OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MESEPSZICHOLÓGIA

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

A mese rólad szól… (4)

Dr. Manulek Zsuzsanna   
Piroska és a farkas

Piroska már idősebb, már nem akarja megenni a rábízott kalácsot, sőt szívesen viszi a nagymamának. Mégis majdnem felfalatik. Csak az ő problémái már nem mohóságából erednek. Miért kerül hát mégis bajba?

A piros szín majdnem minden kultúrában a szexualitás egyik szimbóluma. A nagymama, aki a mesékben gyakran azonosítható az anyával (a család egyik idősebb nőtagja) túl korán lemondott saját női szerepéről, és adta át azt a kislánynak a piros sapka formájában. Ezzel nagy bajba sodorhatta volna a gyereket, ezért kellett neki is bűnhődnie.
 

A mese szerepe, jelentősége a gyermek életében

   
A nagy mesék, mesemondások ideje soha nem jár le – szerencsére. A mesékre mindig szükség volt, van és lesz, hiszen mindenki vágyik a varázslatra, a borzongásra, a csodák átélésének élményére.

A mese ugyanakkor rendkívül hasznos és nélkülönözhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából, hiszen annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse, a mese szereplőivel azonosulva átélhet különböző helyzeteket, feloldhatja a benne felgyűlt feszültséget.

A felnövekvő gyermeknek óriási szüksége van arra, hogy átlássa az egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizáljon a hősökkel, és felismerje a rosszakarókat.

A főhősök bőrébe bújva éli át a veszélyt, a megmenekülést, az örömöt, a bánatot, vesz részt kalandokban, harcol az igazságért, és nyeri el méltó jutalmát – vagy büntetését. A kicsikben így – tehát nem direkt módon - rögzülnek az erkölcsi tanulságok.
 

A mese választ ad minden nagy kérdésre

Beszélgetés F. Várkonyi Zsuzsával    
Régen, amíg nem volt ennyi televízió csatorna és ilyen sok mese, addig teljesen természetes volt, hogy a szülők este, lefekvés előtt mesét olvastak a gyerekeknek. Ma már sokkal egyszerűbb leültetni a tv elé a gyereket, addig sem kell foglalkozni vele. Szerencsére ez azért így nem teljesen igaz.

Sok szülő tartja ma is fontosnak az esti mesét. Előveszik azokat a könyveket, amikből még nekik olvastak a szüleik. A sokfajta, modern mese mellett, úgy tűnik még mindig ezek a népszerűbbek. A kicsik ugyanúgy izgulnak ma is a Piroska és a farkas, vagy valamelyik Grimm-mese hallgatása közben, mint annak idején az anyuka, vagy az apuka.

Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvében arról ír, hogy a gyerekek azért szeretik különösen a mesét, mert minden nagy kérdésre választ ad. Az élet, a halál, a féltékenység, elszakadás a szülőktől, életmód, felnövekedés.
 

A mesék szerepe az életünkben

Székács Zsófia - pszichológus   

Mindannyian nagy szeretettel idézzük fel gyermekkori meséinket, de legtöbbször nem is gondolnánk, hogy a mítoszok, a Grimm fivérek történetei vagy a magyar népmesék milyen nagy hatással is voltak ránk annak idején. Ugyanis kisgyermekként szükségünk van rá, hogy jó példával járjanak előttünk, hogy azonosulási pontokat és támogatást kapjunk. Gyakran előfordul, hogy a szülői támogatás önmagában nem elég az öntudat, az egészséges ön-értékelés és a hatékony megküzdési módok kialakításához.

Számtalan tanulmányt, könyvet, cikket olvashatunk kora gyermekkori élményeink, tapasztalataink jelentőségéről. Szüleink, közeli családtagjaink példájának, tanításának köszönhetően napjaink strukturálttá válnak, kialakul kötelességérzetünk, morális értékeket, célokat kapunk előttünk álló életünkhöz.
 

Egy izgalmas mesétől még a gyerek láza is lemegy

life.hu   
Forrás: ThinkstockVekerdy Tamás gyermekpszichológussal arról beszélgettünk, miért is fontos valójában a meseolvasás.

Kihalófélben van a mesekönyv?

Egyre több szülő menekül az árammal ellátott bébiszitterekhez, azaz ülteti le gyermekét a tévé vagy számítógép elé mesét nézni. Mindeközben a régi, jól bevált mesekönyves olvasás, összebújás egyre kisebb teret kap: a brit felmérés szerint az ottani szülők egy részének még csak mesekönyve sincs otthon, s csak a gyerekek 7 százalékának mesélnek minden este rendszeresen.

Az ok a szülők bevallása szerint leginkább az időhiány, de a szülők majd' 10 százaléka túl feszültnek érzi magát a meséléshez. Úgy tűnik, a gyerekek is alkalmazkodnak a szép új világhoz, a felmérésből ugyanis az is kiderült, hogy a gyerkőcök egyre kevésbé igénylik a meseolvasást: csaknem felük inkább tévét néz, vagy számítógépes játékkal tölti el az időt.
 

Érzelmi fejlesztés kell – Nincs mese!

Geszvein Erika    

Egyszer volt, hol nem volt, valamikor a gazdasági válság idején, a Dunán innen, a Tiszán túl élt egyszer egy asszony és egy ember, és volt őnekik egy kicsi kisfiuk.

A szülők sokat idegeskedtek, hisz a kicsiny kis lakáson nagy hitel volt, amit nem tudtak végtörleszteni, az asszony munkahelyén leépítések voltak, az ember pedig hónapok óta hiába keresett már munkát.

 

De a gyermeknek nem erről meséltek, hanem magas üveghegyekről, mézeskalács házikóról, kolbászból való kerítésről és sajtházikóról, piros sapkás kislányról és csodacipellőről, amitől a gyermekben élt a hit, hogy a rossz mindig jóra fordul.

 

Ez a gyermek mindent érzett szülei félelmeiből, de ő maga nem félt, mert tudta, a jó segítőtársakra talál és elnyeri méltó jutalmát. Nem félt a sötéttől lefekvés után, nem félt akkor sem, ha iskolába kellett mennie, és attól sem tartott, hogy nem teljesítene jól, aztán ebből kifolyólag ne lenne majd állása és megélhetése. Csak bízott. És a szülei hitték, hogy ez Jó!

 

Ha nem pont az életkori karikának megfelelő rajzfilmet nézünk

   
Rengeteget halljuk, mennyire káros a TV és a sok rajzfilm. Meg a számítógép. Meg a mozgókép úgy általában. Ez így erősen leegyszerűsítő, ezért szerintem érdemes szétválasztani, mit és miért tartunk problémásnak. – Peer Krisztina gyermekpszichológus írása.

Amikor úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem lesz TV-nk, még nem is volt a férjem. De én elég rendesen rá voltam kattanva a TV-re, gyakorlatilag csak arra aludtam el. Azóta duruzsolásra vagy könyvre. Vagy agyonüt az egésznapos fáradtság.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne néznénk mozgóképet – azaz mi nem is nézünk évek óta, csak a gyerekek –, akik egyre nagyobbak már, és így be lehet csempészni valamit a magunk örömére is. Ezek a családi mozizások, popcornnal, ahogy az dukál.

Már tényleg lerágott csont, hogy az agresszió agressziót szül, a sok tévénézés pedig kinyírja a gyerek szociális kapcsolódását, ráadásul a hírekkel ellentétben nem tanít meg beszélni. Ezeket nagyjából én is osztom, de azért nem köveznék meg senkit (magamat sem), amikor ott hagyom a gyereket 1,5 órát a rajzfilm előtt, hogy végre nyugodtan tudjak főzni nagy magányomban.
 

Hetedhét ország, legkisebb testvér, gonosz boszorka, fele királyság

Fehérváry Krisztina   
A népmesék pszichológiai háttere
 
 
Mit jelentenek a népmesék a gyerekek számára, hogyan hatnak?
Miért mindig a harmadik, legkisebb gyerek a főhős, mit jelképez a fele királyság, miért fontosak a mesében az állatok?

A népmesék a gyerekkorban elkerülhetetlenül bekövetkező frusztrációk segítenek feldolgozni. Olyan nyomasztó problémákról szólnak, mint a testvérféltékenység, a szülőkről való leválás, az ödipális konfliktus vagy a szülők elvárásainak terhe. Ha a gyermek minden vágyálma alakot ölthet egy jótündérben, minden destruktív vágya egy gonosz boszorkányban, minden félelme egy falánk farkasban, lelkiismeretének minden parancsa egy bölcs öregemberben, akkor ezeken a kivetítéseken keresztül rendet tehet a belső ellentmondásainak világában.

A népmesék általános emberi problémákat fogalmaznak meg és adnak rá válaszokat: a szájhagyomány őrizte meg őket évszázadokon át, és a sok mesélés során folyamatosan csiszolódtak, összefoglalva egy egész társadalom tapasztalatit. Sokan nem tudják, de a Grimm-mesék is ősi történetek leírásával születtek. Nem baj, ha olvasás közben mi is igazítjuk őket a gyerekeink egyén vagy generációs igényei szerint.
 

Le kell győznünk magunkban a hétfejű sárkányt

Elekes Dóra   
SárkányMajoros Andrea gyermekpszichológussal a meseolvasásról, a felnövés szépségéről és kínjairól, az agresszió fontosságáról, sárkányokról, farkasokról és gömböcökről beszélgettünk. Végre azt is megtudtam, miről szól a Piroska és a farkas.

Mit lehet tudni a tudomány mai állása szerint a népmesék lélektani hatásmechanizmusáról?

Lássuk csak! Létezik a hatásnak egy legelső, közvetlen szintje, amely magában a mesélés aktusában, a mesemondásban mint cselekvésben ölt testet.

Amikor a szülő mesél a gyerekének, együttlétük egy olyan átlényegült állapot, amely nem a realitás terében, hanem egy annál mélyebb, köztes térben jön létre. Ha ez az állapot adott, akkor jöhet a következő szint, a mese tartalmi szintje: hogy a gyerek magáénak érzi-e azt a történetet, amit hall. Nagyon változó, gyerek- és szituációfüggő, hogy kinek mikor melyik mese ragadja meg a figyelmét. Ha ez nem sikerül, a gyerek akkor is szívesen tölti együtt mesélő anyukájával az időt. Aztán lehet olyan állapota is a gyermeknek, amikor a hallott és a saját belső története között olyan kapcsolódási pont jön létre, amely elindítja a hatásmechanizmus harmadik szintjét.

Ezen a szinten a mese már olyasvalamit jelent, amiben a kollektív tudattalan egyik vagy másik eleme – archetípusa – bukkan felszínre. Egy jó mese arról ismerszik meg, hogy „megérinti” az embert – mert ezen a mélyebb, tudattalan szinten szól hozzá.
 

Mese hatása a kisgyermek személyiségfejlődésére

   

Kutatások bizonyították, hogy a gyermek intelligenciájának 50%-a négyéves korára alakul ki. Erőteljes szellemi fejlődésének az az oka, hogy ebben az időszakban a legnyitottabb minden befogadására, ekkor utánoz a legintenzívebben.

Nemcsak a hangokat és a beszédet, hanem a környezetében élő felnőttek és gyerekek cselekedeteit is. Ők az első modellek.

A legmeghittebb, legértékesebb együtt töltött időszak a lefekvés előtti mesefelolvasás, amit a gyermek legtöbbször már ágyában, fekve hallgat.

 

Mesék szerepe a lelki érésben

babazo.hu   
Sok szülő elbizonytalanodik, vajon nem túl kegyetlenek-e a gyermekeknek ajánlott mesék. Valóban, olykor brutális elemeket tartalmaznak, a gonosz boszorkány fel akarja falni az ártatlan gyermekeket, akiket a szüleik magukra hagytak az erdőben.  Hófehérkét meg akarja öletni a mostohája, majd mérgezett almát ad neki.  Hamupipőke egész nap a hamuban kuksol. 

 

Kegyetlenek a mesék?

 

Mesélj nekem (1)

Geszvein Erika   

Mindenkinek volt kedvenc meséje gyermekkorában, olyan, amit a szülei nem győztek eleget mesélni, amit kétszer, háromszor, százszor is kevés volt hallani. Sokat elárulnak a gyermekkorról ezek a mesék, melyek megszokott, biztonságos fantáziavilágába folyton visszakéredzkedtünk fiatal éveinkben.

 

A családon belüli kapcsolatok mintát nyújtanak a gyermekek számára saját kapcsolataik kialakításához, hisz számukra kezdetben még nincs viszonyítási alap, az a valóság, az a jó, amit a családban látnak.

 

A lánygyermek apával és anyával való kapcsolata meghatározza későbbi párkapcsolatát, s ugyanígy, a fiúk is egészen korán elsajátítják a családon belüli mintákat. A gyerekek észrevétlenül átvehetik a szülők beszédét, szófordulatait, de még a szokásaikat vagy a stresszkezelési módszereiket is. A szülőkkel való kapcsolat tehát döntő fontosságú a gyermek pszichológiai fejlődése szempontjából.

 

Mesélj nekem (2)

Geszvein Erika   

Az igazi mese

 

A meséket gyermekeinknek olvassuk, pedig valójában felnőtteknek szóltak. A legtöbb mesének fellelhető az eredeti változata, melyet a férfiak és nők téli estéken összegyűlve mondtak el egymásnak, melyek róluk szóltak, a saját mostoháikról, óriásaikról, sárkányaikról és démonaikról.

 

A mesék azóta sokat alakultak, és gyermekeink számára is elérhetőekké váltak. Megszülettek a különböző mesetípusok, az állatmesék, a fabulák, a falucsúfoló mesék, a hazugságmesék, a mondókamesék, a tanítómesék, a tréfás mesék, a varázsmesék és még számtalan típusú mese. Ma is sok mese születik, de nem mind szolgálja azt az ősi és nemes célt, amit az egykori mesék voltak hivatottak, az igazi mesék. Honnan ismerjük fel egy meséről, hogy igazi?

 

Mesélj nekem (3)

Geszvein Erika   

Életünk meséje

 

Korunk egyik el nem hanyagolható problémája a sok csonka család. Egyre kevesebb gyermek éri el a 12. életévét egész, még kevesebb boldog családban. Ezért még nagyobb szükség van a mesékre, mint eddig bármikor, hisz a mesék már egészen kis gyermekkorban segítenek megalkotni a gyermeki lélekben azt a mintát, amit később keresni tud majd, talán még akkor is, ha valódi minta nem állt rendelkezésére.

 

A gyermekkor első éveiben a főszerep az anyáé, ő táplál, ő ad biztonságot, mind lelki mind testi értelemben. Ő segít, ha baj van, ő a gyógyító és ő a mindent tudó, a gondoskodó, átölelő szeretet mintája. Az apa szerepe sem mellékes azonban, hiszen ő nyújtja a férfi mintáját, a családfenntartó (a szó szimbolikus értelmében, hiszen ma már a legtöbb nő dolgozik), az erő, a védelmező mintáját.

 

Mesepszichológia (1): A képzelet szerepe a gyerekek személyiségfejlődésében

Prevics Erzsébet   
A képzeletnek nagy szerepe van a gyermek egész személyiség fejlődésében. A képzelet során úgy jelenítjük meg a nem látott képet/észleletet/illatokat, hangokat is, mintha észlelnénk. Ez nem csak egy belső kép, hanem magába foglalja a külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseket, személyes jegyeket is.

A Nők Lapja öt részes sorozatában Dr. Prevics Erzsébet klinikus, gyermekpszichológus, pszichoterapeuta elárul nekünk szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak egy-egy apró kis titkot arról, hogyan segíti a személyiségfejlődést a képzelet, a mese, és a gyermeki fantáziavilág.

Szó lesz arról, mit tehetünk mi magunk a mindennapokban azért, hogy gyermekünket a lehető legjobb érzelmi alapokkal indítsuk útjára a felnőtté válás felé, már pici kortól kezdve.
 

Mesepszichológia (2): Mesélve önbizalmat és erőt adhatunk gyermekeinknek

Prevics Erzsébet   
A mese kiemelt szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében. Nagyban hozzájárul az érzelmi, értelmi fejlődéséhez. Segítségével fejlődik képzelete, gondolkodása, szókincse.
 
A mese szereplőivel azonosulva átélhet helyzeteket, oldja a feszültséget. A főhős szerepébe képzelve magukat átélik a veszélyt, de a megmenekülést, örömöt-bánatot is.
 

Mesepszichológia (3): Mesék különböző életkorokban

Prevics Erzsébet   
 „Még nem figyel a mesére” – mondja egy szülő, amikor a 2 éves kislányáról beszélgetünk. Ebben az életkorban még a könyvből felolvasott akár pár soros mese nem köti le őket. Ugyanakkor, ha nem adunk gyermekeinknek mesekönyvet, egy nagyon fogékony időszakot hagyunk ki, amikor megalapozzuk a könyvek, mesék iránti szeretetét.
 

Mesepszichológia (4): A klasszikus mesék kora

Prevics Erzsébet   
3-4 éves kortól már az ún. igazi mesék kora következik. Több szülőtől hallottam, hogy nem mesélik el a Piroska és a farkast, vagy a Hét kecskegida történetét és számos más klasszikus mesét, mert rémisztőnek tartják ezeket.
 
A klasszikus meséknek, népmeséknek óriási jelentőségük van a gyermekek életében. Segít a jelen problémáik, feszültségeik megoldásában; például a testvérféltékenységről szóló mesék megnyugvást adhatnak a gyermeknek, hogy nem kell erős bűntudatot megélnie féltékenysége miatt.
 

Mesepszichológia (5): Képzelet és szerepjáték

Prevics Erzsébet   
A képzelet, s ezen keresztül a gyermek egész személyiségfejlődésében a mese mellett a játéknak is óriási szerepe van. A szülők a gyermek játékát gyakran csak időtöltésnek tekintik, „addig is elvan a gyermek”.
 
Egy 4 éves kislányt hoztak a szülők rendelésemre azzal a panasszal, hogy gyakran pislog, lehet, hogy ez tik? – kérdezték rémülten. Majd egyre indulatosabban beszéltek arról, hogy fél óránál tovább nem játszik egyedül. Az óvodából elhozzák, majd este 10 óráig csak „nyúzza” őket.
„Nem vagyunk mi gyerekek, hogy játsszunk” – mondják.
 

Okkal vannak levágott fejek az esti mesében

Puskás Pálma   
Egyik barátnőnk, Eszter nemrég mesélte, milyen nehéz feladat elé állította saját magát. Négyéves kislánya ugyanis a legtöbb gyerekhez hasonlóan nagyon szereti a meséket, csakhogy Eszter szerint a mesék túlnyomó többsége felesleges brutalitással van tele. Különösen az egyébként aranyos népmesékkel van sok baj: állandóan fejeket vágnak le bennük, szereplők egészben nyelnek le más szereplőket, és némelyikben többen halnak meg, mint egy ZS kategóriás akciófilmben. Ezért Eszter minden mesét átfogalmaz, a durva jeleneteket egyszerűen kihagyja, vagy mást talál ki helyettük.

Ez elsőre aranyos ötletnek tűnik, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy célravezető. A meseterapeuták szerint a népmesék okkal tartalmaznak véres, bizarr vagy épp szorongáskeltő részeket, és nagy hiba lenne ezeket kivágni.

Vegyük csak az egyik kedvencemet: a Rózsát nevető királykisasszonynak mindjárt az elején kivágják a szemét, és macska szemét teszik be a helyére, amit a boszorkány egy fiókból vesz elő. Felolvasná ezt óvodáskorú gyerekének? Márpedig fel kellene. 

Korbai Hajnal meseterapeutával, a  Mosoly Alapítvány  munkatársával beszélgettünk lefejezésről, tűzön pörkölésről és szörnyszükségletről.

A népmesék tele vannak agresszióval, fizikai bántalmazással, halállal, levágott fejekkel. Kivájják a szemedet, tűzre vetnek. Erre most komolyan szükség van? Miért?
 

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót