Kedves Szülők!

Manapság igen elterjedt az a nézet, mely szerint egyedül az iskola intézménye, a gyermekeket tanító pedagógusok felelőssége lenne az olvasás elsajátíttatása, a könyv megszerettetése, az olvasási kultúra igényének kialakítása, egy életre szóló elfogadtatása. Természetesen, ez nem így van. 

A szülő, a szülők - mint más közösséggel soha sem pótolható szoros érzelmi kötelék révén - odafigyeléssel, szerető gondoskodással elsőként formálhatják gyermekük, gyermekeik érzelmi világát, alakíthatják, formálhatják esztétikai kultúráját, avagy kialakíthatják a szépben és a jóban vetett bizalmát, hitét, mely később egy életen keresztül elkíséri őket, segítséget nyújt életük kisebb-nagyobb nehézségeinek, próbatételeinek megoldásához. 

Könyvszerető, könyvtárlátogató azonban csak akkor válhat gyermekükből, gyermekeikből, ha az első példát is Önöktől kapják. Az együtt töltött könyvtári órák öröme mindig több hozadékkal bír, mint az egyedüli, alkalmankénti, esetleg – bármily okból – „kötelező” könyvtárlátogatás. 

Tudjuk, Szülőnek lenni a legszebb hivatás, de egyben a legnagyobb felelősség is!  Milyen módozatai, mesterfogásai vannak a könyv, az olvasás megszerettetésének?  

Mindezt Önök részletesen megismerhetik az ajánlott könyv szerzőjétől. 

Kívánom, hogy e gazdag, színvonalas munka forgatása, a szerző tanácsainak elfogadása legyen a hasznos időtöltés, esetenként jó szórakozás valamennyijük számára.    

D. Kenedli Eszter lektor 

A szülői szerepvállalásról az interjú itt olvasható>>