Egy késő nyári délután Pukli, a fitos orrú kismanó békésen hajókázott kedvenc taván, saját készítésű dióhéj vitorlásán.Sokszor érezte magát magányosan. Ilyenkor vidámtörténeteket szőtt a bárányfelhőkbe képzelt alakokról.Hogyha most az égre felnézel, te milyen alakot látsz bele a felhőkbe? Hirtelen erős szél támadt! Zúgott, süvített, majd felkapta a hajót kis utasávalegyütt és repíteni kezdte. (Hány levelet tudsz összeszámolni a képen?) Hirtelen erős szél támadt.Pukli egy erdőben találta magát. A földre huppanástól felhorzsoltaa karját és a térdét is beütötte.Pityeregni kezdett... Egyszer csak egy hangot hallott. – Hahó, te ott!Nem tudom tőled kinyitni az ajtót!Pukli manó azonnal felpattant és körülnézett– Ki van ott? – kérdezte. – Odú manó vagyok. Ez a fa az otthonom. Meséld el hol lakik Odú manó? – Engem Puklinak hívnak. A hajóm eltörött, én csupa seb vagyok, és azt semtudom, hogy hogyan jutok haza… – Egyet se félj, Pukli! – szólt Odú manó. – Mimajd segítünk rajtad!Pukli manó új barátjára támaszkodva elindultManó-zug felé. (Játszd el, hogy segít Odú manó Puklinak?) Néhány perc múlva egy farönkökből építettházikóhoz értek. A házikó előtt elterülő kiskertben színpompás gyógynövények sorakoztak, a manók gyógyítására. (Hányféle cserepet látsz a képen és milyeneket?) Odú manó bekopogott, mire bent nagykulcscsörgés támadt. Az ajtó kinyílt. – Odú barátom! Mi járatban vagy? – Szervusz, Gyógyír manó! Ez a kismanó itt Pukli. Hajótörést szenvedett, és ő maga is megsebesült. Kérlek, lásd el a sérüléseit! Pukli szeme egyszer csak egy lakattal lezárt szekrényen akadt meg. – Tudod Pukli, a szekrényben tartom a veszélyes gombákat és bogyókat, amikből csak akkor adok Manó-zug lakóinak, ha megbetegszenek. (Miket tart Gyógyír manó a szekrényben?) Megköszönték Gyógyír manó segítségét, és elindultak Sütfőz manó házához. A körtőskalács formájú ház falán egy tábla lógott. Pukli olyan éhes volt, hogy még a tökfőzeléket ismegette volna! (Hogy hívják Sütfőz manó éttermét?) Benyitottak az ajtón, és hangosanköszöntötték a ház tulajdonosát. – Üdvözöllek, Sütfőz! Sütfőz piros sálat és kötényt, hófehér nadrágot és makulátlanhófehér szakácssapkát viselt. - Foglaljatok helyet! A házikóban csak egy asztal volt foglalt. Egy kék sapkás manó ült ott, aki gyanakvó tekintettel méregette Puklit. – Jó étvágyat, Pukkancs manó! – Ő itt Pukli, és… – Nem kell bemutatnod. Remélem, semmi rosszban nem sántikál! (Mit csinál Sütfőz manó a képen? Te is pukkancs vagy néha?)   Odú azt mondta Puklinak, hogy Pukkancs nem rossz manó, csak mindig zsörtölődik valamin. A lakoma végén Sütfőz egyszelet tortát hozott. – Lassabban egyél mert megfájdul a a pocakod! Újra kinyílt a Faloda ajtaja, és belépett rajta egy barátságosan mosolygó manó. Bemutatkozott, hogy ő Csupaszív manó. Pukli fáradtnak erezte magát. Csupaszív felajánlotta, hogy a házában lehajthatja a fejét. (Milyen desszertet kap Pukli a lakoma végén? Hova hívja el Puklit Csupaszív manó?)     - Fáradt vagyok. - mondta Pukli - Csak azt nemtudom, hol fogok ma éjjel aludni. Azzal elindultak az apró lámpásokkal szegélyezett, köves úton. (Honnan tudod, hogy éjszaka van a képen?) Manó-altató „ Csicsijja, csendben kismanó,csicsíjja, cseng a ringató, királyleszel, csöppnyi manó, álmodban.”   Pukli az altatót hallgatva hamarosanmély álomba szenderült. (Meséld el a kedvenc álmod!)           Másnap reggel Odú manó hozott Puklinak reggelit.Elindultak Barkács manó házához, ami egy igazánkülönleges építmény volt. Nemcsak kupolaszerűteteje, hanem szépen faragott korlátja miatt is, amia házhoz vezető lépcsőket díszítette. (Miket látsz a ház körül?)   Barkács a a hátsó kertben volt. Éppen egy gerendátfűrészelt.   - Szervusz Barkács manó! Azért jöttünk, hogy a segítségedet kérjük Pukli manó hajójánakjavításában. - Hmmm... ritkánvan dolgom hajókkal, de szívesen megnézem, ha vártok egy keveset. (Milyen szerszámok vannak Barkács manó asztalán?)