Varázslatos paripák, gonosz boszorkányok és sárkányok, megmentésre szoruló királyleányok és égig érő fák már az ősidőktől fogva velünk vannak, szórakoztatnak bennünket. Az indián törzsekben éppúgy mesélnek a gyermekeknek, ahogy a modern ipari társadalomban. Színes könyvek, mesehősöket ábrázoló plüssfigurák, tolltartók és pólók egész iparága alakult ki napjainkra, a televízióból is elárasztanak a rajzfilmcsatornák. Csak egy apró bökkenő van mindezzel: amiket manapság látunk, azok egyáltalán nem valódi mesék… Mert mi is az igazi mese? Az igazi mese nem csak szórakoztat, hanem elsődleges funkciója a tanítás, az életre való felkészítés, a problémák megoldásához való útmutatás. Nem mese, aminek nincsen tanulsága, amiben a mesehős nem kerül szembe igazi konfliktussal, és nem oldja azt meg saját erejéből (némi segítséget persze igénybe vehet). Természetesen a mai tévés „meséknek” is van általában valamilyen szájbarágós tanulsága, csakhogy itt jön a másik fontos különbség. Az igazi mese a mesét létrehozó közösség összes tapasztalatát hordozza, az évszázadok alatt felgyülemlett tudásanyagot közvetíti, nem pedig néhány ízléstelen rajzfilmíró pszeudo-bölcsességeit. Ilyen szempontból a műmese – amelynek egyetlen írója van a hagyományos népmesékkel szemben – sem számít valódinak, hiszen hiányzik alkotásából a közösség javító, kiegészítő munkája, amivel a meséket az általános emberi tapasztalatok egyfajta szimbolikus lecsapódásává teszi. Ezen kívül még egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet a szerző: a mesék eredetileg nem gyerekeknek szólnak! TARTALMA I. RÉSZ A MESETERÁPIA ELMÉLETE Előszó – Tévhitek a mesékkel kapcsolatban A Metamorphoses Meseterápiás Módszer bemutatása Mi a meseterápia? Milyen meséket használunk a meseterápiában? A szaktudományos és a lélektani mesetipológia A műmese és a terápia kapcsolata Hogyan dolgozunk a mesékkel? – A képzelet és a fantázia A gyógyító erő – A lélekgyógyászat homeopátiája A páciens és a terapeuta kapcsolata A magyar népmesék világszemlélete Honnan erednek a mesék? A magyar népmesék samanisztikus elemei Sámánok és mesehősök A magyar népmese megkülönböztető jegyei A mese mint beavatás A beavatás rítusa Szimbólumok a beavatásban és a mesében Profán és titkos tanítások Visszatalálás a szellemi gyökerekhez II. RÉSZ A MESETERÁPIA GYAKORLATA „Elindult szerencsét próbálni” Az útnak indulás jelentősége „Hol jársz itt, ahol a madár se jár?” Konfliktusok és bonyodalmak „Ment, amerre a szeme látott ...” Kit nevezünk hősnek? „Egy életem, egy halálom, megpróbálom!” A próbatételek „Kívánj bármit, teljesítem!” Találkozás a segítővel „Hogyan küzdjünk? Karddal-é vagy birokkal?” Megküzdés az ellenféllel „Hétszerte szebb lett, mint volt annak előtte” Az átkelés és az újjászületés „Én a tiéd, te az enyém” Az ezerarcú nő és az irányt adó férfi „Bárcsak lenne egy gyermekünk!” Családok a mesékben – Mesék a családokban „Mindennel, ami él, én beszélni tudjak!” Látni a lehetségest – Élni a csodával III. RÉSZ HÁROM ESETTANULMÁNY A nő, aki odaadta mindenét H. C. Andersen: A kis hableány Találkozás az Ősasszonnyal, Baba Jagával Avagy hogyan lett Hófehérkéből Világszép Vaszilisza A tiszta tudat meséje A perfekcionista üzletember útja A csillagszemű juhászig IV. RÉSZ MESÉK A TANÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN – A MESÉLÉS MINT PREVENCIÓ Az európai és a keleti mesék szemléletbeli különbségei Mesék a születéstől a felnőtté válásig A történetmondás A mesék hatása kisgyermekkorban és az óvodában Mit tanul a gyermek a mesékből alsó tagozaton? Igazak-e a mesék a 10-12 éves gyerekek szerint? A népmesék morális üzenetei 13 -14 éveseknek Felnőtté válás a mesékben és az életben A fák titkos szíve – Egy mese 700 befejezéssel 7-8 évesek 9-10 évesek 11-12 évesek 13-14 évesek Középiskolások Egy négytagú család V. RÉSZ UTÓSZÓ Mesék és madarak – Gyökerek és szárnyak   Boldizsár Ildikó éveket töltött a mesék tanulmányozásával, néprajzi, pszichológiai és spirituális nézőpontok mentén is. Hitvallása szerint a mesék gyógyító erejűek, és azt a tudást pótolják, amit a közösségi élet a mai modern társadalomban már nem képes átadni az egyénnek, így az nem tud a különféle problémáival megbirkózni. Ennek fényében hozta létre a szerző a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, amely a meséken keresztül segíti elő az egyén gyógyulását illetve jobb alkalmazkodását környezetéhez. Könyvében bevezeti az olvasót a meseterápia elméletébe, gyakorlatába, valamint esettanulmányokat mutat be. A módszer egyik alapgondolata, hogy minden élethelyzetre találunk megfelelő mesét, és hogy minden mesében megtaláljuk a megoldást, ha (szépen lassan) szembe merünk nézni vele. Lenyűgöző olvasni, hogy egy ilyen „egyszerűnek”, netán „gyerekesnek” tűnő dolog, mint a mese, milyen komoly hatással van az emberi lélekre, és milyen pontosan tükrözi az élet legkülönfélébb kihívásait, melyekkel mindannyian szembesülünk életünk során.