| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Vizuális kommunikáció |
|
|
|
|
fontosságáról és a végtelen számú mese lehetőségéről beszél
|
|
A mesék vizuális interpretációjáról |
Sándor Enikő |
|
 A mesék interpretációjának missziója talán már az első mesekönyv megjelenése óta elválaszthatatlan az optikai médiumok eszköztárától. Egy könyv vagy történet képi illusztrációja sok szempontból lehet szükséges. A mesekönyvek esetében az olvasni még nem tudó gyermekek számára egyfajta "imaginatív mankóként" szolgálhat, melynek egyaránt vannak pozitív eredményei, és negatív, a fantáziát és kreativitást romboló hatásai.
Két oldalról érdemes vizsgálni azt a kérdést, hogy mennyire szükséges vagy szabad illusztrálni egy mesét.
1. Az egyik oldal a befogadó oldala, prototipikusan a gyermek.
|
|
Kommunikációs készségfejlesztés képekkel |
dr. Buda Mariann |
|
|
Az óvodás és a kisiskolás időszak első felében (8 éves korig) a különböző szimbólumok használata az egyik leghatékonyabb módszer a kommunikációs készségének fejlesztésében, melyért a két agyfélteke a felelős. A két agyfélteke nemcsak funkcionálisan, hanem anatómiailag is különbözik egymástól. Általában összehangoltan működik, ám a különböző helyzetekben a különböző feladatok teljesítése közben más-más oldal dominál:
|
|
0-3 évesek képeskönyvei - Kép-varázs |
Révész Emese művészettörténész |
|
 Kezdetben a könyv csak egyike a világ érdekes tárgyainak. Tömör, színes dolog, amelyet lehet rágcsálni, amelyen lehet egyensúlyozni vagy lehet belőle építeni. Idővel azonban olyan kitüntetett tárggyá válik, amely módot ad a szülővel való együttlétre.
A közös figyelem középpontjában a képek állnak, ez a varázslatos átjáró valóság és mese között, tündéri kapocs, ölelések, ringatások, játékok ösztönzője.
A Kerekítő, a Kacagtató versei vagy a Csiri-biri torna-tára egyetlen motívumra koncentráló képeikkel épp ezekhez a zenei-mozgásos játékokhoz kívánnak képes útmutatóként szolgálni. A kisgyermek számára a könyv mindenekelőtt képek sora, amelyekhez az anya hangja és érintése társul. A kimondott szavak a könyv ábráinak közvetítésével, vizuális, akusztikus és mozgásos formában öltenek testet.
Hogy milyenek is ezek az ábrák? Ami a legkevésbé jellemző rájuk: az ábrázolás realizmusa.
|
|
3-6 évesek képeskönyvei - Világ-kép |
Révész Emese művészettörténész |
|
 Óvodás korban a kisgyermek otthonosan közlekedik a képek birodalmában, épp olyan ösztönös biztonsággal értelmezi, ahogy teremti őket rajzaiban. A könyvek illusztrációi valóság és mese mágikus erejű átjárói, szereplői épp olyan intenzíven vannak jelen a gyermek valóságában, mint egyéb játéktárgyai.
Amíg nem nyílik meg előtte a betűk világa, a mesés történetek elsősorban illusztrációik révén öltenek testet. Jelenlétük nem akadályozza, hanem ösztönzi és gazdagítja a szövegekből kibontakozó „belső képek” megformálását.
Az igényes és változatos illusztrációk megalapozzák a gyermek képi ízlését, nyitottságát a vizuális művészetek felé. A képek „folyékony olvasása” alapkészség napjaink képek által uralt kultúrájában. A szülők, pedagógusok és könyvtárosok szerepe ebben a folyamatban az, hogy a gyermek kezébe olyan könyveket adjanak, amelyek nem csak irodalmilag, hanem művészileg is átgondoltan megformáltak. Mindez jóval túl mutat a formai kidolgozottságon, a festői „szépségen”, éppúgy része lehet a groteszk, kísérleti képi világ, mint a tömegkultúra vizualitására reflektáló illusztráció.
|
|
6-10 évesek képeskönyvei - Szó-képek |
Révész Emese művészettörténész |
|
 Azt gondolhatnánk, hogy az illusztrációk szerepe csökken az önálló olvasás elsajátításának időszakában. Való igaz, hogy a kisiskolás már mind hosszabb szövegek követésére és önálló értelmezésére képes. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ezredforduló „digitális bennszülött” nemzedéke az információkat a korábbitól gyökeresen eltérő módon dolgozza fel.
Tudósok „új képkorszakként” jellemzik korunkat, amelyben a világról szerzett tudásunk képek és szövegek egységes áradataként bombáz minket. Az ezeken felnövekvő fiatal generáció ennek megfelelően nem képekkel kísért szövegeket, hanem a kettő egyenrangú szintézisén alapuló „képszövegeket” dolgoz fel.
|
|
10-16 évesek képeskönyvei - Én-képek |
Révész Emese művészettörténész |
|
 Közkeletű hiedelem, hogy a kamaszoknak szóló könyvek már nem igényelnek illusztrációt. A képnek egyedül a vevőcsalogató borítón van helye és jelentősége. Való igaz, hogy az olvasni szerető tizenéves már mélyen és hosszan el tud merülni az irodalmi szöveg áramában.
A képek kiszorulnak a nyomtatott oldalakról, pontosabban szólva a nyomtatott irodalom köréből. Pedig a képi kifejezésnek továbbra is nagy szerepe van, hiszen a kamaszok által habzsolt képregények a kisgyermekkorból oly ismerős „képszöveggel” szövik történetüket, ahogy szobájuk falát vagy facebook oldalukat beborítják a számukra fontos képekkel. A vizuális ábrázolás e korban elsősorban az én-kifejezés, önazonosság eszköze, olykor a konvenciókat áttörő formában graffiti, tetoválás vagy az öltözet díszítése.
|
|
A kortárs gyermekkönyv-illusztráció új útjai |
Révész Emese művészettörténész |
|
|
Piroska Kiberádiában
 Vlagyimir Propp, a modern mesekutatás úttörő alakja a varázserdőt olyan helyként jellemzi, amely a hőst foglyul ejti, előle az utat elzárja és amelynek rejtekében titkos szertartások zajlanak. A gyermekkönyv-illusztráció erdejébe merészkedő (hős) művészettörténész hasonlóképp érezheti magát: a tündöklő rengeteg bűvkörébe vonja, odabenn járható ösvényekre alig lel, a szabadulás útja pedig csak a titkos beavatás révén nyílik meg.
A kutató elveszettsége érthető: olyan terepre tévedt, amelyre művészettörténész alig merészkedett. A hazai történeti háttérkutatások, az azokhoz nélkülözhetetlen adatbázisok éppúgy hiányoznak, mint az elemzésekhez nélkülözhetetlen korszerű fogalomkészlet. Az évtizedes elmaradásokat olyan magányos hazai hősök igyekeznek pótolni, mint Papp Júlia és Gellér Katalin, avagy a könyvillusztráció esztétikai teóriáiban itthon szinte egyedüliként járatos Varga Emőke. A nem létező kutatóműhelyeket pedig a tatabányai kiadású Art Limes folyóirat pótolja, amely 2004 óta immár tíz tematikus számot szentelt a gyermekkönyv-illusztrációnak. A Roehampton-i gyermekirodalmi kutatóintézet vagy a párizsi Charles Perrault Intézet mintájára 2012-ben nálunk is megalakult a Magyar Gyermekirodalmi Intézet, ám annak programja csak érinti az illusztráció-kutatást.
|
,
|
Így néz ki, így van – illusztrációk a gyerekkönyvekben - Beszélgetés Martin Keizerrel |
|
|
 A Waldorf-pedagógiai körökből ismert holland művészeti terapeuta több mint húsz éve él és tanít Budapesten. Az általa képviselt szemlélet kicsit árnyalja a gyerekkönyv illusztrációkkal kapcsolatban kialakult képet, és talán segít választani abban is, milyen könyvet vegyünk a gyereknek karácsonyra.
Kiindulásként a polcomról levettem néhány könyvet. A válogatás 50 évnél is többet ölel fel, így valamelyest áttekinthetjük a képzőművészet és a könyvillusztráció fejlődését, amely a festői idillikustól a grafikus animációs felé tart.* Érdekesség, hogy híres festők, grafikusok is illusztráltak könyveket, ma pedig fiatal illusztrátorokkal dolgoznak a kiadók.
- Nézzük időrendi sorrendben: a legrégebbi könyv festményes. A hátlapon az ajánlóban olvassuk, hogy Nora Scholly (osztrák festő 1905-1965) könyveinek képei és versei a legkisebb dolgok életének finomságával telítettek, közel állnak a gyerekekhez, akik a körülöttük lévő világgal még egységet éreznek.
|
|
Sok a szöveg |
Kisladik blog |
|
 Sok gyermeknél a mesélés egyértelműen összekapcsolódik az olvasással. Ismeretlen számukra, hogy egy olyan könyvből is lehet mesélni, amelyben nincs szöveg, ez a lehetőség külön magyarázatot igényel. Bár Magyarországon virágzik a gyerekkönyvkiadás, a kiadott gyerekkönyvek tömegéből valami nagyon hiányzik: az igényes képeskönyv.
Most biztos sokan felszisszenek, hogy jaj, ne már, hogy lehet ilyet mondani. Hiszen bármelyik könyvesboltba betérve alig győzzük kapkodni a fejünket az ezerféle tarka borító között. Van itt, kérem, minden: kicsi, nagy, keményfedeles, puhafedeles, újszülöttnek, bölcsisnek, óvodásnak, kisiskolásnak, vagy akár nagyobbaknak való is. Valami mégis hiányzik.
|
|
A képeskönyvek is gazdagítják a kicsik szókincsét - egy vizsgálat eredményei |
|
|
 Sok szülő nem is tartja igazi mesekönyvnek azokat, melyek csak képeket tartalmaznak, mondván, hogy ezek nem igazi olvasmányok, maximum arra valók, hogy a gyerek nézegesse őket. A kisgyerekek sokkal összetettebb és gazdagabb nyelvezetet hallanak szüleiktől, ha olyan mesekönyvből mesélnek nekik, amelyben csak képek vannak – állítják a Waterloo Egyetem szakemberei a First Language című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmányukban.
Amint arról a tanulmányt készítő Daniela O’Neill, a Waterloo Egyetem pszichológia tanszékének professzora beszámolt, sok szülő nem is tartja igazi mesekönyvnek azokat, melyek csak képeket tartalmaznak, mondván, hogy ezek nem igazi olvasmányok, maximum arra valók, hogy a gyerek nézegesse őket.
A legújabb vizsgálatok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a könyvek nagyon is hasznosak, mivel a gyerek általuk könnyebben elsajátítja azt a gazdag nyelvezetet, mely az iskolába lépéshez nélkülözhetetlen.
|
|
A kép és a képeskönyv jelentősége |
|
|
 A képeknek fontos szerepe van a kisgyermek mindennapi tevékenységében azért, mert gondolkodása képszerű.
-
Az első években segíti a beszédfejlődést egy-egy tárgykép megnevezésekor,
-
későbbiekben gondolatai kifejezésében, amikor saját rajzaiban "meséli el" érzéseit, s "mondja el" véleményét.
-
A kisgyermek 5-7 éves korában, amikor már gondolati síkon követi a mesét, a hallottakat belső képként dolgozza fel.
A képolvasás fázisai korosztályonként:
|
|
A mesekönyv-illusztrálás ajánlott elméleti menete (1) |
Gábor Emese |
|
 KAPU-ELMÉLET
Nem minden gyermek alkalmas arra, hogy, ha képek (vizuális élmény) nélkül felolvasunk neki 1-2, vagy akár 40 oldalt azt türelmesen végighallgassa.
A vizuális bevezetés feloldja, leköti, megnyitja mélytudati kapuit. Olyan ez, mint a csontkovácsolás előtti masszázs: hidegen nem szabad művelni, mert ellenkező hatást érünk el. Vagy törik a csont, vagy hárít a tudat.
A jó kapunyitó kép segítségével a gyermek könnyebben kezd leválni a máról, a hétköznapok világáról lassan-finoman bemelegszik.
|
|
A mesekönyv-illusztrálás ajánlott elméleti menete (2) |
Gábor Emese |
|
 4. A TÖBBI SZEREPLŐ ARCHETIPIZÁLÁSA
A mellékszereplők egy-egy archetípust képviselnek. Ezeket meg kell találnunk és intenzíven kifejezésre hozni, megjeleníteni.
Például: gonosz-vasorrú bába, agyafúrt-manó, törpe, kegyetlen-farkas, hét fejű sárkány, ravasz-róka, okos-varázsló, legkisebb királyfi, Mátyás király.. kapzsi-gazda, király, emberséges-szegény legény, igazságos-Mátyás király, király, bátor-legkisebb királyfi.
|
|
A mesekönyv-illusztrálás ajánlott elméleti menete (3) |
Gábor Emese |
|
 5. KAPUNYITÁS
A gyengéd bevezetés majd a főszereplővel való azonosulás után elérkeztünk végre a kapunyitáshoz, amely a Szárnyak megnövesztésével kezdődik. Majd a gyöngéd elengedéssel (nem ellökés). Az utazót (olvasót, mesét hallgató gyermeket) szárnyaival felruházva idáig kísértük. Ha eddig minden sikerült, innentől már egyedül repül majd a mély-tudati úton.
A kapunyitás célja: a belső tudatalattinkban való utazás, egyedül egy másik világba.
A kapu-elmélet technikái:
|
|
2014. első felének hazai gyermekkönyv illusztrációiról |
|
|
 Nem az a legfőbb kérdés, hogy melyik az elmúlt félév legszebb gyermekkönyve. Az ugyanis feltételezi a látvány harmonikusan egységes, tetszetősen kidolgozott megformálását. Ami lehet roppant vonzó a kisgyermekes szülők számára, ám köszönő viszonyban nem áll azzal a vizualitással, amely a gyerek önelvű ízlésvilágából, pontosabban: saját világából ered.
A jó gyermekkönyv-illusztráció ugyanis nem feltétlenül szép, annál inkább izgalmas, folyton új felfedezésekre csábító, lehet fésületlen kissé, lehet groteszk vagy szürreális, hívhat csendes belső utazásra vagy kiválthat harsány hahotát. A lényeg, hogy professzionálisan megformált, friss, önálló vizuális világként jelenjen meg, amely karakteres és újszerű módon képes reflektálni saját jelenünk képiségére.
Fontos, hogy olyan képi világ legyen, amely „hisz önmagában”, a szövegtől függetlenül is működőképes, illetve azzal dinamikus viszonyban áll. Éppen ezért tévedés kizárólag „illusztrált könyvekről” beszélni, hiszen az feltételezi a megvilágítandó szöveg jelenlétét (vagy primátusát). Helyesebb talán képeskönyvekről szólni, azaz olyan papír alapú történetekről, amelyek kibontásában a képeknek meghatározó (olykor kizárólagos), de mindenképp a szöveggel egyenrangú szerepe van. A kérdés tehát az, hogy 2014 első felében a mintegy fél száz új, hazai kiadású képeskönyv között akad-e példamutató, esetleg iskolateremtő?
|
|
2014-es év legjobb illusztrált gyerekkönyvei (1) |
Révész Emese |
|
 Megérkezett 2014 legjobb illusztrált gyerekkönyvei: 12 hazai kortárs képzőművész, kurátor és galériatulajdonos szavazott a tavalyi év legjobb, Magyarországon megjelent illusztrált gyerekkönyvére.
Gyerekeink képeskönyveiről van véleménye a gyerekeknek, a szülőknek, pedagógusoknak, a gyermekirodalom szakértőinek, esztétáknak, irodalom- és művészettörténészeknek és persze maguknak a grafikusoknak.
De vajon van-e átjárás a gyerekkönyvek grafikái és a kortárs művészet között?
Lehet-e, kell-e róluk a kortárs művészet törekvéseinek összefüggéseiben beszélni?
|
|
2014-es év legjobb illusztrált gyerekkönyvei (2) |
Bárka online |
|
|
 1.
Illusztrálta: LAURENT MOREAU (39)
 2.
Illusztrálta: BARANYAI (B) ANDRÁS (32)
3.
Illusztrálta: SATOE TONE (27)
|
|
Fontos üzenet a szülőknek: nem mindegy, milyen mesekönyvet vesznek a gyerekeiknek |
MTI |
|
 A mesekönyv szövegéhez szorosan kapcsolódó illusztrációk jelentősen hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez - derült ki egy friss kutatásból.
Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője és Adriana G. Bus (VU University Amsterdam) szemmozgáskövetés segítségével vizsgálta az illusztrációk és a meseértés kapcsolatát - áll az ELTE közleményében.
|
|
| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Kezdetben a könyv csak egyike a világ érdekes tárgyainak. Tömör, színes dolog, amelyet lehet rágcsálni, amelyen lehet egyensúlyozni vagy lehet belőle építeni. Idővel azonban olyan kitüntetett tárggyá válik, amely módot ad a szülővel való együttlétre. 
4. A TÖBBI SZEREPLŐ ARCHETIPIZÁLÁSA
5. KAPUNYITÁS
Megérkezett 2014 legjobb illusztrált gyerekkönyvei: 12 hazai kortárs képzőművész, kurátor és galériatulajdonos szavazott a tavalyi év legjobb, Magyarországon megjelent illusztrált gyerekkönyvére. 
