AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
AJÁNLÓK ÉLETKORONKÉNT   0-4 éveseknek      4-6 éveseknek     6-10 éveseknek    Kiskamaszoknak (9-12)    Csak kamaszoknak
MERT OLVASNI JÓ!
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 
 
KLASSZIKUSOK
Kolibri Kiadó fényképe.

Gyűjtemények

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Gyűjtemények

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. November
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
<<   >>
 
MESEPSZICHOLÓGIA

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

Bevezető

  2015.02.22. 22:06

fejléc képMindannyian hallgattunk - olvastunk mesét gyermekkorunkban. Vajon miért hatott úgy ránk, s miért határozta meg későbbi olvasáskultúránkat?

Neves pszichológusok tanulmányaiból megtudhatjuk, hogyan hat a mese gyermekünk személyiségfejlődésére, miért meghatárorozó jelentőségű, s milyen hatása van későbbi életére. A tanulmányok sorát szakirodalmi ajánló zárja.

A belső és külső képek (1)

Vekerdy Tamás  2016.09.10. 19:37
Figyeljük meg a mesét hallgató kisgyereket.
Ha – lehetőleg – fejből mondom a mesét, azt fogom látni, hogy
a gyerek tekintetét rám függeszti, de közben valahogy mögém vagy „fölém” néz, nem engem lát, hanem azt a belső képet, ami mesehallgatás közben képződik benne, és belső moziként pörög lelki szemei előtt. Mintha ébren álmodna...
 

"– Felhúzza a hétmérföldes sárga csizmát, átlépi az ezüst hegyet, átlépi az arany hegyet, átlépi az Óperenciást…"

Minél ritmikusabban, dallamosabban mondom a szöveget (és természetesen: ráérősen), és minél inkább én is képzelek a szöveghez egy többé-kevésbé kimunkált képet, annál tagoltabb, kimunkáltabb és a gyerek számára élvezetesebb lesz ez a belső kép, amit ő készít el – vagy mondjuk inkább, ami a gyerekben mintegy magától előáll, készül.

A jó mese szövege természetesen redundáns, azaz sok szóval mond el olyat, amit kevés szóval is el lehetne mondani.
 

A belső és külső képek (2)

Vekerdy Tamás  2010.11.20. 00:36
Mivel nem tud különbséget tenni (nem tesz különbséget)  a gyermek belső és külső kép között, képéhsége odaköti őt a képernyő elé. Úgy érzi, hogy ez az „amit ő úgy szeret”. A sorjázó képek felszabadító, vigasztaló, gyógyító fürdője.
 
Csakhogy a képernyők képei olyanok a kisgyerek képéhsége számára, mint kutyának a gumicsont. Boldogan kap utána, és nem tudja kiereszteni a foga közül, de végül is semmi rágnivalót, semmi táplálót nem talál rajta, semmiféle levet-velőt nem tud kiszürcsölni belőle. Illúzió. Átverés.
 

A belső és külső képek (3)

Vekerdy Tamás  2017.05.01. 01:29
Amikor a kisgyerek involválódik (belekerül) a mese rohanó cselekményeibe, sodró erejű nagy képei közé, akkor egyben morális iskolázáson is átesik, feltéve, hogy ezt nem tesszük tönkre a mese tanulságának levonásával.

Ha elmondjuk, hogy:

– Látod, kisfiam, a kis királyfi kihúzta a medve talpából a tüskét, és ezért aztán a medve is segített rajta. Te is segíts másokon, hogy majd rajtad is segítsenek.

Ilyenkor kipukkasztottuk a mese erkölcsi tartalmát, mint amikor egy léggömböt gombostűvel szúrunk meg. A tanulság ugyanis képi és érzelmi formában ott marad a gyerekben a mese után, de ha értelmezzük, elmagyarázzuk, szétfoszlik ez a képi emlékezet, ez az érzelmi varázs.
 

A képek és a képzelet szerepe

Orosz Katalin  2012.06.27. 23:13
„A képzelet fontosabb, mint a tudás.  A tudás véges. 
A képzelet felöleli az egész világot.
A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.” (A. Einstein)

 

A képzelőerő kreativitásunk részeként vágyainkat, terveinket, sőt mélyebb motivációinkat jeleníti meg a mindennapokban a fantáziafolyam képében. A világról és önmagunkról alkotott belső képek a művészetnek is talán legfontosabb forrását képezik.

 

Fontos kiegészítés, hogy ez a „kép” szó nemcsak a vizuális belső élményre vonatkozik, hanem éppúgy a többi érzékszervi minőségre is, pl. zenei élményekre a hallás kapcsán.

 

A láthatatlan fonal

divany.hu  2015.05.30. 00:43
08-ashoka-130814-IMG 9016Vekerdy Tamás, Winnetou, és a Láthatatlan Fonal

A magyar gyermekpszichológia legendája útmutatást ad nekünk a mesékhez. Az elszakíthatatlanul erős fonal titkát csak azok ismerik, akik igazán szeretik egymást - Vekerdy Tamás útmutatása a mesékhez (A láthatatlan fonal).

Bár egyikünknek sem könnyű elbúcsúzni olyanoktól, akiket nagyon szeretünk, a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas az élmény - márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról.
 

A mese bűvölete

Bruno Bettelheim  2010.12.04. 08:15

 

„A gyermek figyelmét olyan mesék kötik le, amelyek szórakoztatják őt és kíváncsivá teszik.

Ez a két fogalom szükséges ahhoz, hogy úgy gondoljuk,
hogy egy gyereknek egy mese fontos lehet.”
 

A mese bűvölete - A fantázia szerepe a csecsemőkor meghaladásában

Bruno Bettelheim  2016.12.27. 03:46
Ahogy növekszik a gyermek önállósága, újabb és újabb kapcsolatai lesznek, egyre többet lát meg a világból. Mivel már sok mindent meg tud csinálni, a szülők is többet várnak el tőle, kevésbé készségesen állnak a rendelkezésére. Ez a változás óriási csalódás a gyermek számára, hiszen azt hitte, hogy mindig csak kapni fog.

Fiatal életének ez a legkeserűbb csalódása, főleg azért, mert pont azok hagyják cserben, akikre igazán nem számított. Ez azonban arra készteti, hogy kifejlődjön benne az a képesség, hogy ha kis mértékben is, de maga elégítse ki bizonyos szükségleteit.

Amikor ez bekövetkezik, újabb feladatok elé állítják a gyermeket, a lehetőségei és esélyei ezek megoldására oly csekélyek, hogy képzeletbeli kielégülésre van szüksége. Csalódásai miatt oly nagymértékben kiábrándulhat önmagából, hogy esetleg feladja minden további próbálkozását, és visszahúzódik a világ elől bezárkózik magába- hacsak nem segít rajta a fantázia.

A teljes és elkerülhetetlen vereségek pillanataiban érzett csalódás és elkeseredés óriási mértékéről tanúskodnak a gyermek dührohamai. Mihelyt azonban el tudja képzelni az adott probléma szerencsés megoldását- fantáziát sző- dührohamai megszűnnek. Ha a gyermek jövőjét nem tudja valamilyen oknál fogva optimistán elképzelni, fejlődése megreked.
 

A mese bűvölete - Félelem a fantáziától

  2016.12.27. 03:45
Miért száműzték a meséket?
 
Vajon miért fosztják meg gyermekeiket a szülők mindattól, amit a mesék nyújtanak, éppen ő, akik annyira szívükön viselik gyermekeik sorsának, életének alakulását?
 
Egyesek szerint a mesék nem az igazi, valódi világról szólnak, álképeket alkot róluk a gyermek, ezért ártalmasak. A gond ott kezdődik ezzel az állítással, hogy a gyermek életében mást jelent az igazság, mint a felnőttekében. Nem ismerik fel, hogy a mesék a képzelet világát jelenítik meg.
 
Vannak olyan szülők, akik úgy gondolják, hogy hazudnak a gyermeknek azáltal, hogy mesebeli dolgokról beszélnek neki. Valahol igazuk lehet, hiszen a gyermek visszakérdez: ”Ez igaz?”
 
Valójában a legtöbb mesében ezekre már a kérdésmegfogalmazása előtt megkapja a választ a kezdésben: „Réges-régen”, „Rég elröppent esztendőben” stb .
 

A mese bűvölete - Miért fontosak a mesék?

Bruno Bettelheim  2010.11.20. 02:28

„A gyermek gyakran érzi életét kuszának, és ezért különösen rá van szorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol neki valahogy boldogulnia kell. Segíteni kell neki, hogy összefüggéseket találjon és eligazodjon érzései labirintusában.

   Segítség kell ahhoz is, hogy rendet teremthessen lelki háztartásában, majd erre támaszkodva egész életében.

   Szüksége van továbbá - és ezt manapság aligha kell külön hangsúlyozni - erkölcsi nevelésre, amely finom eszközökkel, mindig csak burkoltan jelzi számára az erkölcsös viselkedés előnyeit, nem használ fel elvont etikai fogalmakat, csak olyasmit, ami kézzelfogható, és ezért jelent is számára valamit.” (Bettelheim)

 

A mese és televízió hatása

nlcafe.hu  2015.07.13. 23:04
http://magyarno.com/wp-content/uploads/TV1.jpg"Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik meséket.
 
Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok nekik még több mesét." (A. Einstein)

A mese és a képernyő megbabonázza a gyermekeket. Ám míg a szülők által olvasott mesék értékes lelki és szellemi táplálékot adnak, addig a televízió inkább árt a gyermek fejlődésének, mint használ.

Íme az indokok, hogy miért meséljük rendszeresen ahelyett, hogy leültetjük a gyereket a képernyő elé.
 

A mese lélektana

gyermekpszichologus.blog.hu   2016.02.24. 15:52
Sokan kérdezik, hány éves kortól mesélhetnek a gyermeküknek. Kételkednek benne, hogy érti-e már, oda tud-e figyelni, van-e értelme hosszabb meséket mondani a gyermeknek.

Jogos felvetés, mégis azt mondom, minél hamarabb, annál jobb. Már a pocakban el lehet kezdeni. Mert a mesélés mint jelenség, segíti, stabilizálja a kötődés kialakulását. Természetesen egy kisbaba a konkrét történetet még nem érti, és a két éves gyermek figyelme is csak 5-10 percig köthető le.

A lényeg az a rítus, ahogyan mesélünk. Szeretettel, törődéssel, miközben összebújunk a gyermekkel.
 

A mese mint lelki táplálék

Dr. Kádár Annamária  2015.02.22. 22:21
A mese olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. 

Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. 

“Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat” - állítja a felnőtt Einstein, akit “az évszázad emberének” választottak és akinek nyelvöltögetős fényképe bejárta a világsajtót. Fizikai Nobel díjasként mindvégig megőrizte gyermeki naivitását és hirdette, hogy a képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás.

 Vele együtt én is azt vallom, hogy míg a tudás véges, a képzelet felöleli a teljes világot. Hogyha el merem képzelni azt, ahova el szeretnék jutni, akár fizikai akár lelki szinten, már fél megvalósítást jelent, mert csupán az valósulhat meg kívül, amit bent is képes voltam megteremteni. Én ezt a második utat választottam, hiszek abban, hogy minden varázslat és nagyon szeretném azt, hogy sokan legyünk ezzel így. Nagyon sok mindent meg tudnánk változtatni egy ilyen hozzáállással. Ugyanakkor azt gondolom, hogy rengeteg tanulnivalónk van a gyerekektől ezen a téren.
 

A mese pszichológiája (1)

Családháló  2016.10.13. 01:53
Mitől retteg a gyermek? - Interjú Kádár Annamária pszichológussal
 
Szülőként tudjuk jól, hogy az érzelmi intelligencia kialakulásában nagy szerepe van a mesehallgatásnak. De mit nevezünk jó mesének? És vajon ártunk azzal, ha a TV-ben nézzük a legújabb meséket? 
 
Dr. Kádár Annamária, pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője segít eligazodni a mesék varázslatos világban.
- Mit nevezünk jó és rossz mesének?
- Kell- e félnünk a TV-ben szereplő meséktől?
Az interjúból mindenre fény derül!
  • Egy pszichológus azt mondta a gyermekek a mesét kettős tudattal hallgatják, így tudják, hogy a mese az nem a valóság. Akkor mégis mi váltja ki félelmet egy mese kapcsán?
 

A mese pszichológiája (2)

Családháló  2016.10.13. 01:54
  • Mit gondol a mostanában megjelent mesékről? Hogyan hat a fejlődésre az állandó TV nézés?

Óvodáskorban egy gyermek maximum 20 perc televíziót nézhetne naponta, azt is szülői felügyelettel. A felnőtt szerepe meghatározni, hogy a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően mire használhatja a televíziót, de az első néhány évben mindenképpen érdemes korlátozni az ezekhez való hozzáférést, mivel lényegesen fontosabb, hogy a kisgyermek a szabad levegőn minél többet mozogjon, mesét hallgasson, és szabadon játsszon.

tévé2Két-hároméves kortól a szülővel közösen már meg lehet nézni egy tíz-tizenöt perces mesefilmet, de fontos, hogy folyamatosan figyeljünk arra, hogy a gyermek miként reagál a látottakra. Iskoláskor előtt semmiképpen sem szabadna a napi maximum fél órát átlépni, mivel a gyermek megrekedhet az infantilis befogadási szinten, és megszokja, hogy feldolgozás nélkül habzsolja a sok külső képet.

Amennyiben az érzelmileg érintett, de testileg passzív gyermek nem tudja levezetni a felfokozott izgalmi állapotot, akkor ennek súlyos következményei lehetnek a személyiségfejlődése szempontjából. Hogyha betartjuk ezeket a szabályokat, korlátokat és közösen ülünk a képernyő elé, hogy meglegyen a lehetőség a látottak megbeszélésére és feldolgozásra, akkor nem ártanak a gyermeknek.

  • Hogyan meséljünk és mikortól? Milyen típusú mesék a legelőnyösebbek a gyerekeknek?
 

A mese pszichológiája (3)

Családháló  2016.10.13. 01:56
  • Kisgyermekkorban?

Két-hároméves korban gyermek- és kisállat történeteket mesélhetünk. Fontos, hogy ekkor a mesében még ne legyen gonosz szereplő, akadjanak viszont a gyermek számára ismerős elemek. Ebben az életkorban szívesen hallgat olyan történeteket, amelyeknek ő vagy egy hozzá hasonló gyermek van a középpontjában. Minél részletesebbek a hétköznapi történetek, annál jobban tetszenek neki.

Ekkor még nem a varázslatosat, hanem az ismerős dolgokat várja, szívesen hallgat olyan meséket, amelyek arról szólnak, hogy az anya mit csinált, mielőtt érte ment volna az oviba.

Ezek a történetek segítenek a napi eseményekre való visszaemlékezésben, az élmények rendszerezésében, ami pedig biztonságossá és kiszámíthatóvá teszi számára a világot.
 

A mese pszichológiája (4)

Családháló  2016.10.13. 01:57
  • Iskoláskorban mit ajánlana?

Mire iskolás lesz, egyre reálisabban látja a dolgokat. A mesére való beállítottság nyolc-kilenc évig tart, ezután már a valós világban zajló rendkívüli események érdeklik, kedveli a mindennapostól eltérő, csodák nélküli eseményeket. A kettős tudat átalakul, a valós és lehetséges szintjei elválnak. Tízéves kor körül már megérik a szempontváltásra, egy helyzetet több nézőpontból is tud mérlegelni, értelmezni. Ekkor már képes önállóan is meséket alkotni, ezáltal fejlődik a kreatív fantáziája, érzelmi intelligenciája, empátiája és problémamegoldó készsége, megtanulja kifejezni azt, ami foglalkoztatja őt.

A kisiskoláskor az irodalmi érdeklődés szempontjából két részre oszlik. Első-második osztályban az olvasási technika elsajátításával küszködő gyerek szívesen nyúl óvodáskora meséihez, mert a szöveg ismerete átsegíti kezdeti nehézségein. Nyolc-tíz éves korban jelenik meg az irodalmi érdeklődés. A tündérmesék fokozatosan kiszorulnak, népszerűbbek lesznek a régi és mai gyerekek életéről szóló, valós mesék, ugyanakkor szívesen olvas valódi állatokról szóló történeteket. Ez az a kor, amikor nem tűr el semmilyen varázslatos elemet, és lenézi a „kicsiknek” való tündérmeséket.
 

A mese pszichológiája: nem mindegy, mikor, milyen mesét hall a gyerek

Családháló  2016.02.25. 12:58
A mese pszichológiája: nem mindegy, mikor, milyen mesét hall a gyerekA mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot.
 
Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.
 

A mese rólad szól… (1)

Dr. Manulek Zsuzsanna   2015.10.05. 23:25
Gondolatok a mesékről, gyerekekről, felnőttekről
 
Soha nem jutott volna eszembe a mesék világáról gondolkodni, ha 10–15 éve néhány szakember nem kezdi hangoztatni, hogy a régi típusú mesék hallgatása káros lehet a gyereknek. Növelheti a szorongást, a félelmet, agressziót válthat ki belőle.
(Mese alatt mindig a klasszikus népmesékre gondolok, mint pl. a Jancsi és Juliska, a Hófehérke stb.)
 

A mese rólad szól… (2)

Dr. Manulek Zsuzsanna  2015.10.05. 23:34
Az őztestvérke

Minden gyerek korán rájön, hogy ellentétes erők munkálkodnak benne. Szeretne elvenni még egy süteményt, de anyjának is meg akar felelni, aki nem engedte meg neki. Ez bizony riasztó felismerés, és még félelmetesebbé válik attól, hogy nem tudja megfogalmazni.

Az őztestvérke című mese semmi kétséget nem hagy a gyerekben afelől, hogy bizony személyiségünkben egyszerre van jelen az állati és emberi oldal, de megmutatja a megoldást is. A mesében élesen megmutatkozik ez a kettősség, a kisfiú állati lényünket, míg a kislány a tudatos, emberi tulajdonságainkat jeleníti meg. Ezt a két oldalt kell a lelkiismeretnek, a felettes énnek összhangba hoznia, ha boldogulni akarunk az életben.
 

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

 
TÖRTÉNETEK TÉMA SZERINT

1. Állattörténetek 

2. Tündér-varázsmesék 

3. Kalandos történetek

4. Novellisztikus irodalom

 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
GYERMEKTÉMÁK

Mesekönyvek időjárásról, évszakokról, természetről

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNYEK
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

    MONDÓKÁK

 
 
 KÖNYVAJÁNLÓ

2/KISGYERMEKEKKOR (1-3)

 KÖNYVAJÁNLÓ

3/'MI EZ' KORSZAK (3-4)

  KÖNYVAJÁNLÓ

Kicsik mesekuckója

Játékos ismeretszerzés
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
MESE ÉS FILM

DIAFILM ÉS ANIMÁCIÓ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót