Medve szörnyen beteg lesz (megfázik), félő, hogy már a másnapot sem éri meg. Egér, a barátja azonnal a segítségére siet, ám úgy tűnik, hogy nincs tisztában a helyzet komolyságával. Persze, a mindig ragyogó szemű kisegér minden tőle telhetőt megtesz, hogy barátja meggyógyuljon: olvas, énekel, zenél, teát főz. De sajnos semmi sem segít, így kénytelenek papírra vetni Medve végakaratát. Annak ellenére, hogy nagyon szerethető a sorozat, meglepő, hogy a folytatásra bizony több mint két évig kellett várni. Ugyanis a sorozat első két kötete 2011 őszén jelent meg hazánkban. Annyira tetszik, hogy a szerző, Bonny Becker pár mondattal képes két fantasztikus karaktert megalkotni. Jóformán helyzetkomikumokat hoz létre, melynek szereplői végletekig túlzásokban esnek, ezáltal buzdítva nevetésre az olvasót (gyereket és felnőttet egyaránt). Szégyen, nem szégyen, végig fülig érő szájjal olvastam a mesét, és nem egy helyen hangosan fel is nevettem. Ahogyan Medve valóban úgy érezte, hogy a halálán van és rajta senki és semmi sem segíthet, valamint ahogyan felháborodott azon, hogy Egér mennyire nem tiszteli az ő betegségét - talán mindenkinek eszébe jut egy-egy ismerős, aki valóban két köhögés után papot hívat. (A végrendeletes résznél már teljesen kész voltam én is.) Persze, mese lévén lesz a tanulság is, hogy a barátokra mindig számíthatunk, és Medve is rájön, hogy túlzásba esett, és az is bebizonyosodik ismét, hogy Egér amennyivel kisebb, annál okosabb nála. Nagyon örülnék neki, ha a negyedik rész, amelyben Medve születésnapját ünneplik, még idén megjelenne, bár valahol sajnálnám is, hogy nem lesz több új kaland.