OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
MESEPSZICHOLÓGIA
MESEPSZICHOLÓGIA : A belső és külső képek (3)

A belső és külső képek (3)

Amikor a kisgyerek involválódik (belekerül) a mese rohanó cselekményeibe, sodró erejű nagy képei közé, akkor egyben morális iskolázáson is átesik, feltéve, hogy ezt nem tesszük tönkre a mese tanulságának levonásával.

Ha elmondjuk, hogy:

Látod, kisfiam, a kis királyfi kihúzta a medve talpából a tüskét, és ezért aztán a medve is segített rajta. Te is segíts másokon, hogy majd rajtad is segítsenek.

Ilyenkor kipukkasztottuk a mese erkölcsi tartalmát, mint amikor egy léggömböt gombostűvel szúrunk meg. A tanulság ugyanis képi és érzelmi formában ott marad a gyerekben a mese után, de ha értelmezzük, elmagyarázzuk, szétfoszlik ez a képi emlékezet, ez az érzelmi varázs.

 

Vizsgálatok szerint a minden nap mesét hallgató gyerek az iskolába lépés idejére egy-másfél évvel előzheti meg mesét nem, vagy nem elég rendszeresen hallgató kortársait az anyanyelvi – és ezzel együtt a gondolkodásbeli – fejlődésben. És tegyük ehhez hozzá: a sok mesét hallgató gyerek a későbbiekben feltehetőleg jó – értő és élvező – olvasóvá is lesz.

 

A szenvedélyes olvasók – akik tehát nemcsak újságokat, használati utasításokat és egyéb szükséges tudnivalókat, hanem regényeket, netán verseket, eposzokat, esetleg drámákat is olvasnak – természetesen élvezik az olvasást. Azért tudják az olvasást élvezni. mert az olvasottakhoz – természetesen anélkül, hogy ezt „észrevennék” – bennük belső kép keletkezik. Aki így olvas, abban testi változások is lezajlanak. Ha például egy jól leírt futásról olvas, a lábikrájában mérhetően több vér gyűlik össze. Ez a fiziológiás elváltozás – amelyet ő persze tudatosan nem érzékel – tovább mélyíti azérzelmi részvételt, a hőssel vagy a szereplőkkel való érzelmi azonosulást, míg viszont a fokozódó érzelmek újabb testi változásokat eredményeznek.

 

Így tehát az olvasás testi-lelki örömöt okoz, és nagymértékben járul hozzá későbbi életünk során ahhoz, hogy jobban el tudjuk viselni – és netán meg is tudjuk érteni, fel is tudjuk dolgozni – önmagunk, mélységeiben mindig ellentmondásos lényét és környezetünket. Különösen nagy jelentősége lehet az olvasásnak kamaszkorban.

 

A kamasz „leselkedő” lény, aki be akar pillantani az életbe, az élet rejtélyeibe, mindabba, amit a felnőtt világ – szerelemben, szexben, életben és halálban, igazságban és hazugságban – eddig eltakart előle. Nemcsak a női napozók palánkját fúrja meg a kamasz, hogy leskelődhessen (ma már nincsenek is női napozók), hanem komolyabb és mélyebb értelemben is be akar tekinteni a felnőttek világába. Erre pedig aligha van jobb út ilyenkor, mint a nagy regények – a nagy írók, a nagy írói életművek – olvasása, Dickenstől Mikszáthig, Jókaitól vagy Balzactól Dosztojevszkijig, Tolsztojig, hogy a huszadik század nagyjait, ahonnan az olvasó általában el fog indulni kalandozásaiban, ne is említsem.

 

Ne vegyük el tehát, hanem adjuk meg a kisgyerekkor belső képteremtési lehetőségét a szabad játék és a mindennapos mesehallgatás biztosításával és a képernyők hatásának visszaszorításával. (Talán igaza volt Hegedüs Gézának, aki azt mondta, hogy tízéves korukig nem hagyná a gyerekeket televíziózni, és akkor biztos benne, hogy olvasóvá lennének.) Az olvasóvá váláshoz persze még arra is szükség van, hogy a gyerek kiskorában olvasó embereket (olvasó szülőket, méghozzá könyvet olvasó szülőket) lásson maga körül. Ahol a szülők könyveket olvasnak (ahol a családnak könyvtára van), ott a kis két-három éves gyerek is gyakorta „olvas”. Hasra fekszik a padlón vagy az ágyán, könyvet húz maga elé és nézegeti benne a képeket, vagy csak úgy lapozgatja. Utánozza a szüleit. Így szokik bele az olvasásba külsődlegesen – a belső igényt pedig a mesehallgatás támasztja fel.

 

Még az iskolában is sokat tehetünk az olvasásba való bevezetésért, ha sokat mesélünk, mindennap mondunk valamiféle történetet, esetleg folytatólagosat, amelynek további izgalmas fordulatai megnézhetők az osztály könyvespolcán álló könyvben is, és ha nem siettetjük az olvasás megtanulását, de szorgalmasan, kis adagokban, elnyújtottan gyakoroltatjuk az iskola délelőtti óráiban. Láttam már kilenc-tíz-tizenegy éves gyerekeket – akik addig könyvet se vettek a kezükbe – olvasóvá válni egy-egy Rejtő Jenő (P. Howard) jelenet vagy könyvkezdet elmesélése után, ami felcsigázta érdeklődésüket. Napjainkban lehetünk tanúi a hasonlóan zseniális Joanne K. Howling Harry Potter-je sikerének. A könyv gyerekek tízmillióit tette olvasóvá világszerte, akik mindaddig semmit nem olvastak.  Forrás:

Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót