A mesék kiválasztásánál elsődleges és minden egyebet felülíró szempont volt, hogy azok érthetők legyenek, mondanivalójuk pedig érdekes és leképezhető a mai gyermekek számára, ugyanakkor érvényes ízelítőt is adjanak az erdélyi cigány mesékből. A hét mese Herrmann Antal és Wlislocki Henrik, Benedek Elek, Kovács Ágnes és Nagy Olga, a 20. század elejétől annak végéig húzódó gyűjtéseiből való – mondta el Burus János Botond, a Gutenberg Kiadó szerkesztője.        „Nem egyetlen, de kétségkívül legkedvesebb törekvésünk, hogy minőségi olvasnivalót adjunk a gyermekek, alkalmas útipasszust a könyvek világával ismerkedők kezébe. A Gutenberg Kiadó, Nyomda és Könyvkereskedés igencsak zsúfolt időbeosztású, sürgő-forgó műhely, de amikor a kiadói terv megvalósításában a gyermekkönyvekhez érkezünk, a csapat minden egyéb feladatát félreteszi, és az lesz a legfontosabb, hogy a még csak körvonalazódó könyvet dajkálja ötleteivel. Ebből a kreatív ötletelésből évekkel ezelőtt elindult a Gutenberg Kiadónál egy „házi” mesekönyv-sorozat, annak idején Jókai, Móra, Benedek Elek-féle Mátyás-mesékkel, vagy hogy időben közelebbi kiadványt mondjak, tavaly a Csihán királyúrfi című, székely népmesés kötettel. Ennek a sorozatnak a legfrissebb kötete a Mért nem tudnak a fák járni? - Erdélyi cigány népmesék című. Az előző, a Csihán királyúrfi bekerült a Románia legszebb könyvei 2015-ben verseny döntősei közé, és lehet, hogy az újdonság öröme mondatja ezt, de a cigány meséskönyvünk még szebb lett!” Annak, hogy a könyvhöz épp erdélyi cigány meséket választottak, a sorozat szempontjából is fontossága van, ugyanakkor várhatóan erdélyi szász mesék, csángó mesék, örmény és zsidó mesék követik az eddig megjelenteket.     Nagy gonddal rajzolt világ A cigány mesék közlésében érdekes, hogy alapvetően egy szóbeliségében élő és hagyományozódó kultúra mesekincséről beszélünk – tudtuk meg a szerkesztőtől. Magyar népmesekincsünk különlegesnek számító szegmensét alkotják, a magyar népmesét ismerő gyermekek számára ezért cigány mesét olvasni különlegességet jelent, azok ugyanis más, teljesen szokatlan központi szervező elemek mentén alakulnak: a felfokozott cselekményt részesítik előnyben, felületesebben kezelik a hagyományos mesebonyolítás szabályait, akár a következetesség kárára is, a főhős pedig nem egyértelműen birtokol pozitív erkölcsi tulajdonságokat. „Ezekben a mesékben egy fortélyos anya farkashússal kínálgatja gyermekeit, a világ legmarkosabb királya az ördöggel is összemérné az erejét, de a fia lesz a zálog, egy csonkakezű, bár annál teljesebb eszű leány mindent visszaszerez, amit ármánnyal elvettek tőle - ezek és ilyen szereplők elevenednek meg sok más társukkal egyetemben hét mese erejéig a kötetben, hogy kísérőnek szegődjenek az olvasó mellé olyan kalandra, amelyben a váratlan és leleményes csavarok alakítják az események sorát. És itt ki kell emelni még valamit: a könyvet illusztráló Kürti Andrea grafikusművész elkápráztató módon tette hozzá saját látásmódját, érzéseit a mesékhez, olyan gyönyörűen, annyi gonddal és gondolattal rajzolva meg ezt a vonzó és izgalmas világot, hogy bátran remélhetjük, sok gyermek fogja örömmel lapozni a mesekönyvet.” Péter Beáta Forrás: kronika.ro