Kisgyerekeknek nincs buta kérdése! Ez is egy nagyon okos kérdés volt. Ha ismeretes előttünk, hogy a gyermeki gondolkodás más, mint a felnőtteké. Nemcsak kevesebb tudásanyagot birtokolnak a gyerekek 3- 7 éves korban, hanem gondolkodásuk minősége is eltér attól. 1-2 éves kortól kezdve az értelmi fejlődés során nagy változás jelenik meg náluk, kialakul az ún. képi gondolkodásuk. A gyermeki gondolkodás legjellemzőbb sajátossága - a kérdezés. Ez az alapja ismereteinek, a világról, környezetéről alkotott képének. Nagyon fontos, hogy mindig életkorának, fejlettségének megfelelő szinten kapjon válaszokat tőlünk felnőttektől! Így bővülhet ismeret-, és tudásanyaga, így tanulhatja meg - élményei, tapasztalatai mellett - a gondolkodást. Ezért lett volna jó, ha anyuka, ott a buszmegállóban felelt volna érdeklődő kicsi lányának!   Ahogy nőnek, folyamatosan nézelődnek a környezetükben, kérdeznek, tapasztalnak, utánoznak minket, azonosítanak - megtanulnak szavakat, kifejezéseket, viselkedési szokásokat (otthon és az óvodában).  A különböző szavak, tapasztalatok, élmények emlékképekké válnak bennük. A fejükben megalkotott kép, a külvilág belső utánzása segítségével gondolkodásuk szemléletessé válik. Amikor az emlékező kép megszületik egy kisgyerek fejében, felidézi a számára ismerős dolgokat és mozdulatokat, emberek arcát, tevékenységeket..., akkor már emlékezik. Ezeket az emlékeket fel tudja használni, mint múltbeli tapasztalatait a jelenben, mint ez a kislány, aki ismeri már a repülőt, látta repülni.