Lola nagyon NEM AKAR vacsorázni, minden ennivalót utál, de legfőképp a paradicsomot! Meg aztán a répát. A borsóról már nem is beszélve… Charlie fantasztikus cselt eszel ki, amikor Lolával elhiteti, hogy a répa nem répa, hanem „jupiteri ropogtató”, a borsó pedig „zöldibogyó”, ami igazi ritkaság. Magyarán „megeteti” Lolával a vacsorát úgy, hogy végül Lola önszántából nevezi el a paradicsomot holdspriccentőnek, ami így persze mennyei eledellé válik. A „Nem VAGYOK álmos, és nem akarok LEFEKÜDNI! című könyv poénját nem akarom lelőni, ezért nem is mesélem el a történetet. Az eszközök hasonlóak, mint a paradicsomkönyvnél, én rendkívül jól szórakoztam rajta, ennyit elárulhatok!   Hasonlót a hasonlóval A téma (és picit a grafikai megjelenítés is) ugyanaz, amit Tony Ross „Kis királylány” figurája végigél. Nála is van egy paradicsomsztori, és a „Nem akarok lefeküdni” című könyve is zseniális. Én egy fokkal originálisabbnak érzem a „Kis királylányt”, mint a Lolát, de ez lehet, hogy csak azért van, mert azt a sorozatot korábban ismertem. Itthon D. Tóth Kriszta teremtette meg a saját félig angol-félig magyar Loláját. Őt nyilván megihlette az angol példa. „A paracsidomkertészet” című könyvével talán utal is kicsit az angol mintára. A grafikai megoldások is hasonlók, mint Lauren Child könyveiben, de D. Tóth Kriszta önálló hangot keresett és talált az ő saját Lolájának, ezért nem érdemes összehasonlítani az angollal, noha párhuzamokat lehet találni. A „mi Lolánk” megtanulja a világot az anyukájától, és miközben kitágul számára az univerzum, rendkívül jól szórakozik, és még jobban szórakoztat bennünket. A képek és a szöveg Lauren Child sok-sok díjat nyert ezzel a könyvsorozattal, és azt hiszem, nem azért csinálta, hogy híres legyen és gazdag, magyarán szívvel és lélekkel készült a könyv. A szerző-illusztrátor a negyvenes évei elején jár, és eléggé hasonlít a figuráira: Ugyanolyan formájú az arca, mint Lolának, vagy akár Harisnyás Pippinek, akit szintén hasonlóan karakteres arccal rajzolt meg. A technikája meggyőző, keveri a kollázst a fotómontázzsal, a színes ceruzás szabadkézi rajzzal, de a végén segítségül hívja a számítógépet is. Sok apró poént rejt el az oldalakon, nagyon szerethető és követhető az a képi és szövegvilág, amit felépített. A fordítás Szabó T. Anna munkája. Gördülékeny, szellemes, jó stílusú szöveget olvashatunk. A szövegből világosan kiderül, hogy Szabó T. Anna nem csupán nagyszerű költő és műfordító, de gyakorló anyuka is. A könyvtárgy maga mintha egy árnyalattal testesebb lenne a kelleténél, néha úgy érzem, kicsit túl szellősek az oldalak a mérethez képest. A könyv fölé hajló gyerekek orrába rendszeresen beleakadt lapozás közben a papír, de ez legyen a legnagyobb bajunk! Éljen Lola, éljen Charlie! És éljen a paradicsom! Akarom mondani: holdspriccentő! Both Gabi Forrás: csodaceruza.hu A sorozat kötetei: Nem vagyok álmos, és nem akarok lefeküdni! Sohadesoha nem eszem paradicsomot Egy valami Egy szép nagyfülű kutya