A hőst veszteség éri, kárt szenved, vagy birtokolni akar, ezért útnak indul. Az úton mindig találkozik segítőkkel, és ellenségekkel is. Valaki mindig ad egy mágikus tárgyat, amit aztán fel tud használni a kalandjai során. A küzdelem után mindig hazatér, de még előtte van egy nagy akadály, vagy próbák sora (általában három) Sikeresen visszatér, megházasodik, királysága lesz. Hét állandó szereplője van: a hős, az útnak indító, a királykisasszony, az adományozó vagy segítő, az ellenfél/felek, az újabb segítők, az álhős Mindig 31 funkció van a mesében, azonos sorrendben.  Ebből arra a következtetésre jutott, hogy minden tündérmese struktúrája egyforma. A lényege a csoda. 1. A hős – Az ember figyelmének a középpontja, a fókuszpont, ahol a tudatunk tartózkodik. Amivel a hős találkozik, az amit észreveszünk a világból, amivel legszebb álmainkban azonosítjuk magunkat. A nagybetűs Ember maga: a nemes célért, az egység megvalósításáért síkra szálló hős. 2. Az ellenfél (károkozó) – a hős tudott és felismert hibái, azaz mindaz, ami már nem méltó hozzá, meghaladásra ítélt szint jellemzői: önzés, indulatosság, infantilizmus, falánkság, az önkontroll hiánya stb. A konfliktus általában azzal kezdődik, hogy a hős nincs a helyén, azaz a megváltozott (külső vagy belső) világban el kell foglalnia a belső fejlődés révén őt megillető új helyét, és mindaz, ami ebben gátolja őt, sárkányként, bozótként, boszorkányként, szörnyként, vagy tudatlanságként jelenik meg. 3. Az adományozó (felfegyverző) – A tanító, a Mester. Ez alatt egyéni kulcsban nem külső személyt kell értenünk, hanem azt a tanítást, amelyet a szívünk mélyén már elfogadtunk, és tudjuk valahol legbelül, hogy annak szavára, a belső hangra hallgatnunk kell. A mesék hőse általában tőle kapja az útja során oly fontos „információkat”, felismeréseket. Sokszor felmerül a kérdés: honnan tudta a királyfi, hogy a körtefában a gonosz boszorkány lánya rejtőzik, miről ismerte fel, hogy a sánta gebe a táltos paripa, hogy a rozsdás kalitkában rejtőzik az igazi aranymadár… Ez az intuitív tudás az igazi fegyver az úton minden kísértéssel és ellenféllel szemben. 4. A segítőtárs – A hős képességei és erényei, amelyeket az úton a próbák alatt szerzett: mesterségbeli tudás, csodás képességek, a sok sok gyakorlás révén megszerzett erő stb. A megkülönböztetőképesség több mesében is a magvakat szétválasztó madarak vagy hangyák képében jelentkezik, a lelkesedés, a kalandvágy, az építő képzelet pedig a hőst az égbe vagy távoli tájakra repítő csodálatos erejű madárként – a lélek szárnyaként. 5. A királykisasszony (keresett személy) és apja – A boldogság, a teljesség, a jövő letéteményese, aki révén a hős birtokba veheti a királyságot, azaz Önmagát. Ő a CÉL, akiért a parasztlegény vagy királyfi harcba indul, és az ő elérése révén áll helyre ismét a harmónia. Mindenki elfoglalja helyét az új világrendben és új időszámítás kezdődik az új király uralma alatt. A királykisasszonyt csak töretlen akarattal és kitartással, a kétségeket száműzve lehet megszabadítani rabságából. Ő a legfelsőbb egységesítő elem, aki révén újra felragyog a Nap, a Hold és a csillagok. 6. Az útnak indító – a múlt, a kiindulási helyzet, ahova a legtöbb mesében visszatér a hős, de már új emberként, felnőttként, az ország királyaként. Ezzel lezárul egy teljes ciklus, a spirális fejlődés egy menete. A visszatérés csak látszólag visz vissza a kezdő szituációba. Bár a helyszín a legtöbbször valóban ugyanaz, a szereplők időközben megváltoztak, azaz ugyanoda értünk vissza, de egy szinttel magasabban állunk. 7. Az álhős – általában az utolsó pillanatban bukkan fel, amikor már minden rendben van, a hős ünnepelhetné a győzelmet… A pont az i-re, az utolsó akadály, vagy néha a végső próba: az éberség próbája. Akkor bukkan fel, amikor a hős már hazafelé tart, oldalán a megszabadított királykisasszonnyal. Ekkor vet cselt az álhős és rabolja el a királylányt. Az utolsó pillanatban, a győzelem idején is ébernek kell maradni. A győzelmet megtartani sokszor legalább olyan nehéz, mint kivívni azt. Propp a mese szerkezetét 31 ízre bontotta szét: 1. a család egy tagja eltávozik hazulról; eltávozás 2. a hősnek tiltó parancsot adnak; tilalom 3. a tilalmat megszegik; tilalom megszegése 4. az ellenfél megkísérli felderíteni a terepet; az ellenfél tudakozódása 5. a hős ellenfele értesüléseket szerez áldozatáról; értesülésadás 6. a hős ellenfele megpróbálja becsapni áldozatát, hogy hatalmába kerítse őt és vagyonát; cselvetés 7. az áldozat hisz a félrevezetésnek, és ezzel akaratlanul is az ellenség kezére játszik; kézrejátszás 8. a. - a hős ellenfele kárt vagy veszteséget okoz a család valamelyik tagjának; károkozás 8. b. - a család egyik tagjának hiányzik valami, szeretne megszerezni valamit; károkozás vagy hiány 9. a hős értesül a bajról, tudatosodik benne a hiány; közvetítés, bekapcsoló mozzanat 10. a kereső ellenakcióra szánja el magát; induló ellenakció 11. a hős elhagyja otthonát; útnak indulás 12.  a hőst próbának vetik alá, kikérdezik, megtámadják, mely előkészíti a varázserejű eszköz vagy segítőtárs megszerzését; az adományozó első funkciója a leendő adomány 13.  a hős reagál a károkozó tettére; a hős reagálása 14.  a varázseszköz a hős birtokába kerül; a varázseszköz elnyerése 15.  a hőst elviszik, eljuttatják vagy elvezetik arra a helyre, ahol a keresés tárgya található; térbeli helyváltoztatás két birodalom között, kalauzolás 16.  a hős és ellenfele közvetlenül összecsap; küzdelem 17.  a hőst megbélyegzik; megbélyegzés, megjelölés 18.  az ellenség legyőzése; győzelem 19.  a baj vagy hiány megszűnik; baj vagy hiány megszüntetése 20.  a hős visszafordul; visszafordulás 21.  a hőst üldözik; üldözés, kergetés 22.  a hős megmenekül az üldözés elől; megmenekülés 23.  a hős ismeretlenül érkezik haza vagy egy másik országba; felismeretlen megérkezés 24.  az álhős jogtalan követeléssel áll elő; jogtalan követelés 25.  a hős nehéz feladatot kap; nehéz feladat 26.  a hős megoldja a feladatot; megoldás 27.  a hőst felismerik; felismerés 28.  az álhőst, ellenfelet, károkozót leleplezik; leleplezés 29.  a hős új alakot ölt; transzfiguráció 30.  az ellenséget megbüntetik; büntetés 31.  a hős megházasodik és trónra lép; esküvő Propp a mese négy fő szakaszát is elkülöníti a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél fordulóival párhuzamban. a) Kezdő szituáció: tilalmak, parancsok megszegése, melynek következtében az ellenség elrabolja a keresett személyt. b) Felbukkan és felülkerekedik az ellenség, a hőst elvarázsolják, ártalmatlanná teszik, akár meg is ölik, de aztán feltámad. c)  Küzdelem, amelyben a hős legyőzi az ellenséget. d)  A hős lakodalmat ül a keresett személlyel.   Jankovics Marcell a nyolc funkcióban a hét bolygóprincípiumot és a földet látja. a hős: a Nap képviselője a keresett személy: mindig nőalak, a hős szerelme, felesége, nővére, anyja. Őt a Földdel azonosítja. a segítő: a hős bajtársa, benne a Holdat látja Jankovics. az adományozó: felemás természetű, idősebb nőalak. Lehet a hős anyja, lehet mostoha, anyós vagy boszorkány, a Vénusz képviselője. az elküldő: mindig férfialak, rendszerint az apa, de a hősnél idősebb, felette álló lény, Jupiteri minőség. az ellenség: a sárkány, az ördög, a halál, Szaturnuszi minőség. az álhős: az ellenség alatt álló, a rosszat képviselő hímnemű lény, Mars képviselő. a varázseszköz: tárgyi alakban jelenik meg, a hős fegyvereként, varázsvesszőként, Merkúri tulajdonságra utalva. Jankovics a tizenkettességet – 12 csillagkép, 12 hónap, 12 nagy év – emeli ki. Papp Gábor a 28 hold fázis szimbólumait is megtalálja a magyar népmesékben (pl. a három kismalac meséjében, a „farkas” mint fagy – fagyosszentek – lopózik be a májusi időjárásba, míg a „forró víz”, a meleg májusi esők el nem mossák).