Könyvutca   Már olyan régen olvastam ezt a mesét, hogy el is felejtettem, hogy én is ezt a változatot ismerem-e. A mese eleje az általam ismert módon indult, a kismalacok megnőnek és édesanyjuk elküldi őket a nagyvilágba szerencsét próbálni. Az első szénából épít házat, a másik rőzséből, de a kismalacokat megkörnyékező farkas egy pillanat alatt elfújja mindkettőt. A téglaházzal nem boldogul, a fújkálás nem vezet eredményre és másfajta furfanghoz folyamodik. Ez a következő része a mesének nekem vagy teljesen kiesett, vagy tényleg nem ezt a fajta variációt ismerem, mert ebben mindenféle furfangokat vetett be, hogy kicsalogassa a harmadik kismalacot a házából, de a kismalac még rafináltabb volt, mint a farkas, így mindig túljárt a farkas eszén. Nagyon tetszett Axel Scheffler illusztrációja, egyszerű, kedves, szerethető figurák, szép színek, mozgalmas képek. A farkas sem volt rémisztő, nekem még az is tetszett. Ami pedig különösen, hogy az egyik oldalon felfedeztem a kismalacok holmijai között egy walkmant fülhallgatóval.