4-6 éveseknek   Írta: Dés Mihály Illusztrálta: Horváth-Molnár Panna Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó   Ancsa és Pancsa ikrek, látszólag egyformák, mint két tojás. Legalábbis azoknak, akik nem ismerik őket, úgy igazán. Mindenki más tudja jól, hogy Ancsa és Pancsa csak annyira hasonlít, mint két bármely testvér, vagyis semennyire.

 

1. Ancsa és Pancsa a fürdőszoba fogságában   Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 48 Ancsa és Pancsa éppen fürdik, mikor minden elsötétül, és ráadásul anya is a fürdőszobán kívül reked. Ha valaha záródott már rád egy ajtó, vagy szuroksötét lett a lakás egy váratlan áramszünet miatt, akkor el tudod képzelni, hogy ez milyen érzés lehet. A hírre összeszaladnak még a szomszédok is. A nagy bajuszú Béla bácsi be akarja törni az ajtót, Nusi néni rendőrt hívna, Magdika a mentőket. De szerencsére az ikerlányokat sem kell félteni! Ancsa és Pancsa-sorozat nyitódarabja, két teljesen egyforma, mégis teljesen egyforma, mégis teljesen különböző kislány izgalmas és vicces kalandjait meséli el.   Hintafa blog Az ikrek egyedül élnek anyukájukkal egy bérházban, és a címből sejthető eseten kívül még jó sok kalandban van részük. Például a mogorva Virgil bácsinak szereznek egy cuki cicát, hátha elmúlik a zordsága, és akad egy kis galiba a magasságuk körül is. A két kislány azonban mindig feltalálja magát. Van, amikor a véletlen segít nekik, és van, hogy ők maguk találnak megoldást. Aranyos kis történetek, időnként humoros kiszólásokkal megtűzdelve a felnőttek jellemző megnyilatkozásaira. Ugyan az illusztrációkat eleinte picit harsánynak tűnnek, mégis minél többször lapozgatjuk a könyvet, annál jobban dominál az erőteljes színhasználat a lányok eneregiáira reflektálva.     2. Ancsa és Pancs meg a vadmalacok Kiadás éve: 2017 Oldalszám: 48   Szereti-e a vaddisznó a vadalmát? Miért hívják a lányok Kriszta mamát Tiszta mamának, és mi köze ennek a papucsszabályhoz? Hogy lehet, hogy Nagyapának, aki állandóan fúr-farag, és látszólag mindig morcos, mogorva és morózus, aranyból van a szíve, és megengedi, hogy az ikrek bármikor ledöntsék a legótornyot? Vajon miért ég Ancsa és Pancsa hónapokon át vaddisznólázban, és mi történik, amikor végül tényleg szembetalálják magukat egy vadmalaccal? Ancsa és Pancsa újabb kalandjaiban mindenre fény derül — még arra is, hogy kerül a mesébe egy vízipisztoly… Ancsa és Pancsa, a két tündéri, teljesen egyforma, azonban mégis teljesen különböző ikerlány kalandjai folytatódnak. Ancsa és Pancsa mivel egy icipici lakásban laknak anyukájukkal sok időt töltenek Kriszta mama és Nagypapa házában, amely egy csodálatos erdő szélén található. Ancsa és Pancsa legújabb kalandjában a nagyszülők háza melletti erdőben lakó vadmalacokat szeretné a két kislány jobban megismerni. Mit gondoltok, a vadmalacok is szeretnének az ikrekkel találkozni? Mi esznek a vadmalacok? Sikerül-e Nagyapának lefotózni a lakmározó vaddisznókat? Vajon tényleg vadak a vadmalacok? Félnek-e a vaddisznók a vízipisztolytól? Ezekre a kérdésekre mind megtaláljátok a választ, ha elolvassátok a vaddisznós kaland történetét. Az eseményeket egy szuper térképen is nyomon követheted, olyan, mintha drónnal repültél volna az erdő fölé. A malacos kalandon kívül Kriszta mama papucsszabályáról is olvashattok. Nektek is rendszerető a nagymamátok, vagy nála lehet ugrálni a rugós díványon? Tudjátok-e milyen jó szórakozás lehet összepároztatni a műanyagdobozokat az elveszett fedelekkel. Kérdezzétek meg anyát, lehet, hogy otthon is vár rátok néhány összepároztatható doboz. A harmadik mesében Nagyapát ismerhetitek meg jobban. Tudjuk, hogy morgós, utálja a levéltetveket, nem szereti az ugatós kutyákat, szeret vicceket mesélni, fúrni-faragni. Ezermesterkedés közben sok minden megtanította Ancsát és Pancsát. Például szappanbuborékot fújni, vagy azt már tudtak maguktól is lányok? De Nagyapával lehet legjobban legótornyot építeni és összedönteni, de ő az, aki mindig engedi, hogy a lányok sütit egyenek ebéd előtt, nem csak utána. Ti mit csináltok együtt a Nagyapátokkal?   Az Ancsa és Pancsa meg a vadmalacok egy aranyos nyári történet, ami tulajdonképpen egy hosszabb időszakot ölel fel, mégis - legnagyobb része - a nyári szünet alatt játszódik... A kötet elején megismerhetjük ezt a két különös, aranyos ikerlányt, nagymamájukat, Kriszta mamát és a Nagypapát, akik egy rét, és a réttel határos erdő mellett laknak vidéken. Az egyik nap Nagypapa vaddisznókat fedez fel egy ősrégi almafa árnyékában, és amint a kislányok megpillantják ezeket a különös teremtményeket, azonnal a rögeszméjükké válnak a vadmalacok. Velük kelnek, fekszenek, álmodnak, és alig várják a nyári szünetet, amikor visszatérhetnek a farmra, és malaclesre indulhatnak... Természetesen a két kislány igen komisz, és érdeklődő fajta, akiknek senki sem ad engedélyt arra, hogy bemerészkedjenek az erdőbe, így megteszik azt egyedül - titokban. Itt kerül sor ama váratlan eseményre, amikor a látszólag bátrabbnak tűnő Ancsa sokkal kisebb lelki erőről és bátorságról tesz tanúbizonyságot, mint a félénkebb Pancsa, miközben valóra válik az álmuk, és igazán közelről megszemlélhetnek egy vadmalacot... Dés Mihály meséje pici gyerekeknek szól. A könyv hátoldalán látható 5+ életkor jelzés nem véletlenül szerepel a könyv borítóján, a nyelvezet igen egyszerű, a történet sok helyen szájbarágós és az író rengetegszer ismétli önmagát, ami felnőtt fejjel már inkább fárasztó, mint érdekes, noha a gyerekek számára lényeges információkat ismétel...  Ezért nem tudtam megadni a történetre az 5 csillagot, annak ellenére, hogy egy rendkívül aranyos, bájos, kalandos történetet kaptam, amit Horváth-Molnár Panna gyönyörű, élettel teli és részletgazdag illusztrációi tesznek teljessé.  A kötet a mesén kívül tartalmaz még egy részletes bemutatkozót Kriszta mamáról és a Nagypapáról, akiket ezen rövid információhalmaz olvasása során jobban is megismerhetünk, továbbá egy mellékszálat, egy bizonyos vízipisztoly-ügyről, ami megváltoztathatta volna a történet végkimenetelét... Noha már azon is meglepődtem, hogy a mese tulajdonképpen csupán a kötet felét teszi ki - már ami az oldalszámot illeti -, és külön bemutató részt tartalmaz a nagyszülőkről, azok jelenlétét még megértem, hiszen teljesebbé teszi a képet a nagyszülők jelleméről, akik a konkrét történetben nem sokat szerepelnek, hiszen a mese a két kislányra fókuszál; a kiegészítő sztori jelenlétét azonban egyáltalán nem értem. Olybá tűnik, mintha csak azért kapott volna helyet, hogy a kötet ne legyen még ennél is rövidebb az oldalszámot tekintve, de igazán nagy jelentősége nincs, azon kívül, hogy humoros. Mindezeken tényeket összevetve a kötetet kisebb, óvodás korú gyermekeknek és szüleiknek ajánlom.   Idézetek "Kevés gyerek van a földkerekségen, aki többet tudna a vadmalacokról, mint Ancsa és Pancsa." "…a házukban lakó Béla bácsi úgy tudja mozgatni a bajuszát, mint egy hőscincér, és úgy morog hozzá, mint egy vadmalac." "– Fényképezd le őket a mobiloddal! – javasolta Kriszta mama.  – A fészkes fene tud fényképezni azzal az átkozott telefonnal – füstölgött Nagypapa. – Örülök, ha telefonálni sikerül vele." "Közben eljött a tél, leesett a hó, a rét fehér lett, mint patyolat takaró, az erdő csupasz fáin Télapó-sapó, ilyenkor szánkózni, hógolyózni jó…" "Csak az alkalmas pillanatot kellett kivárni, amikor kiszökhetnek az erdőbe. Az alkalmas pillanat természetesen akkor jön el, amikor Kriszta mama nincs otthon, mert ha ő otthon van, akkor még egy földigiliszta se tudna észrevétlenül kiszökni a kertből." "A vendégeket például saját főzésű pálinkával szokta kínálni, ami pont úgy néz ki, mint a víz, csak nem lehet meginni, mert borzasztóan erős." "Nagypapa még akkor se kóstolhatja meg a süteményt, amikor megette az isteni és nagyon egészséges levest és főzeléket, mert ő „cukros”, és aki „cukros”, az már annyi édességet evett életében, hogy többet nem ehet. Másoknak is hagynia kell. Ez így igazságos."