| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
1/ Diázás |
|
|
 A diafilm olyan irodalmi élmény, mellyel eleinte hallás útján (auditív módon) találkozik a gyermek és amely az értelmi és érzelmi nevelés eszköze. Ugyanakkor egyszerre vizuális élmény is, amely során csodálatos, művészi értékkel bíró képekkel találkozik - tehát egyidejűleg az esztétikai nevelés eszköze is. A két hatás felerősíti egymást - maradandóbb élményt nyújtva, mint önmagában csak egyik vagy másik forma.
Diázáskor a szülő csak a gyermeké, a figyelme megoszlik az izgalmas képek és a gyermek között, ezért ez a meseadaptációs forma a gyermekek máig kedvelt szórakozása maradt, szerencsére nem szorította ki teljesen a televíziózás. A meseképek nem mozognak, így nem kötik meg a gyermek képzeletét olyan módon, mint egy mozgóképes mese, tehát a diázás közben a gyermek belső képalkotási folyamata nem sérül.
A szülő akkor jár el helyesen, ha a mesét először önmagában, szabadon elmesélve ismerteti meg, majd valamilyen adaptációs formával kíséri a mesét (bábokkal, vagy zenével, diafilmen), mellyel a mese képi világának feldolgozását segíti. Ezek után módot adhatunk a gyermekeinknek az ábrázolás valamely módjára (rajzra, festésre, gyurmázásra).
|
|
2/ Legkisebbek diái (2-3 éveseknek) |
|
|
|
 A 2-3 éves gyermekeket a vershallgatás ragadja meg a legjobban, ám ekkor a ritmus és a zeneiség hat rájuk, nem a rím.
A ritmus és a rím iránti fogékonyságnak pszichológiai okai is vannak: a hangzások, melyeket a rímben felfedez, könnyen válnak a megfelelő indulatok és hangulatok hordozóivá.
A ritmus viszont fontos tényezője különféle mozgásos sémáknak (pl. hangulatot kifejező mozgásoknak: örömükben páros lábbal ugrálnak a földön, vagy idegességükben himbálják magukat).
Ebben a korban a mozgás játssza életükben az egyik legnagyobb szerepet.
Picik irodalma:
|
|
3/ Kisovisok diái - Mesebeli állatok (3-4 éveseknek) |
|
|
 A 3–4 éves óvodás gyermeknek még mindig az olyan történetek javasoltak, amelyek róla vagy szüleikről szólnak, viszont már az állatmeséket is nagyon szívesen hallgatják. Fontos, hogy olyan állatokkal ismerkednek meg először, melyek körülveszik. Ezek az állatmesék rövidek legyenek, mert ebben a korban még nem képes a hosszú információ befogadására.
Az állatszereplők emberi tulajdonságokat jelenítsenek meg, szelídebb állatok, szelídebb emberi tulajdonságokat. Csak később jöhetnek a negatív tulajdonságú állatok.
Állatmesék:
|
|
4/ Középsősök diái - Meseország lakói (4-5 éveseknek) |
|
|
 A 4–5 éveseknél már a hosszabb, bonyolultabb, elágazó szerkezetű mesék is szerepelhetnek, melyekben olyan összefüggésekkel is találkozhatnak, ahol az el tudják választani az óvodások a valóságot a meseitől, s egyben örömet is okoznak nekik.
Ez az életkor az önfeledten mesehallgatás kora. Már nyomon tudják követni a többrétű meseszövést, de a hosszabb és bonyolultabb szerkezetű meséket – gyenge összpontosító képességük miatt – még nem.
Meseország lakói:
|
|
5/ Nagycsoportosok diái - Tündérmesék birodalma (5-7 éves) |
|
|
 Ötéves kor után alakul ki – a sok mese hallatán – a gyermek „mesetudata”, mely meghatározza a meseválasztás további lépéseit. Ezért a nagycsoportosok meseanyaga a leggazdagabb.
5–7 éves gyermekek már megértik és élvezik is a terjedelmes, bonyolult szerkezetű, összetett mondanivalójú tündérmeséket, realisztikus meséket, klasszikusaink meséit, elbeszéléseit, s olyanokat is, amelyek a környező világ változásairól szólnak.
Tündérmesék:
|
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
A diafilm olyan irodalmi élmény, mellyel eleinte hallás útján (auditív módon) találkozik a gyermek és amely az értelmi és érzelmi nevelés eszköze. Ugyanakkor egyszerre vizuális élmény is, amely során csodálatos, művészi értékkel bíró képekkel találkozik - tehát egyidejűleg az esztétikai nevelés eszköze is. A két hatás felerősíti egymást - maradandóbb élményt nyújtva, mint önmagában csak egyik vagy másik forma. 
Tovább…
A 3–4 éves óvodás gyermeknek még mindig az olyan történetek javasoltak, amelyek róla vagy szüleikről szólnak, viszont már az állatmeséket is nagyon szívesen hallgatják. Fontos, hogy olyan állatokkal ismerkednek meg először, melyek körülveszik. Ezek az állatmesék rövidek legyenek, mert ebben a korban még nem képes a hosszú információ befogadására.
Ötéves kor után alakul ki – a sok mese hallatán – a gyermek „mesetudata”, mely meghatározza a meseválasztás további lépéseit. Ezért a nagycsoportosok meseanyaga a leggazdagabb. 
