A varjúvarázsló segítségével tulipánná váló nyírfácskákat a kis rigók hősiessége menti meg a virágok színpompás, ám rövidke életétől. A mezőn árválkodó madárijesztő pedig a gyermekeknek köszönhetően lesz hókirály, és vidám palotája a madarak téli menedéke. Csupa régi, jól ismert motívum, melyek mégis új köntösbe öltözve varázsolják el a gyermekeket és szüleiket egyaránt. A jókedvű és izgalmas kalandok során bátorságról, testvéri szeretetről, önfeláldozásról és a jóság győzelméről mesél a szerző. E halhatatlan történetek az élet legfontosabb kérdéseiről szólnak - miközben kedves hőseikkel elbűvölik az olvasót.   Tartalma: Az elvarázsolt nyírfácskák A szerencsét hozó kiscsacsi A királylány, aki elfelejtett nevetni A kislány és a varázsló A kint felejtett madárijesztő és Békombákom birodalma     Kőrössy Erika Osvát Erzsébet izgalmas játékot, zökkenőmentes átjárást teremt a magyar népmesék hagyománya és a modern világ, illetve a (varázs-, állat)mese és a valóság között. Úgy szelidíti egymáshoz a két pólust, ahogy a  gyermek jár át a valóságból a képzeletbeli világba: könnyed természetességgel. Ha a csodák, a varázslatok lelepleződni látszanak, azonnal bölcs mentsvárba helyezi a gyermek olvasót. Nem lerombol egy képzeletben épített világot, hanem elfogadható fogodzót kínál: az ember nem érti a természet nyelvét.(1) Csodák márpedig vannak, csak értőik kevesen. Ezzel lehetőséget kínál a gyermeknek, hogy igényeinek megfelelően válasszon. Osvát ezidáig költőnő volt számomra, most ismerkedtem meséivel, élvezettel mélyültem el történeteiben. A szerencsét hozó kiscsacsi című mesegyűjtemény újra kiadása (2011) az 1986-os Móra kiadás alapján készült a Holnap Kiadó gondozásában. A gyűjtemény hat mesét tartalmaz.(2) A szövegek jól felépítettek, élvezetesek, gördülékenyen, könnyedén olvastatják magukat. A történetek magva – a népmesékhez hűen – a boldogságkeresés.(3) Mesébe ágyazásuk pedig különféle egzisztenciában élő, más-más személyiségű, korú hősök életútja, élettapasztalata, akik sajátos magyar népmesékre jellemző próbatételek vagy segítők révén küzdenek meg álmaikért, céljaikért. Osváth meséiben teremtő ereje van a  gondolatnak. Abban a pillanatban, ahogy megfogalmazza vágyait egy mesehős, a csupafül természet meghallja, és teljesíteni igyekszik azt. Ám a  fákon ülhet gonosz varjú, de békét, megnyugvást hozó vadgalamb is. Jelentős szerephez jutnak  a madarak: közülük kerül ki a gonosz varázsló, aki csúfondáros mosollyal változtatja át a nyírfákat rövid életű tulipánokká; aki a gyermektelen házaspárnak púpos fiúcskát varázsol. A jó szándékú vadgalamb is varázsló, de önmagában nincs hatalma a gonosz fölött. Önzetlen, kitartó, segítő szándékú emberre van szüksége, aki próbatételek révén nyeri el jutalmát, a vágyteljesülést. A három tulipánná varázsolt nyírfa pillanatnyi vágyainak mámorában hoz rossz döntést, amelyet az önzetlen rigópár próbál helyrehozni. A madár nem csak a  szó szoros értelmében vett varázslatra képes. Közvetve a lélekben is képes elhozni a tavaszt, a kacagást. Bálint, a természet fia, nagyszüleivel él a rengeteg erdő szélén, megtévesztésig tudja utánozni a madarak énekét. Egy téli estén a  televízióból értesül a modern fiú, hogy a királylány elfelejtett nevetni. Végül a madárdal hozza vissza a nevetés áldásos kiváltságát, az örömet a királylány életében. A könnyed történetek, varázslatok mögött mély egzisztenciális-filozófiai kérdések, nagy igazságok fogalmazódnak meg: vívódás a hosszú élet vagy a (világ)szépség között (a három nyírfácska); derű és ború váltják és kiegészítik egymást; mindenkinek van lehetősége középről indulni (Felederű-Feleború ország közepén van a  királyi palota), azaz a hátrányos helyzetű is esélyt kap a boldogságra, személyisége, értékei, ereje, kitartása, saját döntései alakítják sorsát; a legválságosabb percekben életutat meghatározó ajándékot is kap az ember útravalóul (Kerenisz apja halálos ágyán szerencsét hozó csacsit hagy rá.); a boldogság nem korlátozódhat anyagi dolgokra, személyes kapcsolatokra is szükség van; a természet és az ember szoros együttélése önmagában is lehet a boldogság forrása (Bálint madárfüttye nevetteti meg a királylányt, és végül elutasítva a királyi pompát, a természet királyságát választják életterüknek). Ezekben a mesékben emberi értékek válnak hangsúlyossá: segítségnyújtás, hátrányos helyzetűek segítése, testvéri szeretet, önzetlenség. Osvát olyan értékrendet állít, amelyben magas szintű humánum, szelídség, szeretet dominál. Békésen kiegészül az árnyék a napfénnyel. Ha már elnyíltak a napraforgók a madárijesztő körül, akkor oda fordul a napsugár. Minden eleme a természetnek a „lélekegyedül vagyok” érzését igyekszik megszüntetni. Még a  tél is örömet tartogat: ünnepekkor pelyhek keringenek, és hozzálátnak a varázslathoz. *** 1) Az elvarázsolt nyírfácskák, 12. 2) Az elvarázsolt nyírfácskák, A szerencsét hozó kiscsacsi, A királylány, aki elfelejtett nevetni, A kislány és a varázsló, A kint felejtett madárijesztő és Békombákom birodalma. 3) A szépség megélése, gyermektelen házaspárnak gyermekzsivaj, árvának testvér, vissza a természetbe stb. Forrás: Könyvmurarványosok