OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
SOROZATOK AZ ELSŐ HAT ÉVBEN
SOROZATOK AZ ELSŐ HAT ÉVBEN : Barni könyvek

Barni könyvek

  2020.08.01. 00:39

4-6 éveseknek
"A gyerekkönyvek úgy keletkeznek, hogy megszületik a gyermek." - Zágoni Balázs

Írta: Zágoni Balázs
Kiadó: Koinónia
 
A sorozat első kettő kötete a szerző kisfiáról, Barniról, míg a 3-4. kötet a két kislánnyal kibővült családról szólnak.

 

1. Barni könyve
 
Illusztrálta: Reményi Schmal Róza
Oldalszám: 112
 
Kedves Gyermekek!
Ha elkezditek olvasni ezt a könyvet, lesz egy új barátotok: Barni. Barni egy igazi négyéves kolozsvári kisfiú. Pont olyan igazi, mint Ti. Becsületes neve Barnabás, de most még kicsi, sehogy sem illene rá a Barnabás név. Majd ha megnő, bajusza lesz, netalán szakálla is, lesz felesége és gyereke, és autót (de inkább mozdonyt) fog vezetni, s akkor majd Barnabásnak fogják nevezni. Egyelőre azonban óvodába jár és nagycsoportos. Igaz, ő a legkisebb nagycsoportos az egész óvodában.
 
Barnival az elmúlt években nagyon izgalmas dolgok történtek. Érdekes helyekre utazott, de még otthon, az udvaron és az utcán is rendkívüli kalandokba keveredett. Hallgassátok meg! Könnyen lehet, hogy előbb-utóbb rátok is hasonló kalandok várnak, és akkor talán hasznát vehetitek Barni meséinek.

„Barni könyvét a gyerekek világához vezető útmutatóként is olvashatjuk. Megmutatja, hogy a gyerek partnerként való kezelése sokkal inkább célravezetőbb a nevelésben, mint a szigorú, komor parancsolás vagy a meg nem érdemelt kényeztetés.”

A szerző négyéves kisfiának, különleges, életszerű kalandjait ismerhetjük meg a kis kötetben.

Barnabás - azaz most még csak Barni - nagycsoportos óvodás, aki imádja édesapja róla szóló meséit. Így ismerhetjük meg Barnit több kedves és megmosolyogtató szituációban.
 
Megtudhatjuk például, hogy hogyan viszonyul az esti mesékhez, a lefekvéshez, a reggeli ébredésekhez, a pénzhez, a cicákhoz, a kutyákhoz, a tengerparthoz, vagy a Nagyravágyó Földalattihoz, akinek minden vágya, hogy igazi nagy Kék Metró legyen.

A rövid kis történetek a gyermeki következetességről, igazságérzetről, együttérzésről, a szülői tekintély szeretetteljes elfogadásáról beszélnek.

„Barni mindig és mindenhol játszani szeretne! A Barni könyvében a szülőt többnyire játszótársává fogadja a gyermek, ám az is előfordul, hogy apa csak ímmel-ámmal játszik, mert fáradt, mert sokat kell dolgoznia. Ám Barni ilyenkor is megértő.”
Gyulai Levente, Látó
 
"Zágoni Balázs (1975) első kötetét, a nagy sikerű Barni könyve második kiadását tartja kezében az olvasó. A nyelvi gonddal és leleménnyel megformált mesék az erdélyi gyermeklapokban, a Szivárvány és a Napsugár oldalain is napvilágot láttak. Azóta megjelentek a Barni Berlinben, a Barni és a lányok, valamint a Barniék tele című kötetek is, Barni és ikerhúgai, Dorka és Hanna történeteivel."
Pompor Zoltán, Csodaceruza Gyerkmekirodalmi Folyóirat
 
2. Barniék tele
 
Illusztrálta: M. Tóth Géza
Kiadó: Koinonia
Oldalszám: 123

Barni könyvének főhőse belopta már magát a gyermek- és felnőtt olvasók szívébe. A fiatal szerző egy újabb Barni könyvvel kívánja megajándékozni olvasóit. Ezúttal Berlinbe kalauzolja el őket.

Jártatok már idegen nagyvárosban? Ahol nem ismertetek senkit és semmit, és még a hivatalos nyelvet sem beszéltétek? Egyszerre ijesztő és izgalmas dolog! Ijesztő, mert az ember nagyon kicsinek érzi magát. De izgalmas is, mert olyan lesz, mint a felfedező, aki egy új világot készül meghódítani.

Ismeritek Barnit?

Ő egy igazi kolozsvári kisfiú. Róla szól a Barni könyve, a Barni és a lányok, és a Barniék tele című könyv is.

Ebben a könyvben Barnival iskolásként találkozunk. A térképeket, amelyeket eddig is nagyon szeretett, már nem csak nézegetni, hanem értelmezni is tudja. Barni most életének legizgalmasabb utazására készül. Képzeljétek, elmehet Apával Berlinbe! Tudjátok, hol van Berlin? Keressétek meg gyorsan egy térképen!

„Apa azt is mondta, hogy Berlinben van egy metróállomás, Alexanderplatz-nak hívják. Ott rendes vonatok, metrók és nagy sebességű vonatok járnak egymás mellett a síneken. Sőt ez az állomás nem a föld alatt van, nem is a felszínen, hanem a levegőben. Vagyis oszlopokon áll. Barni ezt nem hitte el egészen, pedig Apa mesélte. De lehet, hogy Apa nem látott valamit jól, vagy nem emlékszik pontosan. Éppen ezért nagyon-nagyon el akart menni Berlinbe, és a saját szemével meggyőződni arról, hogy most már az Alexanderplatz a föld alatt van, a földön, vagy tényleg a levegőben.” (részlet a könyvből)

Makkai Kinga

Zágoni Balázs Barni könyvében a főhős az alig 4 éves, tehát óvodás Barni, míg 3 évvel később megejelnt Barni Berlinben című meseregény főszereplője az azóta felcseperedett 8 és fél éves kisfiú.

Az első kötet meséiben még olyan naiv egyszerű eseményeknek lehetünk tanúi, mint a cicával való megbarátkozás vagy az üzletből való vásárlás. Az utazásnak azonban már ekkor is részese lehetett, a tengerpartra ugyanis kisbusszal utaztak, a budapesti nyaraláskor volt alkalma metrón, földalattin is utazni. A meseregényben már kipróbálhatja a repülőn való utazás kalandjait, még akkor is, ha ez egy képzeletbeli utazás. Barni ugyanis a könyv megjelenésének pillanatáig nem járt még Berlinben. Az első könyv sikerét talán épp a megtörtént jellegében, realitásigényében kereshetjük.

A meseregény kitűnő “egészestés”  olvasásra, de részletekben olvasva is nagyszerű élményt nyújt óvodás- és kisiskoláskorú gyerekeknek, főként technika-rajongó fiúknak, akik szeretik a különféle járműveket: repülőt, vonatot, metrót, és akik szeretik bújni-böngészni a térképeket, enciklopédiákat.
 
Nemcsak a történetek izgalmasak, hanem jó a szöveg is: tárgyilagos tudósítások és fordulatos meseszövés jellemz Könnyedén magával ragad. Precíz, tömör leírások olvashatók. Olyannyira pontos útvonalakat kapunk, hogy akár el is indulhatnánk fölfedezni a Barni által látott Berlint.
39 fejezeten át hétköznapi történetek elevenednek meg, de ezek mégsem szokványos élethelyzetek. Utazós könyvként, szórakoztató ismeretterjesztőként is olvashatjuk, a történetek mégis túlmutatnak a valóságon: valahol a határon mozog ez a világ: a mese, a valóság, az álom határ-világán.

Műfaji szempontból meseregényként van meghatározva a mű. Bár a szó szoros értelmében a hétköznapi történetek nem mesék. Szereplői hétköznapi emberek: Barnabás, Kolozsváron élő kisiskolás fiú, apa, Réka néni, Till bácsi, a pilóták, a légikisasszony. Lovász Andrea megfogalmazásában: “a hagyományos történetmesélés aktusán túl jelen levő meseiség a műfajtól függetlenül a hétköznapok átértelmezésének, átvarázsolódásának lehetőségét villantja fel

A regény különlegessége az, ahogy a gyermek szemével láttatja Berlint: “átrangsorolódnak benne a nevezetességek”– írja Lovász Andrea. Minden másnál jobban érdeklik Barnit a járművek: S-bahn, U-bahn, Intercity Expressz, Airbus 320-as repülő. Érdekességnek bizonyul a főpályaudvar, valamint a régi boltíves, emeletes Oberbaum híd is, amelynek földszintjén mennek a gyalogosok és az autók, a boltívek fölött pedig a metró közlekedik. Az állatkert viszont főként Réka néninek érdekes, a tévétorony Till bácsinak, a berlini fal (ami nincs is) apának fontos.
 
A berlini fal látogatása hosszú és nehéz történelmi múltat idéz, amelyben nemcsak a történelmi valóság, hanem a már nem élő nagyapa fájdalma is beleszövődik, éppen ettől válik személyesebbé és egyben megérintőbbé a történet. A nagyapa már nem tudta átlépni a határt jelentő vonalat, de Barni és az édesapja megteheti. Ha másért nem, a nagytatáért! „Kézen fogták egymást, és egyszer a vonal jobb, egyszer a bal oldalára léptek, s közben hangosan mondták:
– Kelet! Nyugat! Kelet! Nyugat! Kelet! Nyugat!
Így mentek végig a Zimmerstrassén.”
 
A kötet megjelenésekor Barni, Zágoni Balázs fia, 8 és fél eves. Barniban egyszerre van meg egy kisiskolás gyerek bája és hihetetlen komolysága. Értelmes, eleven, talpraesett, leleményesen boldogul idegennyelvi környezetben, ha nem tud válaszolni, mosolyog, mint Esti Kornél bolgár kalauza. Udvarias, jólnevelt fiú. Amikor azt látja, hogy Réka néni nagyon jó ötletnek tartja az állatkertet, nem beszéli le, bár az odavezető utat izgalmasabbnak tartja, hiszen U-bahnnal és S-bahnnal lehet oda eljutni. Jól ismeri az állatok világát is, mégis rejteget új dolgokat számára a bécsi állatkert. Megtudja, hogy a zsiráfok infrahangon beszélgetnek egymással, és ami ennél is érdekesebb, hogy a prérikutyák hosszabb és bonyolultabb alagútrendszert tudnak fúrni, mint a berlini metróé. Vannak szellőzőnyílásaik, kijáratok, bejáratok, menekülési útvonalak, sőt a pici prérikutyáknak külön óvodájuk is van. Erről aztán álmodni is érdemes: apával együtt prérikutyák voltak, és prérikutya-metróval utaztak, aminek csak alja volt, oldala nem. Így történhetett meg, hogy Apa kiesett a metróból. Ezzel mintegy megelőlegezi, sejteti az olvasóval a későbbi tényleges elvesz(t)ést.
 
Az álombeli metró végállomása egy repülőtér, telis-tele mazsolabombázókkal. A túlontúl álomszerű vágyak álommá is minősülnek Zágoni könyvében: Barni immár (prérikutya-)pilóta egy igazi mazsolabombázón. Az alapszorongás minden vágy teljesülése dacára megvan Barniban: fél elveszni, és fél attól, hogy Apát elveszti. A megkönnyebbülést csak az ébredés, az álomvilágból való kizökkenés hozhatja meg: “addig meresztette szemét, amíg felébredt, és meglátta, hogy Apa ott alszik mellette, és jó szorosan átölelte.” Mindkét elvesz(t)és komorsága, egzisztenciális válsága, az álomból való ébredésben, Apa ölelésében oldódik fel. Éppen a mű alapkoncepciója rajzolódik ki ezen a ponton: a meghitt szülő-gyermek viszony, az apa és a (fiú)gyermek szoros kötődése egymáshoz.
 
Az olvasó minden kétséget kizáróan azt hiheti, hogy egy valós berlini utazás beszámolóját tartja a kezében. A történetek valószerűségét a pontos helyszínek, hidak, terek, megállók és személyek megnevezése folyamatosan fenntartja, ehhez képest a valószerű történet fikció. Barnabás, a szerző fia, sosem járt Berlinben. Az író elmondása szerint Barnitól “vásárolta meg” a kalandos történeteket, amelyekben sok minden megtalálható a felnőtteket is megszégyenítő gyermek bölcsességétőa történelmi fájdalom játékban való feloldásáig, a létdrámától az Apa ölében való megnyugvásig.

A meseregény 34 fejezetén keresztül bemutatott utazás ezzel szemben épp azért válik érzékletessé és érdekessé, mert mindvégig úgy olvassuk a részletes beszámolót, mintha valóban megtörtént eseményről olvasnánk pedig fikcióra épül a történet.

A könyv illusztrátora a rajzfilmes M. Tóth Géza (az Oscar-díjra jelölt Maestro (2007) című animáció szerzője), akárcsak a Kobak könyve újabb kiadásának. Rajzai nagyszerűen érzékeltetik azt a gyermeki világot, melynek határain belül mozog a mű (Vallomása szerint igen nehéz volt a "gyermekrajzok" sajátos stílusát utánozni, a jobb hatás elérése érdekében bal kézzel rajzolta meg a Kobak-rajzokat.)

 

3. Barni és a lányok

Illusztrálta: Schmal Róza
Oldalszám: 112
 
A Barni-sorozat harmadik darab-jában nem csak Barnit láthatják viszont "barátai", hanem megismerkedhetnek húgaival, Hannával és Dorkával is.

A két könyvből - Barni második könyve és Ikrek könyve - álló kötet nyomon követi az immár iskolás Barni kalandjait, repülők, buldózerek, görkori-forradalmak, iskolás élmények, önálló megvalósítások világába enged bepillantást, majd a kistestvérek megszületésének varázsa, az együtt játszás forgataga, a közös csínytevések és az ikrek szimpatikus, sajátos világa ragadja magával az olvasót.

Barni egy igazi, kolozsvári kisfiú. Már iskolába jár, elköltözött a Kőkert utcából, és nagyon sok minden történt vele: megtanult rendet rakni, aszfaltozni, csokit igazságosan elosztani, számítógépezni és nem számítógépezni, repülőt építeni és forradalmat szervezni. Ezekről szól a Barni második könyve.
 
De a legfontosabb, ami történt vele, mégiscsak az volt, hogy testvére született. Nem is egy, hanem mindjárt kettő!
Hogy mit tudott kezdeni Barni Dorkával és Hannával, a két apró leánykával, akikhez kezdetben még hozzányúlni sem volt szabad?
 
Barni élete hasonló apróságokból, érzelmekből és rosszaságokból, érdekességekből és megfigyelendő dolgokból áll, mint más hasonló korú kisfiúé vagy kislányé. Zágoni Balázs nagyon egyszerű és tiszta (azaz mindenféle gügyögéstől mentes) hangon mesél róla. Egyszerre kívülálló és mindent tudó, és belüllévő, mindent érző, mint a jó szülő.
 
A Barni és a lányok a harmadik kötet a négyből (a Barniék tele is nagyszerű tesós-családos mesékkel van tele). A lányok Barni testvérei, ráadásul ikrek. Barni már nagyfiú, és ennek tudatában várja a testvérek születését. Minden kedvesség benne van, ami egy nagy testvér és két kisbaba épülő-alakuló viszonyába kell.   

Amikor például a szülők kétségbeesnek, mert az egyik baba nem fejlődik, Barni meggyőzi egyik testvérét a mamája hasában, hogy hagyjon enni a kicsinek, majd bogozza ki a köldökzsinórját, és cserébe ad neki csokit. Vagy amikor hatalmas rendet tesz a lakásban egyedül a kicsik érkezése előtt.

És torokszorító, amikor Barni fenn akad egy kötélen az erkélyükön (építik még a házukat), és beszélni nem tudó kistestvéreinek segítségére számíthat csak.

A legviccesebb talán, amikor véletlenül megeszik anya csokitortáját. De aztán a Barniék telében ízelítőt kapunk a testvérféltékenységből is, de minden konfliktus békésen megoldható. De legalábbis feledhető a háromgyerekes kavalkádban.


4. Barniék tele

Illusztrálta: Visky-Ruth Boglár
Kiadö: Koinónia, 2016
Oldalszám: 72

„Barni az elmúlt években megnőtt és kissé megkomolyodott, Dorka és Hanna ovis élete viszont csupa mese.

A három gyerek otthoni, iskolai, álombeli vagy éppen föld alatti kalandjai jókedvű, derűsen szeleburdi világba vezetnek: jó lehet Zágoni Balázséknál gyereknek lenni!” Lovász Andrea, gyerekirodalom-kutató

 

Ferencz Zsolt

 

Ami a mesében megtörténik, az akár a valóságban is megeshet és fordítva: mindazok az események, amelyek nap mint nap zajlanak körülöttünk, velünk, akár egy-egy jó mesévé is összeállhatnak.

Márpedig valóság és képzelet egyaránt szükséges ahhoz, hogy ezek a történetek érdekesek, s ami ennél talán még fontosabb, szimpatikusak legyenek számunkra, olyanok, amelyeknek mi is szívesen a szereplői, akár főszereplői lennénk.

Zágoni Balázs Barni-sorozatának negyedik kötete* is ilyen: bármelyikünk átélheti vagy talán már át is élte az érzést, hogy hogyan találja fel magát, ha időnként ismeretlen helyzetbe kerül, megbizonyosodunk afelől, hogy a természet rendjét a muszájok és a rögtönök sem változtathatják meg, hogy fontos odafigyelnünk a mellettünk élő emberekre, s felfigyeljünk arra, ha gondokkal küszködik valamelyik családtagunk vagy barátunk. Ha pedig úgy alakul, akkor egyszerűen csak hagynunk kell zajlani az eseményeket a maguk jól megszabott medrében, hogy – egy kis turpissággal persze – számunkra és a környezetünk számára is szépek, szebbek legyenek a hétköznapok, az ünnepek.

A karácsonyvárás, a készülődés jegyében készült a Barniék tele című kötet, amely a Barni könyve, a Barni Berlinben, valamint a Barni és a lányok után látott napvilágot a Koinónia Kiadónál. A címszereplő kisfiú alig négyéves volt, amikor életének egy szeletét édesapja első ízben papírra vetette (ma már az iskola padjait koptatja), azóta „a sors” elvezérelte a német fővárosba is, játszott a felnőttekkel és a marosvásárhelyi unokatestvéreivel egyaránt, játékvilágot szervezett, Gryllus Dániellel és Vilmossal e-mailezett, s a többi mellett az az álma is teljesült, hogy kistestvére szülessen, egyszerre mindjárt kettő („ha nagyobb leszek és el kell utaznom valahova, például egy iskolai kirándulásra, akkor a testvérem egyedül lesz és unatkozni fog”, magyarázta az előző könyvben Barni).

Hannával és Dorkával együtt ismerkedik tovább a világ dolgaival, s korához illően, bölcsen igyekszik megoldani a rá váró feladatokat. Bár némiképp továbbra is ő marad a középpontban, leginkább azok számára, akik 2005 óta figyelemmel kísérik kalandjait, mostantól már az ikrek csínytevései, rácsodálkozásai, élményei is benne foglaltatnak a történetben.

A tíz mesében megelevenedő mini-családtörténetből megismerjük az alternatív hóembert, hogy hogyan járt egyszerre három angyal is Barniék osztályában, Hanna születésnapi sminkeléséről, a szemetes kosárból kikacskaringózó paszuly esetéről és Álommanó megjelenéséről is értesülünk, ugyanakkor az is kiderül, hogy hősünk jó tanítványa volt az Angyalnak. További érdekességek is megelevenednek, például, milyen volt Szovátán üdülni a tél közepén, hogy a legjobb álmokat akár ki is találhatja az ember, mit kell tennünk, ha jókedvűen szeretnénk átvészelni az időszakot, amikor gipsz van a lábunkon.

Arra a kérdésre is választ kapunk, hogy mi mindent nem tud Anya és Apa: például

„Anya nem tudja, hogy a kabát arra való, hogy felváltva ráüljünk, és a kapucnitól fogva végighúzzuk egymást a lakáson”, s

„Apa nem tudja, hogy magyar ember evés közben megbeszél”.

A szórakoztatáson túl nevelő hatása is van a könyvnek, s túlzás nélkül állítható: amellett, hogy gyermekeink választ kapnak belőle napi ezer meg ezer kérdésük valamelyikére, mi, (leendőbeli) szülők is elmerülhetünk kicsit a gyermeknevelés korántsem egyszerű, de kétségtelenül szórakoztató, hosszú távon pedig képzeletünket a valósággal ötvöző világában.

 
 
Sajó Enikő
 

Zágoni Balázs könyvében Barni és húgocskái, Hanna és Dorka, az ikrek újabb mesés világba vezetnek el bennünket, ahol álommanó, égig érő paszuly, elvarázsolt medence, pónik és kalózok hozzák az újabb és újabb kalandot. Bár Barni ekkor már nagyobb, iskolás, ovis húgocskái mellett minden sokkal színesebb és izgalmasabb. A testvérek legújabb történeteiben a képzelet és valóság átjárhatósága, az álomszerű és hétköznapi események igazi élményt jelentenek.

A könyv tíz mesén át mutatja be a testvérek újabb csínytevéseit, rácsodálkozásait, a család történéseit. Olvashatunk az alternatív hóemberről, a három angyaljárásról, az álommanó érkezéséről, de az Angyal tanítványáról is többet megtudhatunk. Szülőként arra is ráböbbenhetünk, mennyi mindent nem tudunk. Barni szerint

„Anya nem tudja, hogy a kabát arra való, hogy felváltva ráüljünk, és a kapucnitól fogva végighúzzuk egymást a lakáson”,

vagy

„Apa nem tudja, hogy magyar ember evés közben megbeszél”,

de

„azt sem tudja, hogy a sapkája arra való, hogy gesztenyét gyűjtsünk belé”.

Barniék tele az adventi időszakban segít karácsonyra hangolódni, elrugaszkodni a megszokottól és egy új dimenzióba lépni, ahol szülő és gyermek különös módon ismét egymásra talál. A könyv párbeszédet indíthat el a látható és láthatatlan dolgokról, a titkos és a valós jelenségekről, az ünnepről és az ajándékozásról.

Zágoni Balázs stílusában ott rejlik az őszinte rácsodálkozás, a játékos hozzáállás, a mindent megoldó humor. Úgy ad választ számtalan kérdésre, hogy a gyermek kíváncsi érdeklődéssel, nyitottsággal hallgatja meg, érzékennyé és igényessé teszi.

A kötet illusztrátora Visky Ruth-Boglár, aki nagyfokú odafigyeléssel és részletességgel jeleníti meg az álomszerű lényeket, a benti és kinti történéseket is.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót