Lányok, akik semmitől sem félnek – Tabutémák a gyerekkönyvekben
Both Gabi 2019.01.13. 02:15
Hesnát mindenki ismeri, tavaly épp ő kapta a SzuperWMN-közéleti díját, azóta megszületett a második kislánya és az első mesekönyve. Bízom benne, hogy nem ez lesz az utolsó meséje, mert – mint mindenben –, ebben is egyedülállót alkotott.
A valóban hiánypótló könyv a félelemről mesél, méghozzá nagyon bátran. Ráadásul maga Hesna illusztrálta a kötetet, ami szintén jelzi, mennyire sokoldalú alkotóval van dolgunk.
A kötet főhőse egy Holli nevű kislány, aki retteg egy másnapi ünnepségtől, ahol az egész iskola előtt kell majd verset mondania. Elalszik olvasás közben, és azt álmodja, hogy ő egy valóságos hős, aki semmitől nem fél. Aztán sajnos felébred az álomból, és szembesül a valósággal, hogy bizony nagyon fél, sőt: retteg. Az édesanyja hiába vigasztalja, de amikor egyedül marad a szobájában, a könyvből, amit épp olvasott, egyszer csak életre kell egy kicsi házi rém, Mumus. Holli először természetesen halálra rémül, ám hamar összebarátkozik Mumussal, akitől nagyon sok dolgot megtanul a félelemmel kapcsolatban. Mumus nagyon okos, többek között ilyen gondolatai vannak:
|
„Holli, a felnőttek sokszor azt hiszik, hogy a gyerekeket óvják meg azzal, ha elrejtik előlük a félelmeiket, és úgy csinálnak, mintha ők sem félnének. Pedig félni a felnőtteknek is szabad! És ha erről nem beszélnek a gyerekekkel, azok pont emiatt kezdenek majd el félni a félelemtől”
– ezt mondja neki a talpraesett és érzékeny Mumus, akit csak azok a gyerekek láthatnak meg, akiknek szükségük van rá.
Mumus megtanítja neki azt is, hogyan kell lélegeznie, és milyen egyszerű gyakorlatokat végezhet, amikor úgy érzi, legyőzi őt a félelem. Sőt, még egy bátorságindulót is tanít neki. Ez a három dolog együtt valóban segít Hollinak, és persze az is, hogy ott van vele titkos segítője, Mumus, aki nagyon bízik benne. A szereplés kiválóan sikerül, és Holli fellélegzik.
Mumus a továbbiakban is kitartásra sarkallja Hollit, azt állítja, hogy nem kell feladni a kisebb kudarcok után sem, inkább ezeket a tapasztalatokat beépítve újult erővel ismét bele lehet vágni abba, ami elsőre nem jött össze. Próba szerencse!
Aztán amikor Holli és az anyukája épp a nagyinál vannak, váratlan vihar kerekedik. Kiderül, hogy nemcsak Mumus fél a vihartól, de még a kislány anyukája is. Ez megnyugtatja Hollit, hogy neki vannak nehézségei a bátorsággal kapcsolatban. Most kivételesen Holli vigasztalja Mumust, egy olyan füzetet ajándékoz neki, amit ő maga készített, és bátorságnaplónak nevezte el.
Nem árulom el, mi lesz a vihar végén, de később a könyvben szóba kerül még, hogy miért fontos a tolerancia, és az is, miért nem szabad senkit csúfolni azért, amilyen.
Nyitottan, bátran és kedvesen kell minden dolgot megközelíteni, mert a jó egész biztos, hogy elnyeri a végén a jutalmát. Mint az igazi mesékben. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy szerintem ez egy igazi, és igaz mese.
Felvállalja a tanítószándékot, épp ezért nem is lóg ki a lóláb. A bátorságról, a figyelemről, az erőről, a kitartásról és a barátságról szól. A betűméret épp megfelelő ahhoz, hogy kisiskolások is könnyen elolvashassák. Minden szülőnek ilyen Hollit kívánok, és minden Hollinak jár egy barátságos Mumus!
Forrás: wmn.hu
|
|