AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
MIT OLVASSUNK?

 

 
KLASSZIKUS GYŰJTEMÉNYEK
 
MESE- ÉS OLVASÓSAROK

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
-MEK gyermekirodalom

A Magyar Elektronikus Könyvtár Gyermekirodalma

Digitális mesegyűjtemény 

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. Július
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Kósa Éva előadásai

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

MÉDIA SZEREPE A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉBEN

  2012.05.09. 11:02

Napjainkban a médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban.

Az előadás a média hatásának általános elméleti kérdéseit taglalja, valamint megvizsgálja, milyen tényezőktől függ, hogy mit értenek a gyerekek a médiából, és bemutatja a felnőttek szerepét a gyerekek médiához való viszonyában.

I. Hogyan nőnek fel a gyerekek?

  2012.05.09. 11:31

Tekintsük át vázlatosan a szocializáció körülményeinek történeti változásait.

A középkorban a világ megismerése a személyes tapasztalatok útján történik, a gyerek a felnőtt világ részese születésétől kezdve. Ha gondolatban összehasonlítjuk a mai gyerekek fejlődésének és felnevelkedésének körülményeit a néhány évtizeddel és az évszázadokkal ezelőtti feltételekkel, az egyik döntő különbséget abban találhatjuk, hogyan szereznek a gyerekek a világról tapasztalatokat.

II. Hogyan hat a média?

  2012.05.09. 11:52

1. Tömegkommunikáció - média - befogadó

A média hatására vonatkozó magyarázatok áttekintése előtt meg kell adnunk a tömegkommunikáció és a média definícióját, mivel ezek a fogalmak gyakori és mindennapos használatuk ellenére is gyakran tisztázatlanok. Egy széles körben elfogadott meghatározás szerint: 

III. Mit értenek a gyerekek a televízióban látottakból? Hogyan olvassuk a tévét?

  2012.05.09. 12:01

A tévényelv sajátosságai

 A gyerekek nem mindig értelmezik ugyanúgy a tévében látottakat, mint a felnőttek. A tartalom megértésének életkori különbségein túl most egy még alapvetőbb különbségre utalunk. Nevezetesen arra, hogy a filmes, televíziós "nyelv" másképpen írja le az eseményeket, jelenségeket, mint a beszéd vagy az írás; a filmes-, tévés ábrázolás másképp "mondja el" azt, ami az észlelésben egyértelmű.  

A televíziós ábrázolásnak (és ehhez nagyon hasonlóan a filmes ábrázolásnak is) szintén megvan a maga szimbolikus konvenciója, azaz egy nagyjából egyezményesen elfogadott kódrendszere, s ezt a kódrendszert kell a nézőnek ismernie ahhoz, hogy megértse a képernyőn látottakat. Nézzünk erre néhány triviális példát: Ha a filmbéli főhős felidézi a múltat vagy álmodik, a képsorok homályosabbak vagy "elúsznak". 

Valóság vagy fantázia?

  2012.05.09. 12:12

A televíziós realitás megítélése

  • Vajon mennyire tekintik a televízióban ábrázolt eseményeket és szereplőket valóságosnak vagy kitaláltnak a műsorok nézői?
  • Mennyire tudnak a gyerekek különbséget tenni a realitás és a fantázia szülte tartalmak között?
  • És egyáltalán, miért fontos az, hogy mit tekint egy gyerek reálisnak vagy irreálisnak a televízióban látottakból?

Ez a különbségtétel nagyon jelentős tényező, mivel az erre vonatkozó vizsgálatok eredményei szerint a televíziós tartalmak attitűdökre és viselkedésre gyakorolt hatása nagymértékben függ attól, hogy a néző mennyire ítéli igaznak, reálisnak, valósnak a látottakat.

Általánosságban az mondható, hogy minél valószerűbb egy esemény, annál jelentősebben befolyásolhatja a viselkedést és a gondolkodást (lásd Orson Welles példáját), és meghatározhatja a kiváltott érzelem erősségét és természetét is. Reálisnak ítélt tartalom esetében a gyerekek sokkal inkább hajlanak a szereplők helyébe képzelni magukat, mintha a látottakat fiktív, kitalált történetnek, eseménynek tartják. Egy kísérletben jóval felfokozottabb negatív érzelmi reakciókat regisztráltak a Challenger űrhajó becsapódásának felvételét  néző gyerekeknél, mint amikor hasonló, de fiktív eseményt vetítettek nekik.

A realitás jelentése

  2012.05.09. 12:27

 

 

Úgy tűnik, nincs egyezményes definíció a televízió realitásával kapcsolatosan.

A tévé-realitásra vonatkozó ítéletek és definíciók terén három lehetséges jelentést különböztetnek meg:  

 

 

  1. A meghatározás legkonkrétabb szintjén a televízióban látott dolog (esemény, helyszín stb.) akkor reális, ha éppen olyan - vagy szó szerint az - mint a tévén kívüli világban. A dráma szereplői valódi sorsukat mutatják, az események úgy történnek velük, ahogyan mi látjuk a képernyőn, az asztal, amin esznek, valódi asztal stb. Ezt a definíciót teszik magukévá azok, akik a televíziót a valóságra nyitott "mágikus ablaknak" tekintik.
  2. A televíziós realitás másik két definíciója elfogadja, hogy a televíziós műsorok "csináltak" (készítettek, gyártottak), de nem ezt a tény veszi alapul a realitás megítélésénél. A realitás ezekben az esetekben annak megítélése, hogy mennyire hasonlítanak a televízióban gyártott műsor eseményei, szereplői, konfliktusai a valósághoz. De a két definíció ezt a hasonlóságot eltérő módon értelmezi.

Az egyik szerint valami akkor valóságos a tévében, ha az, amit ábrázol, lehetséges.

    3. A harmadik felfogás alapján valami akkor reális, ha az, amit ábrázolt, valószínű vagy reprezentatív.

A televízió gazdasági-ipari működésére vonatkozó ismeretek

  2012.05.09. 12:41

A tömegkommunikáció mindenekelőtt üzlet, melynek célja a profitszerzés. Ezt az összefüggést azonban a médiumok szórakoztató, ismeretközlő tevékenységének fényében nem könnyű felismerni.

A kereskedelmi televízió működésének, a műsor sugárzásának okára vonatkozó teljesen naiv vagy nem létező koncepciótól a gyerekek még 14 éves korukra sem jutnak el annak pontos megértéséig, hogy a televízió elsősorban pénzforrás azok számára, akik emberek millióinak figyelmét adják el az eszméiket, áruikat, termékeiket hirdetőknek. A 10 évesek egynegyedének van némi sejtése arról, hogy a tévéadások indítéka gyakran a jövedelem- vagy más jellegű haszonszerzés.

A szülők, nevelők szerepe a médiaértésben és a médiahasználatban (1)

  2012.06.08. 22:10

A gyerekek gyakran évekig nem értik meg, vagy félreértik a televízióban látottakat. Indokolt hangsúlyozni, milyen kiszámíthatatlan következményekkel járhat gyerekeknél a nem nekik szóló, erőszakkal, brutalitással, szexualitással, de gyakran "csak" csalódásokkal, ármánnyal, veszteségekkel telezsúfolt felnőtt "mesék" rendszeres fogyasztása. A feldolgozatlan élmények, a meg nem értett szorongató cselekmények, azok véres, de sokszor megtorlatlan következményei bizonyítottan káros hatásúk. Növelhetik az agressziót, szorongásos vagy vegetatív tüneteket okozhatnak, sokszor ok nélkülinek látszó viselkedészavarokhoz vezetnek, és erős befolyást gyakorolnak a felnőttek világáról, annak működéséről alkotott képre.

Ráadásul megértés nélkül a televízió lehetséges kedvező hatásai sem érvényesülhetnek.

 

A meg nem értett tartalmak, a látott viselkedések indítékainak, következményeinek félreértelmezése vagy fel nem ismerése a pozitív modellálás esélyét is csökkenti.

Természetesen az volna jó, ha a gyerekek egyáltalán nem néznének olyan műsorokat, melyek nem a korosztályuknak szólnak. Gyermekorvosok és pszichológusok egyáltalán nem javasolják, hogy a három év alattiak akárcsak kis mennyiségben is tévét nézzenek. A nemzetközi és hazai tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy nem ez a helyzet. Egy kutató keserű megjegyzése szerint az a szülő, aki azonnal kipenderítene a lakásából egy idegent, akit hazaérve a nappaliban talál verekedés, káromkodás és szexuálisan nyílt viselkedés közben, ugyanezt az idegent nap mint nap megtűri a képernyőn.

A szülők, nevelők szerepe a médiaértésben és a médiahasználatban (2)

  2012.06.08. 22:21

A korlátozó szülői részvétel (restriktív mediáció) esetén a szülő szabályokat állít fel a tévé előtt tölthető időre és a megnézhető műsorok körére vonatkozóan: azaz megmondja, hogy mit és/vagy mennyit nézhet a gyereke a televízióban. Az ilyen típusú szabályozás kategóriájába sorolhatók azok a szülői stratégiák is, melyek a televíziónézéssel szemben alternatív aktivitásokat szorgalmaznak és szerveznek. Vasárnap délutánra focimeccs, egy nívótlan, de a gyerekek által intenzíven nézett sorozat idejére érdekes vendégség - ezek a megoldások is szülői szabályozást jelentenek a televízióhasználat felett, csak nem a direkt kontroll eszközeivel.

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyermekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
GYERMEKTÉMÁK

MIKOR-MIT-MIÉRT?

 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

       MONDÓKÁK

1/ BABAVILÁG (0-1)

   KÖNYVAJÁNLÓ

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

   KÖNYVAJÁNLÓ
   1/ Manuális-vizuális

    2/ Beszédtanulás

    3/ Bölcsisek irodalma

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

    2-4 ÉVESEKNEK

Kicsik mesekuckója

   Játékos ismeretszerzés

 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA
 
 

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

OLVASNI TANULOK

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

    REGÉNY

      SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

Kamaszok irodalmi érdeklődése  

 
- Könyvajánló
  1. ÁLLATTÖRTÉNETEK
  2. CSALÁD-BARÁTSÁG
  3. DISZTÓPIA 
  4. FANTASY-időutazás- SCI-FI
  5. FELNŐTTÉ VÁLÁS
  6. KALANDREGÉNY
  7. LÁNYREGÉNY
  8. NAPLÓREGÉNY
  9. REJTELMES TÖRTÉNETEK
  10. SULITÖRTÉNETEK
  11. TABU
  12. TÖRTÉNELMI
  13. VARÁZSVILÁG-MÁGIA
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
VÁR A KÖNYVTÁR

  1. Olvasóterem
  2. Könyv és könyvtár
  3. Foglalkozások a könyvtárban
 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
KÖNYV ÉS FILM

2-3. évfolyam 

4-5. évfolyam    

6-8. évfolyam 

 
MESE ÉS FILM

Diafilm-mesék

Klasszikus magyar mesefilmek

VARÁZSLATOS ISKOLABUSZ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót