Illusztráció esetén nem a konkrét szöveg visszaadására kell törekednünk, hanem csak abból kiindulva. Például az illusztráció lehet kevesebb, mint a szöveg: magyar népmese esetén, elegendő akár egy szimbólum, (rejtett kapu) amely megnyitja a gyermeki fantáziát és elvezet a magyar lélek közös tudatalattijába. De a kapu lényeg, ott kell, hogy legyen.
Példák:
Egy sűrű erdő nem feltétlen úgy jeleníthető meg, hogy megrajzoljuk az összes levelet és faágat.
-
lehet elmosódott sfumátós, sejtelmes folt
-
lehet játszani a fény-árnyékokkal, színek térhatásával.
-
lehet szimbolizálni: egy-egy típuslevelet az előtérben, a többit hátul. Így sokkal kedvezőbb kapuhatást érhetünk el, mint esetlegesen akár az összes levél fotó naturalisztikus ábrázolásával. (mely unalmassá, érdektelenné válhat, és kapuzáráshoz vezethet)
Nagyon erős irodalmi igényesség esetén pl: Kosztolányi egy őszi versének illusztrálása esetén, a költői erő sokkal jobban dimenzionálja, kifejezi a bennünk alakuló képet, mint a 2 dimenziós kép. Itt csak jelezni szabad. Ne tompítsuk a költői színeket, ne erőltessük saját elrendezésünket. A jelzést is mellőzném, de a gyermekek miatt az emlékeztetés miatt kell a kép. Lehetőleg fekete-fehér. (A fekete-fehér képnél rákényszerül a fantázia a színezésre. A jelzésértékű formánál pedig kénytelen lesz kreatívan fantáziálni. Ellenben a konkrét színes illusztráció megbénítja a fantáziát és ráerőltet a tudatra. Béklyóba zár.)
Lényeges, ha később a gyermek egyedül nézegeti az adott könyv képeit, újra átélje a tanításokat akár szöveg nélkül is.
Itt fontos a képek kiválasztása, hogy az illusztrátor mely megjelent belső képét választja, melyik illeszkedik legjobban, tematikusan, pszichológiailag, pedagógiailag és nem utolsó sorban tartalmilag is. Ezek közül, (ha több megjelenő kép terv van) melyiket tartja a legfontosabbnak? Itt megint a gyermekre kell gondolni (ízlés..pl. ha a róka szájában viszi a tyúkot ne legyen véres stb.)
Mi emberek lelki síkon is párhuzamosan létezünk. Tudatalatti vagy mélytudati szintre kell eljutnunk, vagy felszínre kell hozni a mélytudatot ahhoz, hogy tudatfölöttivé váljon.
Álmunkban repülünk, víz alatt úszunk, képesek vagyunk elszakadni fizikai mivoltunktól. A mese is ezt hivatott előidézni. A jó illusztráció megnyitja a kaput a mélytudati világba, így a mesét már nem halljuk, hanem velünk történik.
Hogyan érhetők el ezek a hatások?
1. LÉNYEG MAGA A GYERMEK
Van, akinek természetes, van, akinek fel kell hozni, szabadítani, előhalászni élete tengeréből a saját gyermeki lelkét. A nagy empatikus képességű embereknek ez könnyebben megy, de a komplexusokkal küzdő elnyomott személyiségeknek jóval nehezebb. Ők különböző meditatív technikákra vagy más feloldó terápiákra szorulhatnak.
2. STÍLUSVÁLASZTÁS
A mese mondanivalója, tartalma szerint, a gyermek életkora vetületében illeszkedjen az illusztrálási technikához, stílushoz.
Lássunk itt pár példát.
Magyar népmesék vagy népi mondókák
Fantáziadús ábrázolásmód, mely bátor színeket alkalmazhat. Nagyon fontos a sematizálás és az illeszkedő népi motívumok használata. Itt használhatjuk legjobban a regresszív és archaikus mély-tudatból előtörő képeinket.
A téri ábrázolás el is maradhat, szinte elég az absztrakt síkbéli látvány. Kevés, egyszerűsített kép többet ad. Hagyjuk a kollektív tudatot bekapcsolódni.
Pósa Lajos meséi kicsiknek
Játékos, kicsit régies, gyermek figyelmét aprólékosan lekötő részletességgel megjelenített kedves konkrét, humoros állatfigurák. Emberi ruhákba bújtatva. Népi elemekkel.
Pósa arany-ezüst mesekönyv
Nagyobb gyermekeknek való míves nyelvezete miatt szimbolikus rajzok, szecessziós, stilizált képek, végig használva a női és férfiszimbolika népi-archaikus jegyeit. A mesék lélektani hatása miatt, pszichológiai értelemben figyeljünk a szereplők elhelyezkedésére a papíron: pozitív és negatív irányok tudatos használata is szükséges.
Pósa lajos illusztrálásról vall 2007-ben, a Hír-TV-ben
Wass Albert mesék
A mesék pontos természetismertető leírásai miatt az előzéklapon akár egy gyerekekhez szóló növény, állat-határozó készítése is szóba jöhet.
A természethű háttér, a megszemélyesített beszélő állatfigurák miatt egyszerűsített, lényegre törő, főszereplők előtéri megjelenítése, emberi jegyekkel.
Óvodásoknak szóló versikék
Gyermekrajzi szinten naiv, síkbeli illusztrációk, háttér nélkül, vastag, egyszerű színes vonalakkal. Az illusztráció itt az emlékeztetés miatt szükséges.
A még olvasni nem tudó gyermek a kis képre bökve jegyzi meg a verset. Később kép alapján kéri majd saját igénye szerint. Ha nincs kép, nem vesz a versről tudomást.
Mikes Lajos: Sanyi manó könyve
Modern, fantáziadús, vegyes technikával sok minden belefér.
Például organikus kollázs, rétegháló alkalmazása.
Bártan elszállhat az illusztrátori fantázia, sokat bevihet saját egyéniségéből.
Bölcsődés leporellók
A színhatás felülírja a formát, a kisded látásához igazodva, aki először színeket észlel, s a formákat később ismeri fel. Komplementer színek tudatos alkalmazása szövegtől függően. Pl. egy altatónál kevesebb komplemeter-használat a nyugtató hatás miatt, egy figyelemfelkeltő versikénél több komplementer a figyelem fenntartás miatt. Előnyben részesítjük a nagy formákat, és az egyszerűsítést, felismerhetőséget. Teljes gyermeki szabadság, torz arányok. Mosoly. (Gábor Emese altatók Gábor Emese A kóró és a kismadár)
Mátyás királyról szóló kötet
Történelmi stílushoz és korhoz szigorúan igazodva, (viseletek, fegyverek, használati tárgyak stb.) alaposan felkészülni, majd a kor díszítő- és ábrázoló művészetét, iniciáléit, kódexeit, ezek belső arányait tanulmányozva szigorú szabályok szerint lehetőleg korhű technikákkal illusztráljunk.
Lehet antikolni, aranyozni, patinázni.
3. FŐSZEREPLŐVEL VALÓ AZONOSULÁS
Meg kell találni a mesében a gyermeket! Mindig a jó a gyermek. A fejlődéshez feltételezzük és predesztináljuk, hogy a gyermek jó. Így tudja beleélni magát majd a pozitív hősbe, s önmagában, belülről játszódik a mese. Nem kívülről szemlél.
Óvakodni kell a főszereplő tipizálásától pont azért, hogy minden gyermek beleélhesse magát. Leegyszerűsített, idealista kifejezésmód szükséges.
Folytatás>
|