A MINDENSÉG KULCSA A MESE (5)
Mese és a gyermeki gondolkodás
Jean Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága óvodáskorban (2-7 év) a művelet előtti szakaszban a tárgyak megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények bírnak.
Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat, természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus), a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv (finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus).
|
Későbbi életkorban is jellemző lehet a fantázia-hazugság, amely nem valós hazugság, hanem a valóság és képzelet világának összemosása, szétválasztására való képtelenség. Ebbe a gondolkodási világba a mesék tökéletesen beleillenek.
A gyermek fantáziájában ő bármely általa kiválasztott mesehős lehet, annak ruháját, tulajdonságait és céljait magára öltve. A szülői esti mese a gyermek fantáziáját, képzelőerejét is fejleszti! Nem látja el sablonokkal, előre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tömegkommunikációs eszközök közül a tévé, videó, mozi stb.
Gyógyító mesék
A mese a gyógyítás és gyógyulás eszköze is lehet. A folyamat lényege a projekció (bennünk levő gondolatok, érzések, tudattartalmak kivetítése a világról.) Ezek feltárásában segíthet a mese, a mesehősök jelleme stb. Például:
-
Kivel, melyik mesehőssel azonosul a gyermek?
-
Mit jelent a tündér, mit jelent az óriás?
-
Milyen értékrendek a fontosak számára?
A motívumok gyakran megjelennek más életkori helyzetekben és más tesztvizsgálatokban. Elég, ha csak a Rorshach-teszt egyes felelettípusaira utalunk a tartalom elemzése során.
A mesék pszichoanalítikus megközelítésével és felhasználásával megismerkedhetsz az Interneten is megtalálható: Csabai Márta–Csörsz Ilona– Szőnyi Magda: Gereznebarka (Tündérmesék, együttes élmény, önismeret) című cikkéből és az általunk bemutatásra kerülő tesztből. http://www.c3.hu/scripta/thalassa/97/23/16.htm
Az esti mese és körülményei
A kisgyermekkor lényeges történése volt régen a szülők valamelyikével történő esti mesehallgatás.
Jellemzői:
-
Testi jóléti állapot (tisztálkodás és étkezés utáni, jóllakottsági állapot)
-
Nyugalom és csend a környezetben
-
Elalvás közeli, ellazult, "módosult" tudatállapot
-
Gyakori testkontaktus, bőringer, pl.: simogatás stb.
-
Meghitt együttlét a szülővel, megerősítve az "ősbizalmat"
-
Esetenként a történet közös megbeszélése vagy mesélése a kisgyermek kérése alapján: " Meséld onnan, hogy..." vagy "Azt a részt meséld, ahol..."
-
A helyzet, a testi állapot jelzései, a dolgok, az események történésének idő- és sorrendje mind felidézik és emlékeztetnek a korai, az első életévek tapasztalataira.
Mindez együtt előhívja az ősi, vegetatív (belső szervi és testi, idegi) reflexpályákban már kialakult és rögzítődött testi érzeteket, folyamatokat, állapotot.
Emiatt később a beszéd, a mese hallgatása, a szóbeli ingerek is kivált(hat)ják az ősi, érzelmek, érzések, az érzelmek alapjául szolgáló idegi pályák reakcióit!
Ugye, ezután mindig mesélsz majd este gyermekednek?
Forrás: http://www.e-pakk.hu/tesztmuhely.htm
|
|