Tartalomjegyzék: Olívia és a puszimanók A legkülönlegesebb ruha Az éjszakai munka A rossz álmok jönnek, mennek Habkönnyű lakoma Pihe-puha otthon A délutáni alvás A barátság örök     smokingbarrels.blog   Tündéri mesekönyv, gyönyörű rajzokkal, kedves történetekkel, remek stílusérzékkel és sok-sok szeretettel megírva Olívia egy szőke, kék szemű kislány, aki nagyon szereti a meséket, ezért az anyukája kitalálta neki a puszimanókat, akiknek a segítségével rá tudja venni örökmozgó gyermekét, hogy aludjon már el végre. Az igazi Olívia a szerző unokahúga, és az ő ágya mellett született meg a puszimanók ötlete… Az írónő le sem tagadhatná, hogy civilben marketinges vonalon dolgozik, nem húzta az időt, mindjárt egy nagyon cukker kis pólót is tervezett a könyvhöz, amelynek a végén tudomást szerezhetünk arról, hogy idén jön a folytatás is (amit én részemről epedve várok). A könyv illusztrátora is érdekes, hiszen Nemes Takách Kata alapvetően színésznő, egy munka kapcsán találkozott Dórával, és mesélte el neki, hogy amúgy ilyesmivel is foglalkozik. És még mindig nincs vége a „különcködésnek”, ugyanis a szerző magánkiadásban adta ki ezt a könyvét is, akárcsak az előzőt, mert nem tetszettek neki a vele szerződést kötni kívánó kiadó feltételei. Nagyon tisztelem az írónőt, hogy nem a könnyebb utat választotta, hanem a sajátján jár, és mivel nemcsak tehetséges, hanem ambiciózus is, biztos vagyok benne, hogy ki fogja vívni magának nemcsak az olvasók, de a szakma megbecsülését is. (Nem fizet nekem azért, hogy fényezzem, ez a véleményem alakult ki róla már akkor, amikor egyszerű közönségként végighallgattam anno azon a könyvbemutatón a vele készített interjút). Na, de térjünk vissza a könyvhöz. Egyértelműen kisgyerekeknek íródott, de egy felnőtt is simán bele tud feledkezni a puszimanók mesés világába, amelyről valószínűleg a későbbiekben sokkal többet meg fogunk tudni. Egyelőre csak az alapinformációkat ismerjük róluk, vagyis aprók, kedvesek, felhőruhát hordanak (nagyon édesek az illusztrációkon, tényleg), ha elalszol, kinyitják neked Álomország kapuját. És ez még mind semmi, mert olyan menő barátaik vannak, mint a napcica és a holdkutya, előbbinek aranyszínű a bundája, utóbbinak ezüst. Velünk együtt születnek, és addig nem aludhatnak el, amíg te sem alszol. Most tényleg hagynád álmatlanságban szenvedni ezeket a csöpp kis lényeket, ahelyett hogy te is elmennél szépen aludni velük együtt? Ugye, hogy milyen jól ki van találva ez a helyre kis meskete? Az élet írta a puszimanók meséjét, így olyan hétköznapi dolgokról esik benne szó, ami minden családdal előfordul, a szülők fáradtsága a sok munka miatt, a rossz álmok, a ruházkodás, az étkezés, az otthon vagy a délutáni alvás. A gyerekek által érthető nyelvezeten, szórakoztató formában beszél az írónő ezekről a témákról, amelyek egy felnőtt számára talán érdektelenek, azonban egy kisgyerek számára nagyon is fontosak, és egyáltalán nem mindegy, hogy a nyiladozó kis értelmüket fejlesztjük az ilyen kreatív mesékkel vagy a gügyögéssel csírájában elfojtjuk az érdeklődésüket. Tényleg kár, hogy ilyen nyúlfarknyi lett az első felvonás, remélem, a folytatások egy kicsit vaskosabbak lesznek, mert a puszimanók világa csodás, sokrétű, igazi élmény felfedezni.   mindennapkonyv.hu   Ha ismerős az a helyzet, amikor az apa hamarabb alszik el, mint a gyerek, akkor érdemes nektek is kipróbálnotok Tóth Anikó Dóra Puszimanók című alvássegítő könyvét.   A mesekönyvben két történetet olvashattok. A kerettörténet egy szőke hajú, kék szemű kislányról szól, aki nehezen alszik el. Egy napon ezért édesanyja mesélni kezd neki a varázslatos puszimanókról, akik az emberek számára elhozzák az álmot. Ezek a lények egészen aprók, a felhők között laknak, így nem véletlen, hogy a ruhájuk is felhőből készül. Felhőházakban laknak, felhőtortát esznek és minden este holdsugarakon csúszdáznak le  a Földre, hogy álmot hozzanak. És hogy miért hívják őket puszimanónak? Mert addig puszilgatják a szemhéjadat, míg el nem alszol. Tóth Anikó Dóra egy különleges meseuniverzumot hozott létre, melyben a gyerekek biztonságban érezhetik magukat, miközben a fantáziájuk szabadon szárnyalhat. A mesevilág tökéletesen alkalmazkodik mágikus világképükhöz, sőt rá is játszik. A gyerekek nyelvén magyarázatot ad olyan – a kicsik számára sokszor nem egyértelmű – kérdésekre, hogy például miért kell aludni, miért van szükség a délutáni alvásra, vagy hogy miért vannak rossz álmaink?   olvasshazait.blog.hu Anikó nagy vágya, hogy egyszer gyermekeknek fog történeteket írni, most megvalósult. A Puszimanók történetét saját unokahúga ágya mellett találta ki, akiről a könyv főszereplőjét is elnevezte. Mivel Olívia tagadhatatlanul imádta ezeket a meséket, nem volt kérdés, hogy azonnal papírra is vesse őket. A könyv tizenkét rövid fejezetből tevődik össze, melyek központjában Olívia és anyukája áll. Az alap koncepció, hogy a kislány nehezen tud elaludni, ezért szereti ha mesélnek neki. Apuka meséi nem bizonyulnak elég hatékonynak, így édesanyja egy saját maga által kitalált történettel próbálja meg álomba szenderíteni csemetéjét. Így születnek meg a puszimanók. Legfőbb feladatuk, hogy holdsugáron lecsúszva addig puszilgassák az emberek szemhéját, míg az le nem csukódik. Mint az egyik történetből kiderül, a délutáni alváshoz a napsugarak segítségét is igénybe veszik. Mindenkinek saját puszimanója van, még a felnőtteknek is.  A történetek nagyon egyszerűek, nincsenek túlbonyolítva. Fejezetenként tudunk meg egyre többet és többet a puszimanókról, akik olyan aprók, mint egy porszem, és olyan könnyűek mint egy szempilla, ruhájuk felhőből van, sőt felhőtortát is tudnak sütni. Tehát az elsődleges cél, hogy minél többet megtudjunk róluk. Az alcím nagyon találó, olvasás közben még én is majdnem elaludtam, együtt ásítoztam Olíviával. Az egész könyv hangulata, a képek, minden az alvásra ösztökéli az olvasót, ami a fáradt anyukáknak biztosan jó fegyverül szolgál majd altatáskor. A kedvenceim Napcica és Holdkutya lettek, bár még nem derült ki róluk olyan sok minden, viszont maga az elnevezésük is nagyon cuki.  "(...) a napcicáknak aranyszínű a bundája, a holdkutyáknak pedig ezüst." A kemény táblás kötet gazdagon illusztrált, nagy betűkkel szedett, könnyen olvasható. Minden fejezetcím különböző színű betűvel van szedve, ami szerintem nagyon jó ötlet volt. Az illusztrációt Nemes Takách Kata készítette. Ezt illetően kettős érzelmeim vannak, ugyanis nem mindegyik kép nyerte el a tetszésemet, vannak viszont kiemelt kedvenceim, amiket akár még egy gyerekszoba falán is el tudok képzelni. Színvilágát tekintve igen intenzív és látványos, a kicsiknek kifejezetten figyelemfelkeltő. Nem árulok el titkot azzal, hogy az első rész csupán bevezetése volt a második kötetnek, amiben majd alaposabban is megismerhetjük puszimanóink mindennapjait. Engem nagyon érdekel mivel töltik azt az időt, amikor Olívia például játszik, hiszen az már kiderült, hogy nagyon sok munkájuk van. Vajon mik lehetnek azok?  Ajánlom kétéves kortól a gyerekeknek, és minden anyukának, aki nehezen tudja rávenni csemetéjét az alvásra.  Köszönöm Anikónak a recenziós példányt, érdeklődve várom a következő részt!