AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
AJÁNLÓK: Nyomozós történetek (150)     ÉLETKORONKÉNT   0-4 éveseknek      4-6 éveseknek     6-10 éveseknek    Csak kamaszoknak
MIT OLVASSUNK?

 

 
VÁR A KÖNYVTÁR

Gyermekirodalom-filmadaptáció

 
KLASSZIKUSOK

Gyűjtemények

NÉPMESEKINCSTÁR 1-4.

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Gyűjtemények

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. Szeptember
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
A NÉPMESE ELMÉLETE

1/ A NÉPMESE MINT NÉPKÖLTÉSZETI MŰFAJ

   
http://www.mesek.tv/wp-content/thumbs/magyar-nepmesek-osszes_1352948430.jpgMaga a mese szó nem jelentette mindig azt, amit ma értünk rajta. Kezdetben inkább ’példázat’, ’talány’ volt a jelentése. Ennek a névhasználatnak a mai napig megőrződő emléke, hogy a találós kérdést sok helyütt még ma is találós mesének hívják. De már a 18. század végén feltűnik a mai értelemben használt mese szó, amely aztán fokozatosan kiszorítja a mende-monda, monda elnevezést.
 
A monda szó nagyjából ugyanettől az időszaktól kezdődően egy másik népi, prózai-epikai műfaj nevévé válik. A szóhasználat ingadozására jó példával szolgál az a tény, hogy Erdélyi János 1846-1848-ban megjelenő nagyhatású népköltési gyűjteményének címében (Népdalok és mondák) a monda szó még mesét jelöl.
Néhány év múlva, 1855-ben azonban Erdélyi János is Magyar népmesék címen adja közre mesegyűjteményét. Nagyjából ettől az időtől kezdve egyértelmű a mese, illetve a monda szavak jelentése, használata.
 

1.1/ A mese műfaja

   
A mese epikai műfajcsoport, a legősibb műfajok egyike. A mesék terjedelme kisepikai jellegű, a műfaj eredetileg verses és prózai egyaránt lehetett; újabban az utóbbi forma jutott benne túlsúlyra.

Az ide tartozó alkotások fantasztikus-csodás (vagy legalábbis valószerűtlen) elemekkel átszőtt, általában időben és térben is fiktív körülmények között játszódó eseményeket ábrázolnak. A reális világot képviselő hősei jobbára elvont típusok (az öreg király, a legkisebb fiú, a juhász stb.), s ezek legtöbbször képzeletbeli hősökkel (óriások, törpék, tündérek, boszorkányok, varázslók, sárkányok) és fantasztikus tulajdonságokkal felruházott jelenségekkel (beszélő állatok, növények, tárgyak stb.) állnak szemben.

Az események is valószínűtlenek, de egy sajátos hagyomány logikáján belül maradva a cselekmény menetében az egyik esemény bekövetkezése már valószínűvé teszi a másikat. Jellegzetes vonása az egyszerű világkép, mely átmeneti típusokat nem ismerve éles határt húz a jók és a rosszak közé. A végkifejletben a mese diadalra juttatja a jókat, és megbünteti a gonoszokat.
 

1.2/ Mesecsoportok

Boldizsár Ildikó   
"A népmesekutatók dolgát megkönnyíti, hogy a különböző meseka­talógusok szerkesztői a mesék főbb szereplői, alakjai és szüzséje alapján különféle mesecsoportokat különítettek el egymástól.

Az állatme­sék közé tartoznak azok a mesék, amelyekben az állatok az emberrel egyenrangú módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek anélkül, hogy ezt „csodásnak" éreznénk. Az állatmese általában valamilyen életbölcsességet, erkölcsi igazságot vagy társadalmi fonákságot szem­léket, kifejezetten didaktikus szándékkal. 

legendamesék az isteni világrendet és az isteni igazságszolgáltatást hangsúlyozzák, elsősor­ban a Krisztus és Szent Péter személyével kapcsolatos meséken ke­resztül. 

novellamesék történetei evilági szereplőkkel, evilági színté­ren játszódnak (sem szentek, sem természetfölötti lények nem szerepelnek bennük), és azokról az eszességet, furfangosságot próbára tevő élethelyzetekről szólnak, amelyekben nem a csoda segít. A tréfás mesék között megtalálhatók az ostoba, rászedett ördögöt kifigurázó mesék, a kikapós és féltékeny menyecskékről, a férfikívánó vénlányok­ról és a nem éppen feddhetetlen papokról szóló mesék, valamint a trufák, az anekdoták és a hazugságmesék. 

Külön csoportot alkotnak a formulamesék, amelyek között találhatunk beugrató meséket, csali­meséket, végtelen és halandzsameséket.

Mindazon meséket, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, tündérmeséknek nevezzük." 
 

1.3/ A varázs- vagy tündérmese

   
„A tündérmesék lelkiál­lapotokat írnak le képek és akciók segítségével, képekre fordítva le az ember belső folyamatait" (Bruno Bettelheim).

A tündérmesékben nem meglepő, ha a szemétdombon fetrengő, bicegő vasderes egyszer csak beszélő táltos paripává változik, és a bajba jutott mesehős segítségére siet. Kettesben nem ijednek meg, ha egy-egy sárkány, boszorkány, vagy óriás akad az útjukba; a fontos az, hogy kiismerjék magukat a segítőtársak és ellenfelek között, s legyőzve minden gonosz erőt, a fiú elnyerje a királykisasszony kezét s vele a fele királyságot.

A tündérmesét legpontosabban Vlagyimir Jakovlevics Propp definiálta  A varázs­mese történeti gyökerei című tanulmányában, mégpedig a mese szerkezete felől (Propp varázsmesének hívja azt, amit a nemzet­közi kutatásban tündérmesének neveznek).
„Varázs­mesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (elrablás, elűzés stb.) bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklá­sának óhajával (pl. a király elküldi fiát a tűzmadárért); folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés.
Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül, és király lesz vagy saját országában vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi". (Boldizsár Ildikó)
 

1.4/ Amit a népmesékről tudnunk kell (1)

Vlagyimir Jakovlevics Propp   
lakodalom.jpgA kutatások eredményeiből és a definíciók tarkaságából kiderül, hogy szinte lehetetlen általánosságban beszélni a népmeséről, de mindenképpen közelebb jutunk a meghatározásához, ha a mesét, mint műfajt, az alcsoportjai szerint vizsgáljuk meg.
 
A vándorláselmélet szerint minden mese Indiából ered, ezért hasonlóak. A pszichoanalitikus elmélet szerint az azonos meseteremtő lelki folyamatok miatt egyformák. Az ember legbelsőbb szükségleteiből sarjadtak ki.
 

1.4/ Amit a népmesékről tudnunk kell (2)

   
A népmesék szerkezete

Vlagyimir Propp szerint az igazi tündérmesében nyolc szerepet különböztethetünk meg:

a)  a hőst, 
b)  a keresett személyt, 
c)  a segítőt, 
d)  az adományozót, 
e)  az elküldőt, 
f)  az ellenséget, 
g)  az álhőst, 
h)  a varázseszközt.
 

1.5/ A magyar népmesékről

   
Bíró Lajos szerint egy magyar érzésű, lelkivilágú ember számára csak a saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató: ezért született magyarnak.

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket nevezhetjük.

Ezek többnyire a halhatatlanság és a boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről.

Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs papjainak (regöseinek, táltosainak, jósainak) túlvilági élményei szolgálhattak. Ezek a tanító-beavató és egyben gyógyító elbeszélések tőlük származhattak.

E mesék tehát nem kitalált történetek, hanem a felső és az alsó világok rejtett valóságáról szólnak.
 

1.5/ A népmesék aktualitásáról

   
nepmese
Még érdekesek a népmesék a gyerekeknek?  Nemcsak valami ízes, falusi nosztalgia miatt olvassuk nekik? Ó, dehogy! Egyszerűen nem tudnak kimenni a divatból, hiába sorakozik fel a másik oldalon a szupervicces, szuperizgalmas, szuper harmonikus, modern konkurencia. Valamit nagyon tudnak a népmesék, pedig hányszor hallotta őket az újabb és újabb generáció!

 

Ezen persze egyáltalán nem kell csodálkozni. Olyan, mintha azon álmélkodnánk, hogy az élet nagy kérdései valahogy mindig szóba kerülnek. A népmesék ugyanis azért időtlenek, mert azokat a közös dolgokat ragadják meg, amik mindenkiben benne vannak tértől és időtől függetlenül.
 

1.6/ Hinni a csodában...

Márai Sándor   
"Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos - nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani.

A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai.

A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik - s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos.

A csoda lényegét nem tudom megmutatni, sem bizonyítani. De gondolj talán arra, milyen felfoghatatlan és csodálatos igazi valójában mindaz, amit mindennapinak és természetesnek érzel: már a létezés ténye milyen csodaszerű!

Az, hogy megszülettél, élsz, s egy napon meghalsz! Mindezt "természetes"-nek érzed? Akkor vaksi vagy és botfülű. Már a valóság is csoda, felfoghatatlan, s minden természetes kellékével és anyagával természetfölötti is! Miért is lenne e valószínűtlenül bonyolult valóságnál értelmetlenebb a csoda? A világlélek a csoda, mely mindenben megnyilatkozik..." 
 

1.6/ Minden megtörténhet

Kádár Annamária   
"A népmesei optimizmus a csodákból fakad, amelyek minden nehézséget elsimítanak, és még a legreménytelenebb helyzetben is bekövetkezik a mindent megmentő „véletlen”.

A pozitív illúziók, az események fölötti kontrollba vetett hit és a jövőre vonatkozó pozitív elvárások védőfaktorként működhetnek az életünkben. A mese ezért "vágyirodalom", optimista szemlélete gyógyító hatású.

A mesék által adjuk át gyermekeinknek a hitet, hogy a csoda megtörténhet az életünkben – persze nem abban az értelemben, hogy karba tett kézzel várjuk a sült galambot, hanem hogy észrevesszük a felkínálkozó lehetőségeket, a segítőtársakat vagy az új összefüggéseket.

Ahogy Lewis Carroll az Alice Csodaországban című könyvben állítja: ez legtöbbször gyakorlat kérdése."

„- Nincs értelme (…), a lehetetlent nem hiheti el az ember! - Szerintem nincs elég gyakorlatod (…). Én a te korodban naponta fél órán át csak ezt gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem." (Kádár Annamária - Mesepszichológia)
 

1.7/ „A népmese az olvasás táltos lova"

   
 
 
A népmese napja a korai olvasásfejlesztés jegyében
 
 

1.8/ "A léleknek is rétegesen kell öltöznie"

Nagy Attila   
A mesék, és különösen a népmesék világa egyáltalán nem zavarja és rémíti meg a kicsi gyermekeket, ellentétben a különböző virtuális csatornákon érkező villódzó, túlságosan gyorsan pergő mesékkel.
 

A királyfik és királylányok, szegénylegények, ősz öregapók és öregasszonyok, boszorkányok és hétmérföldes csizmák világa harmonikusan illeszkedik a gyermeki fantáziához, és lehetőséget teremt arra, hogy a kicsik a meséken keresztül készüljenek fel az életre.

Megtanulják például, hogy a célokat először ki kell tűzni, aztán el kell indulni az úton, hogy el is érjük őket, és bizony útközben számos harcot kell majd megvívni. Ezektől nem szabad megijedni, hiszen mindig lesz elég erőnk és optimizmusunk abban, hogy  kudarcok után győzhetünk a nehézségek felett.
Más motívumok az identitás erősítését segítik: a szülőktől való elszakadást is jelképezi például a hamuba sült pogácsával való elindulás az ismeretlenbe.
 

1.8/ A népmese és a gyermeki tudattalan

Fisher Eszter   
A mese világa mágikus, nem racionális. Olyan, mint a kisgyermeké és a tudattalané. Csodák történnek benne, a tárgyaknak, állatoknak tudatuk és lelkük van, bármi, még a halál is visszafordítható, sőt, élő és élettelen között eleve sem éles a határ. Minden világos, egyértelmű, nincsenek árnyalatok, fokozatok, kétértelműségek.
 
A belső tulajdonságok ugyanolyan szélsőségesek, mint a külsők (valaki vagy gyönyörű, vagy irtóztatóan csúnya; vagy jóságos, vagy határtalanul gonosz). A mese közege ezért olyan otthonos, szinte magától értetődő a mágikus gondolkodás szintjén álló gyerek számára, annak ellenére, hogy a mai gyerek élete alig valamiben emlékeztet a mesehősök körülményeire. 
 
A mese a tudattalan szimbólumaival dolgozik. A gonoszság csúnya boszorkány, a segítő jóindulat gyönyörű tündér, a lélek mélyének vad szenvedélye fenyegető vadállat képében jelenik meg. A mesék a maguk tárgyilagos, egyértelmű módján nyíltan szólnak az emberi lélek sötét, veszedelmes oldalairól: az irigységról, a féltékenységről, az uralomvágyról, a féktelen szenvedélyekről.
 

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (1)

e-pakk.hu   
Mesélj este gyermekednek!

Volt gyermekkorodban kedvenc meséd? És mesehősöd?

Talán nincs olyan ember e világon, aki ne tudna legalább egy kedvenc mesét vagy választott mesehőst megnevezni.

Ugye neked is van ilyen?

 

Kíváncsi vagy, hogy vajon milyen életre szóló közvetlen és közvetett hatások érnek bennünket a mese, a kedvenc mesehős által?
 
A téma rengeteg megközelítési, bemutatási, elemzési lehetőséget rejt nem beszélve a szubjektivitásról. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, megközelítésünk során csak felvillantunk olyan kevéssé ismert mindennapos és szakmai ismereteket, amelyek mindenki számára érdekességet, esetleg újdonságot és tanulságot is jelenthetnek.  
Az ember egyéni, az emberiség történelmi, társadalmi fejlődése és a mesék világa egymással összefügg. A mesék, mítoszok, legendák a kezdetektől végigkísérik az emberiséget.
 
Mesék, mítoszok, legendák
 

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (2)

e-pakk.hu   
Mi a mese? Két meghatározás és kiegészítésük:

1) Minden mesék kezdete a népmese. Egy olyan csodálatos történet, amely egy közösség alkotása, szerzője nem ismert. Célja, hogy értékekben gazdag élet megélésére bíztassa hallgatóját. Ezt a célját a szórakoztatáson keresztül éri el. Fajtái: varázsmese, fabula (tanító mese, állatmese), csalimese stb.

2) A kollektív tudattalan tartalmai az archetípusok.
Archetípus: a platóni eidosz magyarázó leírása szerint az ősidők óta meglevő általános képek. Jól ismert kifejeződésük a mítosz és a mese. (Carl C. Jung. 1875-1961)   
 

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (3)

e-pakk.hu   

Varázsmesék – fabulák - műmesék

A mesehős, a szereplők emberfeletti és csodálatos – a világot, a szereplőket megváltoztatni képes – hatalommal rendelkeznek. Gyakoriak bennük a nem "evilági" szereplők. Egyéni tulajdonságaik és jellemzőik szinte minden ilyen mesetípusban azonosak. (Öreg banya, jóságos anyóka, táltos, tűzokádó sárkány, démon, kobold, manó, óriás, tündér stb.)
 
Talán ide vezethető vissza a világon elterjedt, részleges szabályokon, egyéni mesefűzésen, a szabad fantázia  világán alapuló, cselekménnyel rendelkező, több szereplős, eljátszható "Fantasy" szerepjátékok sikere.
 

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (4)

e-pakk.hu   

A mese pszichológiája

Itt is a bőség zavarával küszködhetünk. Hiszünk abban, hogy az evolúció mindenre magyarázatot ad, ezért ezt itt sem hagyhatjuk ki.

Evolúció és születés

Az emberi egyéni fejlődés, születéskori fejlettségi fok és jellemzői meghatározóak. 

A felegyenesedés, az idegrendszer és az agy fejlődése, a beszéd és az érzelmek, a gondolkodás kialakulása és fejlődése érdekesen kapcsolódik össze a mesékkel.

A felegyenesedésből eredő szülőcsatorna szűkülése, az evolúciós fejlődés eredményeként kialakuló fejlett agyi szerkezet, az agyféltekék,  a hatalmas elülső (frontális) lebeny a születés pillanatában még éretlen, csak részben funkcionál.
 

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (5)

e-pakk.hu   

Mese és a gyermeki gondolkodás

Jean Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága óvodáskorban (2-7 év) a művelet előtti szakaszban a tárgyak megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények bírnak.

 

Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat, természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus),  a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv (finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus).
 

Benedek Elek mesevilága

   

Nektek, iskolásoknak írtam ezt a könyvet*, akik ma olyan idősek vagytok, mint mi voltunk Elek nagyapó életének utolsó éveiben, amikor szelleme ragyogását, tehetségét könyvein s a Cimborán keresztül ránk árasztotta. (...) 

Hogyan lehetne megmagyarázni Benedek Elek művészetének sajátosságát olyan valakinek – ha ugyan létezik magyarul tudó –, aki ezeket a meséket ne olvasta volna? (...)

Milyen ezeknek a meséknek a nyelvezete? 

Milyen meséket írt? 

Milyen Benedek Elek mesevilága? Az a sajátos, egyéni, bűvös világ?
 

Benedek Elekre emlékezünk a népmese napján (szeptember 30.)

   

Benedek Elek (Kisbacon, 1859 – Kisbacon, 1929) >>

 

 

 "A gyermekkönyv, az ifjúsági könyv a legnehezebb faja az irodalmi műnek. Ide nem elég erős írói tehetség.

A legzseniálisabb író is kudarcot vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély kedély, s mindenek felett:
a gyermekvilágnak erős szeretete."

 

Benedek Elek meséiből kisiskolásoknak ajánlom A NÉPMESE NAPJÁN tanórai felolvasásra>>

 

Benek Elek meséi - sorozat

   

Benedek Elek MeséiA magyar ifjúsági irodalom egyik legnevesebb, de idehaza kissé elfelejtett alkotójának életműve most teljes egészében elérhető lesz, kéthetente kínálva valódi és hiteles, a székely néplélekben gyökerező tündérvilágot az esti mesék hallgatóinak és olvasóinak egyaránt. A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.

TOVÁBB A KÖNYVEKHEZ>>

„Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.”
Kisbaconban, 1901 július havában - Benedek Elek

 

Hogyan meséljünk?

   
Az öreg Kokas papó Ketesden, Kalotaszegen így mesélt az unokáinak:
„Egyszer volt, hol nem volt egy kisfiú, éppen olyan, mint a mi Ferink, annak volt egy tarisznyája, olyan ni, mint amilyen a szegen lóg...”
 
A mesehős vándorútja során a faluból az erdő felé vezető úton haladt végig, a "Dillőnél" (a jószágok delelőhelyénél), a csordakútnál, kiért oda, ahol a gyerekek ősszel papóval rőzsét gyűjtöttek, ott szalonnát sütött, a forrásból friss vizet ivott rá, s így megerősítve magát indult tündérországbeli kalandokra.

 

Mire nevel a népmese?

nlcafe.hu   
A nagy erkölcsi tanulság – Mire nevel a mese?Hallottatok már a szegény ember legkisebb fiáról, aki a fele királyság helyett tömlöcöt kapott a sárkány legyőzéséért?
Olvastátok a szép és szorgos árva lány történetét, akit három év nehéz szolgálat után nem vett feleségül király fia, hanem inkább a rút mostohanővért vezette oltár elé? Ügye, hogy nem.
És ha mégis találkoztatok volna ilyennel, azt nem adtátok volna tovább a gyerekeiteknek. Mert a gyerekeknek jóról, igazról és szépről akarunk mesélni, mert azt szeretnénk, hogy ezeket az értékeket tanulják meg.

Azt mondják, értékválságban élünk, mert a régi erkölcsi törvények és az egykor fontos emberi alapértékek ma már nem érvényesek. Pedig bizony érvényesek, és ennek napnál világosabb bizonyítéka a mesék milliói, amiket az anyák és apák mondanak el a gyerekeiknek az ágyuk szélén ülve.

Ugyan melyik szülő meséjében kapja meg a királylány kezét a lusta, buta, beképzelt testvérbáty a jószívű, szorgalmas, eszes legkisebb királyfi helyett? Ki traktálná olyan történettel a kicsi leányát vagy fiát, aminek a végén a gonosz mostoha és az irigy testvérek járnak jól, az árva leányka pedig rosszul?

Azokat a meséket adjuk tovább a gyerekeknek, amiben a jó elnyeri méltó jutalmát, amiben a gonosz megbűnhődik, amiben a nyílt eszű, derék legényke megkapja a királylány kezét, a rosszindulatú mostohát pedig az ördög viszi el seprűnyélen. Ösztönösen jóra és szépre akarjuk nevelni felcseperedő gyerekeinket, ezért is mesélünk nekik ilyen meséket.
 

Ne felejtsük a népmeséket!

pagony.hu   

http://hirhatar.com/wp-content/uploads/nepmesek.jpg MAGYAR NÉPMESEI KIADVÁNYOK>>

Egyre több a jó és igényes kortárs mese, de van, amit a modernek sem tudnak kárpótolni. Mert ugyan szeretünk tobzódni az abszurd elemekben, és azt is örömmel vesszük ha a hősök árnyaltabb személyiségek, mint "egyarcú" társaik, de mégis csak úgy szerencsés, ha a kezdetekben inkább annak a bizonyos kétpólusú világnak a határain belül tanulunk meg eligazodni.

És ne higgyük, hogy elődeink történeteinek már nincs mondanivalója a mai gyerekek számára! Ha hihetünk a szakértőknek (már pedig miért ne hihetnénk), még mindig ezek azok a mesék, amelyek a legtöbb segítséget nyújtják a belső problémák megértéséhez és megoldásához. A mesevilág rendezett, igazságos keretein belül mindenkinek lehetősége van a boldogulásra, amennyiben elég nagy a kitartása, és nem futamodik meg idő előtt. 

 

Az igazi mesék sosem áltatnak, nem kecsegtetnek könnyű győzelemmel. Ahogyan Komáromi Gabriella mondja:
"a mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendbe hozható. Még a legerősebb, legbátrabb hősöknek is meg kell küzdeniük a boldog végkifejletért. Útjuk során számtalan megpróbáltatás vár rájuk, de ha a szabályok szerint játszanak, és kellőképpen állhatatosak, mindig kapnak segítséget, és küzdelmüket végül siker koronázza.
 
Az olvasó/mesehallgató számára közvetített üzenet világos. A való élet is buktatókkal szegélyezett, de csak az bukik el, aki feladja a harcot és engedi, hogy legyűrjék a megpróbáltatások. "
 

Népmese és/vagy műmese?

   
Miért a népmese?
1) Szimbolikus formában a gyermeket érintő egzisztenciális alapkérdéseket veti fel, a megoldásokkal együtt és ezek átélését segíti.
2) Szimmetrikus forma jellemzi: rokon a gyermekek látásmódjával.
3) Teljes képet ad a világról, bipoláris szerkezete révén (Jól elkülöníthetők a pozitív és a negatív értékek).
4) Egyértelmű értékrendje a gyermeket jó irányba tereli, az vonzó formában jelenik meg.
5) Heurisztikus élményt nyújt, segít eligazodni a gyermeki lélekben kaotikusan kavargó érzelmekben.
6) Befogadásának alapja a fantázia, amit az érzelmek vezérelnek.
7) Szimultán kettős tudattal hallgatja a mesét (5-7éves kor).
8) Vibrálás jellemző a valóság és illúzió között, kettős tudat! Ennek látható jele a mesei beállítódás. Ez a játék során is jellemző. Cselekvés, beleélés, mesehallgatás, passzivitás.
9) Megfelelő mesemondás során a gyermek képzeletében a szöveg képekben jelenik meg (belső mozi). Ez a képteremtés elaboráció útja.
Ellenérvek:
 

 
Itt az idő
 
GYERMEKTÉMÁK
 

Mesekönyvek időjárásról, évszakokról, természetről

 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNYEK
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

    MONDÓKÁK

 
 
 KÖNYVAJÁNLÓ

2/KISGYERMEKEKKOR (1-3)

 KÖNYVAJÁNLÓ

3/'MI EZ' KORSZAK (3-4)

  KÖNYVAJÁNLÓ

Kicsik mesekuckója

Játékos ismeretszerzés
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
MESE ÉS FILM

DIAFILM ÉS ANIMÁCIÓ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót