Tartalom A napisten bölcsője A fejtetőre állított fa A kígyóasszony fia A romlott lé Miért apró szemű a rizs? A szent fa Sok mag – sok barát Papirusz helyett pergamen Apollón homlokán hordja a szerelmét Szerelem a víztükörben Athéné ajándéka Karthágónak el kell pusztulnia A levél, mely nem engedi szemhéjunkat lecsukódni A kávéleves Szent László füve A könyörületesség rózsái Szúrós mese A debreceni líciumfa Hál’ Istennek, csakhogy lopják A titkos recept   ujember.hu Szent Erzsébet rózsái, Szent László füve, a barátságot hozó gránátalma, a kakaó és sok más legendás növény történetét élvezettel olvashatják a Mesés növények, növényes mesék című könyvben. Örömmel lapozgatom ezt az igényes kivitelű, gyerekeknek szóló, de felnőttek épülésére is szolgáló könyvet. A szerző, Fráter Erzsébet, a vácrátóti botanikus kert kurátora remek stílusban ismertet meg olyan növényekkel, amelyekkel már találkoztunk – sokukkal akár napról napra – , de keveset tudtunk történetükről, botanikájukról. Szent Erzsébet rózsáinak legendája közismert, ám az, hogy miért örült egy Borsod megyei földbirtokos, amikor hírét vette, hogy lopják a földjéről a burgonyát – izgalmas folytatást sejtet. Megtudhatjuk azt is, hogyan lett a kakaóbabból csokoládé, a szőlőből bor, egy illatos fehér virágokat hozó cserje leveleiből pedig „teafű”. Egy-egy növény ismertetése a legendájával, történetével kezdődik, majd következik a növénytani ismertetése. Hasznos a szómagyarázó fejezet, amelyből megtudhatjuk, mit jelent a fészek– vagy a bugavirágzat, a gyöktörzs, milyen a karéjos levél, és mit takar a lepel – egyszóval olyan alapfogalmak rögzülnek a gyerekek fejében, amelyek révén jártasságot szereznek a növények világában. Iskolai tanulmányaik során majd kamatoztathatják a tudásukat. A mesét a tudománnyal ötvöző, közérthető stílusban megírt könyv élvezetét még fokozzák Csíkszentmihályi Berta álomszép rajzai. A könyvet elsősorban nagyszülőknek ajánlom, azzal, hogy olvassák fel a benne szereplő történeteket unokáiknak. Mindnyájan élvezni fogják!   Uzseka Norbert Még a mai, színes, változatos gyerekkönyv kínálatban is különlegességnek számít ez a kötet. Eleve olyan szép, mintha egy elvarázsolt, gyerekkori mesekönyv kerülne elő valami elfeledett zugból, ráadásul, amint a cím is jelzi, mindegyik itt szereplő mesében fontos szerepet játszik valami növény, amiről aztán összefogott, de tudományos ismertetőt is olvashatunk.   Minden növénynek két oldal jut: bal oldalon ott a rövid mese, a leírás, és a növény rajza, a jobb oldalt pedig a meséhez készült, keretes kép foglalja el. Különösen az ókori, mítikus illetve számunkra egzotikus országbeli képek szemet gyönyörködtetőek, de mind hangulatos. Ez azért is jó, mert maguk a mesék avagy legendák tényleg igen rövidek. Fráter Erzsébet dícséretére legyen mondva: ilyen formában is olvasmányosak és élvezhetőek. Csak néhány volt, ahol úgy éreztem, a nyúlfarknyi történet, mint történet, nem ad valami sokat, például a záró „A titkos recept”-nél, ami a csokoládéról szól, de inkább a svájci Lindt csokoládégyár saját kis legendája, és nem valami nagy sztori.   A növényekről szóló botanikai leírások igen információdúsak. Először az jutott eszembe, hogy a gyerek olvasóknak (úgy kisiskolás kortól kezdve, kisebbeknek fel sem olvasnám) túl szakmai a nyelvezete, de végül is az iskolai biológia könyvek is biztosan ilyenek, meg aztán felderengett, hogy anno, általános iskola felsőben nekem sem okozott gondot a különféle növény- meg állathatározók szövegének elolvasása, amennyiben érdekelt a téma. És ennek a könyvnek épp az az egyik legfőbb erénye, hogy érdekesen, izgalmasan mesél a növényekről, hogy micsoda történetek kapcsolódnak hozzájuk, milyen fontos szerepük volt és van az emberiség számára. Mi több, a könyv végi „Intézeti bemutató”-ból, amit a Vácrátóti Botanikus Kert igazgatója írt, az is kiderül, hogy lesz is szerepük a növényeknek (például mint megújuló energiaforrások), illetve hogy nekünk magunknak kell rájuk minél jobban vigyázni, mert növények nélkül valóban nem lehet élet a Földön. Ráadásul a könyvet szómagyarázó is kiegészíti.   A mesés növények között találunk olyat, ami évezredek óta jelen van az ember életében, mindennapjaiban, így legrégebbi mítoszainkban, illetve a Bibliában is szerepel (szőlő, olajbogyó, füge, rizs, tea, kávé, stb.), néhány virágról illetve egzotikus növényről is olvashatunk (pl. egyiptomi, indián, buddhista mesében), de magyar tárgyú mesének is jutott hely (Szent László füve, A könyörületesség rózsái, A debreceni líciumfa). Nyilvánvaló, hogy a számtalan növényről és a hozzájuk kapcsolódó történetekből ez a válogatás így is csak néhányat tudott kiszemezgetni, ám úgy képzelem, ez a könyv olyan lehet, mint egy mag, ami jó talajra, érdeklődő, nyitott olvasó elméjébe hullva csodás virágokat, finom termést, erős törzset, gazdag lombot hajthat. Amiből aztán egy élhetőbb jövő lesz.