A meseregény szeretetre méltó főhőse, Galagonya Máté törpe, abban különbözik társaitól, hogy restelli törpeségét. Szeretne ezen változtatni, ezért a csodatevő szer, a varázsgombóc keresésére indul. A hosszú vándorúton két jó barát, Kökény Kelemen ácsmester és a birkapásztor törpe, Áfonya Ábris tart vele. A három aprócska cimbora a nagyerejű sastól megtudja, hogy a varázsgombócot óriásország őrzi és a hatalmas madár szívesen segít nekik, és elrepíti őket a határig. Itt azután a parányi hősök már csak a maguk erejére számíthatnak.     Útjukat furcsábbnál furcsább figurák keresztezik: óriási pókok, favágó óriás, tudós béka, a tó fenekén élő sokszarvú sárkánygyík segíti, illetve akadályozza őket, hogy eljussanak a céljukig, az óriáskirály palotájába. Itt azonban hamarosan kiderül, hogy a csodagombóc receptje megvan ugyan, csak éppen az evés közben mormolandó varázsigéket tartalmazó oldalt tépte ki valaki a varázskönyvből. Így végül a kis törpék kénytelenek elfogadni törpeségüket korlátaival és előnyeivel egyetemben.           Az erdélyi gyerek és felnőtt közönség által ismert népmesét Benedek Elek meséskönyvében olvashatjuk, ő már 1901-ben megjelentette összeállításában. Erdélyi gyűjtők meséskönyveiben is rátalálhatunk, hisz eléggé közismert és kedvelt, örökzöld mese. A történet egy szegény legény, Palkó életútjáról szól, aki érvényesülését keresi a nagyvilágban. Elindul isten hírével, s útjában óriásokkal találkozik, kikkel egyszerű neveltetése ellenére tisztelettudóan beszél. Ennek eredményeképpen szövetségesre talál az öreg óriás személyében, aki elviszi a királyi palotába.   A király udvarában ugyancsak jó viselkedése miatt belső inas lesz, így megismerik a király lányai is. Legfőképp a kicsi királykisasszonynak tetszik meg a szép fiatalember, s úgy megszeretik egymást, hogy ez a királynak is szemet szúr. Meg akarja leckéztetni a király Szép Palkót, ezért különböző próbatételeket talál ki neki, biztos lévén, hogy a fiú nem tudja ezeket teljesíteni. A királykisasszony segítségével Palkó kapcsolatba lép az ördögökkel, akik a király parancsát teljesítik a Palkó nevében, viszont a harmadik próbán magával a királyi családdal kell szembeszálljon. A királykisasszony furfangja és Palkó ügyessége kiegészíti egymást és minden nehézség ellenére túljárnak az öreg király és királyné eszén. Persze nem büntetés nélkül, hisz a királyné átka miatt elfelejtik egymást. Ez az átok addig tart, amíg a király és királyné meghal, akkor a szerelmespár egymásra talál és átveszik az uralmat az országban egy hetedhét országra szóló hatalmas lakodalom, mulatság kíséretében. Mint a legtöbb mesében itt is a jó győzedelmeskedik.   Tarbay Ede sajátos "manócskás" mesevilága a gyermeki gondolkodás, a gyermeki filozófia lírája. A kötet címe és mottóként használt verse egyben vallomás is: a költő a Weöres Sándor-i hagyományt folytatva teremt eredeti, óvodásoknak, iskolásoknak - s gyermeklelkű felnőtteknek költői univerzumot. Gyermekverseinek válogatott, újakkal gazdagított kötete, az Árnyék és kóc 1999-ben jelent meg. Tarbay Ede nemcsak művelője a gyermekirodalomnak, hanem kalauza is. (Gyermekirodalomra vezérlő kalauz)       Árnyék és kóc       Vers-palástos W. S. Mester   árnyékában jár egy ember,   nem látszik csak haja kóca,   Mintha csupán ennyi volna.     Ha a sok kóc eltéblábol   W. S. Mester árnyékából,   akkor látni: volt-e ember,   vagy csak a kóc, semmi testtel.