OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
VIZUÁLIS - TANULMÁNYOK
VIZUÁLIS - TANULMÁNYOK : A mesék vizuális interpretációjáról

A mesék vizuális interpretációjáról

A mesék vizuális interpretációjárólA mesék interpretációjának missziója talán már az első mesekönyv megjelenése óta elválaszthatatlan az optikai médiumok eszköztárától. Egy könyv vagy történet képi illusztrációja sok szempontból lehet szükséges. A mesekönyvek esetében az olvasni még nem tudó gyermekek számára egyfajta "imaginatív mankóként" szolgálhat, melynek egyaránt vannak pozitív eredményei, és negatív, a fantáziát és kreativitást romboló hatásai.

Két oldalról érdemes vizsgálni azt a kérdést, hogy mennyire szükséges vagy szabad illusztrálni egy mesét.
 
1. Az egyik oldal a befogadó oldala, prototipikusan a gyermek.
 

A képi információtöbblet segíti a főként még az olvasni nem tudó gyermek szövegértését, hallás után beilleszti az imaginációba. A vélemények megoszlanak arról, hogy ennek pozitív vagy negatív hatása van. Pozitív hatásnak mondható az, ha az illusztráció segítségével a szöveg befogadása sikeresen megy végbe, hatására a gyermek esetleg nyit más szövegek felé is.      
 
Főként az illusztrált könyv vagy történet tűnhet fel csodás titkok és kalandos utazások tárházaként a gyermek szemében. A betűk és képi jelek kontextusa, a mese szemantikai tere azt sugallja számára, hogy létezik egy olyasfajta autonóm világ, amelybe kedve szerint bármikor beléphet, és ahol tetszőleges térbeli és időbeli utazást tehet. Ez egy olyan kaland, amely az előtte kevésbé ismert empirikus világból a fikció terébe való átlépésre ad lehetőséget. A könyvben megjelenő nyomatok sokasága egy nagyobb ívű és lélegzetű egységet teremt azáltal, hogy az egyidejű képek egymásutánisága is éppoly időbeliséget, és időben kifejezettséget eredményez, akárcsak a meseszöveg.

Fontos szempont (többek között) Moholy-Nagy László észrevétele:
a még tudatlan gyermek egész világképét az optikai benyomás és az érzékelt, tapogatott tárgyakhoz való viszonya határozza meg.
Ezért nem elhanyagolható annak a fontossága, hogy már csecsemőkorban minél gazdagabb, fantáziadús illusztrációkkal ellátott puha könyvekkel ismertessék meg a beszélni még nem tudó gyermeket.
Később még fontosabbá válik az illusztráció minősége, mivel a gyermek képes a leggyorsabban kibontakoztatni eredendő tehetségét és képzeletét, és az ő látását lehet a legkönnyebben (át)formálni, mert nem kötik konvenciók.

Negatív hatásnak minősülhet az, hogy ezeket a képeket a gyermek készen kapja, így az imaginatív folyamatokat erősen befolyásolhatja, ha a szöveg helyett a kép kerül középpontba. Az illusztrált történeteknél pont a fantázia működését fenyegeti veszély, abban az esetben, ha a gyermek az imagináció kalandjába a szöveggel való érintkezés előtt vág bele, pusztán a képi illusztrációra támaszkodva. A készen kapott képi világ egyik hátulütője az, hogy nagy befolyása van a képzelet mechanizmusaira.

Samuel Coleridge még különbséget tesz
  • képzelet (fancy) és
  • a képzelőerő (imagination) között
Mindkettő különálló képesség (faculty), nem pedig – ahogy a közgondolkodás tartja – két azonos jelentéssel bíró erő alacsonyabb és magasabb foka.
 
 
Annak ellenére, hogy az illusztráció alkalmazásának lehetnek destruktív következményei erre a képességre nézve, mégis egyet kell értenünk Kurt Bauch állításával, miszerint 
"a képek iránti szükséglet magában foglalja a tisztelet és a csoda iránti szükségletet is".
Ez a szükséglet egy korábbi vagy előzetes tudást jelenít meg, és új értelmezések kontextusába állítja.
 
 
 
2. Az illusztráció szükségességének másik oldalán a szerző és az illusztrátor állnak.
 
A képi narrációt kooperatív munkával lehet kialakítani, maga a szerzői intenció is irányíthatja az illusztrátort, optimális esetben azonban a szerzőnek feltétlen beleszólása van a könyv látvánnyá alakulásának minden fázisába.
 
A mesekönyvben alkalmazott illusztrációk egyfajta szelekcióra adnak teret, általuk kiemelkedhetnek a mese vagy történet kulcsfontosságú jelenetei, vagy ellenkezőleg, tompíthatja egy mese agresszivitását vagy kegyetlenségét, amit például az eredeti Grimm meséknél láthatunk.
 
Az illusztrátor az, aki létrehoz egy mitikus teret a kép és a szöveg kohéziójával, ezáltal útitársává válik a gyermeknek az imaginációja során, mintegy a háttérben meghúzódva segíti a kép és a szöveg kínálta kalandok átélését.

Paulovkin Boglárka szerint az egyik fő szempont egy illusztráció megalkotásakor, hogy az illusztrátor képes-e egy saját történetet kreálni a szöveg alapján, ami valójában nem csak leképezi a szövegben elmondottakat, hanem új minőséggel felruházva, a képek nyelvén mesél el egy történetet a szöveg kapcsán. Bekerülhet olyan elem is, amely csak az alkotó fantáziájában, a szöveg továbbgondolásának folyamatában születtet. Nagyon tudatosan kell felépítenie az alkotónak egy olyan látványvilágot, amit következetesen tud alkalmazni egy adott munka során. A feladat kihívása abban rejlik, hogy egy egész könyvön keresztül a karaktereket és a történet világát folyamatosan és konzekvensen kövesse.

A meseillusztrációk jövője kétségtelenül reménykeltő, hiába a gyermekek szórakoztatására megalkotott médiumok (például rajzfilm, netes tartalmak) terjeszkedése, az igényesen illusztrált gyermekkönyv presztízse állandóan nő.
Egy mese képi megjelenítésének egyik legfontosabb funkciója az, hogy segítségével olyan elem is láthatóvá váljék, melynek a szövegben való értelmezése nehezebben megvalósítható. Egy jól sikerült illusztráció is interpretálja a művet, a szöveg láthatatlan részeivel alkot egységet.
Így jön létre az imagináció*. Különösen a gyermekek számára megalkotott képi kultúra új lehetőségeit kell úgy kihasználni, hogy középpontban maradhasson a könyvillusztráció mint az imagináció fejlesztésének talán máig legalkalmasabb eszköze.

 
*A latin eredetű ’imaginatio’ képzelet, képzelőerő, elképzelés.
 
(A képeken Peter Carl Geissler, Walter Crane és Randolph Caldecott egy-egy illusztrációja látható.)

2012. november végén rendezte meg a Tükröm-tükröm... A műfajok lélektana című kétnapos gyerekirodalmi konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja (GYIIK), a Mesemúzeum és Meseműhely, valamint a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és a Kaméleon Olvasóklub szakmai támogatásával. Az elhangzott előadások közül néhánynak a szövegét rövidített formában közzétesszük a prae.hu oldalán.

 
A tanulmány Sándor Enikő mesterszakos hallgató (KRE BTK Irodalom- és Kultúratudomány MA) előadása alapján készült.

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót