Már az ilyen kicsik is megérzik, ha az anyukával komoly változások történtek – rámutatnak a nagy hasára, kérdően néznek, meg akarják érinteni a pocakod. Engedd, hogy minél több tapasztalatot szerezzen vele kapcsolatban és akkor is beszélj a babáról, ha éppenséggel a gyereked még nem érti azt meg. Fontos, hogy pozitív érzelmeket adj át eközben, és minél egyszerűbb és számára is felfogható dolgokat mondj, például: “ide fektetjük majd le a babát”, “megpuszilhatjuk majd és énekelhetünk neki”, “ebben az új székben eszik majd” stb.
Sokat segít a kicsinek az is, ha végignézegetitek az ő pólyáskori képeit és azokat, amin még vele vagy terhes, és elmeséled, mennyi izgalommal és örömmel vártátok őt.
A másik hasznos dolog, ha meglátogattok olyan baráti családokat, ahol már vannak testvérek, és nagyjából olyan korú a nagyobbik, mint te gyereked. Itt is tapasztatot gyűjthet a leendő tesó: meglátja, hogy viszonyulnak egymáshoz ott a testvérek, hogyan kell tarttja az édesanya a kisbabáját, hallja, hogy gőgicsél, sír, enni kér, és szépen lassan hozzászokhat így rá váró szituációhoz is.
2 éves gyerekek
Egy két éves gyermeknek is nehéz elképzelni még, mit jelent egy új testvér érkezése, de neki már több információt tudsz szóban is átadni. Ha közelebb van már a három évhez, akkor fokozatosan fel tudja majd fogni, ha ezt mondod például: a babával először még nem tud majd veled játszani, de mi megpuszilgathatjuk az arcát és megfoghatjuk a kezét”, vagy “nagyon sokat fog aludni, és sírni is fog, főleg, ha éhes, mert ő csak így tudja megmondani, ha enni szeretne”.
A fényképnézegetés itt is jó előkészítő “stratégia”, akárcsak a gyermekes barátok meglátogatása, viszont egy ilyen nagyobbacska gyermekkel már beszélgetni is lehet a jövevényről, ezért ha érdeklődést mutat, sose rázd le, hanem minden figyelmeddel fordulj felé, és próbálj egyszerű, érthető válaszokat adni neki. Vásároljátok meg például együtt a babakelengyét, és ha rákérdez, mondd el, mi mire való, és hogy kiskorában neki is hasonló rugdalózója volt, engedd, hogy játsszon velük és így vond be őt is a “fogadóbizottságba”.
Ha arra van szükség, hogy a baba érkezése miatt kiköltözzön a gyereked a szobájából, azt hónapokkal a születés előtt tedd meg, hogy ne érezze, a másik miatt kerül ő “száműzetésbe. Ügyelj rá, hogy a játékai és személyes dolgai mind vele együtt költözzenek– még azok is, amiket esetleg hónapok óta nem használt. Máskülönben kialakulhat benne már a születés előtt az érzés, hogy a kistestvér elvett tőle valamit, ami az övé.
Ahogy közeledik a szülés és te egyre lassabbá és nagyobbá válsz, úgy nő a gyermekedben is majd a bizonytalanság. Ez teljesen normális, mint ahogy az is, hogy megpróbálja eljátszani, hogy ő maga az újszülött. Ebben az időszakban ne terheld őt nagyobb életmód változtatásokkal – például ne ilyenkor próbáld bilire szoktatni –, hanem igyekezz minél jobban megtartani a megszokott napi rutint, mert ez nyugtatóan hat rá. Igyekezz eközben minél több időt vele tölteni, hiszen ezek lesznek az utolsó hetek, amikor még minden régi mederbe folyik, és utána nem csak az ő élete, de a tied is más lesz.
3-4 éves nagytesók
Az óvodás korba érő gyermekek már komoly kérdésekkel fognak előállni, amikor megneszelik az új testvér érkezését. Ne csak válaszolj ezekre, hanem magad is tegyél fel neki kérdéseket, például, hogy
“mit gondolsz, mit csinál most a baba hasamban?”, vagy “milyen lesz, amikor megérkezik?”.
Nem kell minden téves elképzelést kijavítanod, a beszélgetés nem csak arról szól, hogy pontosan tudja előre, milyen lesz a testvér, hanem inkább arra, hogy hozzászokjon a gondolathoz, hogy lesz testvére.
Engedd a gyermekedet, hogy tapasztalatokat szerezzen első kézből: érezze, ahogy a kistestvére rugdalózik a hasadban, had hallgassa meg a szívverését. Akár arra is megkérheted, hogy ilyenkor dúdoljon neki.
Amikor a leendő testvérről beszélgettek, legyél mindig pozitív, derülátó, de ne tagadd le, ha nehézségeid vannak a terhességed miatt. panaszkodni nem szabad ezért a gyermeked előtt, de elmagyarázhatod neki, hogy most hamarabb elfáradsz, és hogy egy babát a pocakban felnevelni nagy feladat.
Vond be a gyermekedet a várakozásba például úgy, hogy kikéred a véleményét arról, hogy szerinte hova kéne rakni az ágyát, milyen színű törölközőt vegyetek stb. Kérdezd meg, van –e esetleg olyan régi játéka, amit a babának szívesen odaadna, ha majd megérkezik, és kicsit elég nagy lesz már ahhoz, hogy játsszon. Meséld el neki, mennyire vártad őt magát is, amikor a hasadban volt, és hogy most az ő testvére érkezését is izgatottan várod. Ha azt látod rajta, hogy ezt a várakozást nem osztja, sőt inkább nyugtalanítja a baba érkezése, ügyelj rá, hogy a megszokott napi rutin megtartásával és a figyelmeddel biztosíts neki megnyugtató környezetet.
|