdíjjal. Závada Pál azt írja róla, hogy minden irodalmi műfajban kiválóan dolgozott, de a novellákat szerette a legjobban, "az volt a kedvenc műfaja". Életművében regények, szép számú színpadi mű és adaptáció, gyermekkönyvek, valamint műfordítások is szerepelnek. Most az ifjúságnak írt művei számunkra a legbecsesebbek. Nekem különösen fontos írása és szívet melengető figurája a "Félőlény", nagyon közel kerültem hozzá, azért is, mert én illusztrálhattam. Ez a meseregény, mint az igazán nagy alkotások, nem csak gyermekeknek szánt irodalom, mese - annál sokkal többrétegű. A mi generációnk, az 56 után születtek látszólagos nyugalmas életét, de a mélyen lappangó problémáját, a félelmet és annak legyőzését írja meg meseszerű lényekkel, helyszínekkel. Mindezt egy nagyon finom humorú, ironikus tolvajnyelven, amit mindannyian azonnal megfejtettünk, azt hogy a mesén túl pontosan mit kell értenünk. Ilyenek például a Kiserdő Csatang által újraírt útjelző táblái, a "Terror Tér", a "Lele-lejtő" és az "Ocsmány ösvény". És a mű végén a lényeg: miként lett a Félőlényből egyszer és mindenkorra ÉLŐLÉNY.   Ez a könyv a világirodalom olyan remeke, ami megérdemelné, hogy sok-sok nyelven olvashassák a gyermekek és felnőttek, és olyan sikere legyen, mint például Marék Veronikának a Laci és az oroszlánja Japánban. Másik, több mint száz oldalas, szintén nagyon kedvelt meseregénye a Kétbalkezes varázsló akkor íródott, amikor a Harry Potter-őrületnek még a szelét sem éreztük. Itt is van varázslóiskola Fitzhúber Dongó okleveles mestervarázslóval, tansárkány és formalinba tett boszorkányseprű. A főhős, Éliás Tóbiás, a kisfiú azt mondja barátjának: "Igazi mese az, ami velem történik. Saját mesét akarok. Olyat, amiben benne lehet lakni." Ezt álmodta Békés Pál, és ezt adta nekünk és a gyerekeinknek a meséivel, nem mint egy "kétbalkezes", de mint egy igazi varázsló. (Rényi Krisztina)