|
Grimm-mesék: Csipkerózsika
  A legtöbb mese azt hangsúlyozza, hogy a hős nagy tettek által nyeri el a rá váró jutalmat, vagyis találja meg önmagát.
 Csipkerózsika azonban nem csinál semmi különlegeset, csak alszik, sőt a királyfinak is csak az az egy érdeme van, hogy éppen a megfelelő pillanatban érkezik, és csókolja meg a királykisasszonyt.
Az ember élete során szükség van mind aktív, mind nyugalmi periódusokra. A változások időszakában szükség van pihenésre, hogy össze tudjuk gyűjteni erőnket ahhoz, hogy megváltoztassuk addigi életformánkat. A serdülőkorban lévő gyermek számára azt sugallja a mese, hogy ne nyugtalankodjék saját passzivitása miatt, mert a dolgok ez alatt is tovább fejlődnek.
Az, hogy mi vár rá a felébredéskor, csak rajta múlik, és azon hogy jól használta-e fel a felkészülés idejét. (Boldizsár Ildikó)
|
 Az idő, a fejlődés megállíthatatlan, tanítja ez a mese. Hiába szeretnék a szülők meggátolni, a leány serdülése mindenképpen bekövetkezik.
Tizenöt éves korában a kislányban felébred a kíváncsiság, és egy titokzatos szobában megszúrva magát vérezni kezd – Bettelheim magyarázata szerint ez a szexuális érés jelképe. De a serdülés megindulásával a gyermek még nem érett a felnőtt kapcsolatra.
Még át kell esnie egy belső, érzelmi érésen, és ehhez magányra, önmagába fordulásra van szükség. Ezt fejezi ki a százéves álom, és az áthatolhatatlan tüskefal. De az álom nem tétlenséget jelent. Amikor Csipkerózsika belsőleg felkészül a felnőtt kapcsolatra, a tüskefal megnyílik, és átengedi a királyfit. Ez a királyfi semmiben sem különbözik az előzőktől, akik elpusztultak a tüskefalban.
Csak jókor érkezett, mutatván, hogy nem kell aggódni, és a dolgokat siettetni: ha a belső feltételek adottak, a leány felébred tetszhalott állapotából, és képes lesz érett kapcsolatot kötni.
(Fischer Eszter)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
