Az Év Gyerekkönyve 2011: Helka |
|
2020.06.13. 00:33 |
Gombos Péter laudációja
Nyulász Péter fantasztikus meséje, a Helka a Balaton környékén játszódik, balatoni legendákat, mondákat idéz fel és fűz össze izgalmas történetté. A zsűri méltatása szerint a szerző tolkieni fantasy meseregényt írt, ám olyan eredeti történetet hozott létre, ami vérbeli magyar történet, egy pillanatig sem érezzük parafrázisnak.
"A fiú- és lányolvasók egyaránt megtalálhatják az azonosulás lehetőségét, de akár rajongásuk tárgyát is Helkában, vagy épp Cipriánban. Hisz a gyerekek a szívükkel olvasnak, átélhető, megélhető kalandra vágynak" - méltatta Nyulász Péter alkotását Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke.
|
|
Az Év Gyerekkönyve 2011: Dobozváros |
|
2020.06.13. 00:34 |
|
Pompor Zoltán laudációja
Lakatos István megtalálta a billeg-ballagó szék három széklába mellé a negyediket, ami vagy inkább aki, teljessé teszi, azt, ami részleges, aki megjavítja azt, ami elromlott. Ez a Székláb egyszerűen zseniális, mondhatni isteni!
Kiemelkedővé az tesz egy könyvet, hogy számos olyan emlékünk fűződik hozzá, ami arra késztet bennünket, hogy újra meg újra levegyük a polcról, elolvassuk és felolvassuk, ajánljuk és feldolgozzuk, vagy egyszerűen csak beszélgessünk róla. A Dobozváros esetében számomra a legmélyebb emlék a mérhetetlen bölcsességű és szomorúságú, a világot odaadó szeretetével kormányzó Székláb figurája. Az ő alakjában koncentrálódik a bibliai istenképtől, Gandalfon át Dumbledore-ig a világot bölcsen igazgató, a gonosz erői ellen egyensúlyt tartó teremtő erő.
|
|
Az Év Illusztrátora 2011: Szántói Krisztián |
|
2020.06.13. 00:34 |
  Rényi Krisztina laudációja
Szántói Krisztián modern, ám a témához tökéletesen illeszkedő illusztrációit díjazta a zsűri, amelyek Dóka Péter és Komjáthy István: Betyárvilág című könyvéhez készültek (Móra).
Szántói Krisztián betyárromantikát hangsúlyozó, tudatosan idealizált illusztrációin többnyire nyalkák a zsiványok, vagy szúrós szeműek, vagy mindkettő, jól öltözöttek, vörös nyakkendősök (még bokájuk is van), a leányok takarosak, pántlikásak, csinosak – ez a feladat Szántóinak ugyanolyan jól áll, mint a bibliás sorozat, és betyárosan oldja meg. Mint elmondta, tanulmányozta a pásztorfaragások motívumvilágát, ott volt mellette a Magyar néprajz és a Magyar népművészet album, Manga János Magyar pásztorfaragások című könyve.
|
|
Az Év Fordítója 2011: Győri Hanna |
|
2020.06.13. 00:48 |
 A fordítói díj nyertese, Győri Hanna különleges, kamaszoknak szóló történetet magyarított. Beate Teresa Hanika: Soha senkinek című kötete a Tabu Könyvek sorozatban (Móra) jelent meg, egy igencsak különleges, ám negatív értelemben más unoka-nagyszülő kapcsolatot mutat be.
Az értékelés szerint igen nehéz feladatot oldott meg a fordító ennek a könyvnek az esetében, mivel egy sajátos, külön nyelvezetet kellett megteremtenie.
|
|
Az Év Ismeretterjesztő Könyve 2011: Két egér kalandjai - Fekete-fehér |
|
2020.06.13. 01:19 |
Az Év Ismeretterjesztő Gyermekkönyve a Két Egér sorozat legújabb kötete, a Fekete-fehér lett (Két Egér Kiadó). Az ismeretterjesztő sorozat köteteit egész csapat készíti. Ebben a kötetben a fekete-fehér művészeti technikákat ismerteti meg a gyerekekkel.
Bencsikné Kucska Zsuzsa, a Magyar Könyvtáros Egyesület (MKE) Gyermekkönyvtáros Szekciójának elnöke elmondta: a Két egér könyvek 2007 óta vannak jelen a könyvek világában és a zsűri minden évben beszél róluk. Ebben a kötetben a Múzeumi Egér és unokatestvére különböző művészeti alkotásokkal ismerkednek meg.
"A szenvedés nyelve nem a panasz és jajveszékelés, hanem a hallgatás. Ezt a hallgatást, ezt a sejtetetést kellett Győri Hannának, a regény műfordítójának hitelesen megszólaltatni, érvényessé tenni magyar nyelven is" - foglalta össze Tamás Zsuzsa, a prae.hu gyerekrovatának vezetője.
|
|
2011/ AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ |
|
2020.06.13. 12:53 |
|
2011. április 15.
Április 15-én 12 órakor a Könyvfesztiválon került sor az idei IBBY-díjak kiosztásása. Az Év Gyermekkönyve 2010-es díjait és a nemzetközi Honour List okleveleket az IBBY magyarországi szervezetének képviselői adták át az alkotóknak és kiadóknak.
Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén.
|
|
Az Év Gyermekkönyve 2010: Volt egyszer egy… |
|
2020.06.13. 12:59 |
 Máté Angi tizenkilenc gyönyörű mesén keresztül vezet végig minket egy furcsa helyen, ahol a félelmek, a remények és a vágyak diktálnak, irányítnak.
Mi ez a furcsa hely?
Ez a mi világunk. Mert bár az emberek csak mellékszereplői lehetnek a történeteknek, valójában rólunk szólnak a mesék. Leginkább arról a vágyunkról, hogy valami fontos, valami komoly, valami mély kapcsolatot szeretnénk. Amilyet a virág a nappal, a holdvilág a kővel, az alagút a vonattal, az ég a földdel.
Mégis csak különös világ ez, mert itt az almafa megtanulja szeretni az őt rágó hernyót, s míg korábban a gyümölcsök rettegték a soklábút, a mese végén boldogan kacagva, himbálózva fogadják a csiklandozó vendéget.
Anderseni líraisággal mesél a szerző a kőről is, aki párnának képzelte magát.
"Feküdt ott, a végefele közepén az udvarnak, nagy szürkén és nehezen, matatta a széleit, mintha ott gombolnivaló lyukak lennének, végighúzott ujjaival a csak képzelt csillagmintákon, amikről azt hitte, hogy azok őneki, a párnának a mintái. [.] No, de szösz tudja, miért, senki nem érkezett, ki lefeküdni vágyott volna, őrá lefeküdni."
S ha már a dán írót említettük, Máté Angi kapcsán is meg kell jegyeznünk, hogy éppúgy költészetet csinált a meséből, mint Andersen. S éppolyan magabiztosan, szépen és tisztelettel használja, formálja a nyelvet, mint Lázár Ervin. A stílusa pedig olyan, mint. (Gombár Péter)
|
|
Az Év Illusztrátora 2010: Szalma Edit |
|
2020.06.13. 13:00 |
Szalma Edit illusztrátori munkásságára jellemző a sokszínűség, sokoldalúság és a professzionális szakmai felkészültség. Művészete egyedi, senkivel össze nem téveszthető és ez nem kevés a mai divatirányzatok tengerében.
Az említett sokoldalúsága mellett érdeklődése rendszeresen visszakanyarodik a cirkusz világához, ahhoz a világhoz, amit csak a nagybetűs CIRKUSZ (ami maga az élet) tud adni.
A porond, a színpad, amit látunk a varázslatok helyszíne, félelmek, örömök, a csoda újra átélésének vágya, az átváltozások varázslata mind, mind megidéződnek lapjain. Ezen a porondon minden megtörténhet: újra átélhetjük a gyermekkor felhőtlen, szabad örömét. Újra találkozhatunk kedvenc mesehőseinkkel és mi is belekerülhetünk a fantáziavilág forgatagába.
Szalma Edit őszintesége belülről fakad és ez hitelesíti illusztrátori teljesítményét. Köszönjük ezt az őszinteséget, ezt a gazdag fantáziavilágot, ami újabb és újabb kalandokra ragad el bennünket.
(Sárkány Győző - Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke)
|
|
Az Év Fordítója 2010: Elekes Dóra és Greskovits Endre |
|
2020.06.13. 13:01 |
Rudyard Kipling káprázatosan fantáziadús meséket mondott a gyermekeinek arról, hogy a világ dolgai miként alakultak ki. Ezeket Hogyvolt-mesék címmel adta ki 1902-ben, mindössze három évvel Josephine lányának tragikus halála után, akinek e meséket eredetileg kitalálta.
A huszadik század folyamán gyerekek nemzedékeinek mesélték esténként e nagy képzelőerővel megteremtett és szertelenül valószínűtlen magyarázatokat arról, hogy miképp szerezte az elefánt az ormányát, hogyan lett foltos a párduc, és hogyan jött létre az ábécé.
Kipling gyermekkönyvei a huszadik század java részében népszerűek maradtak, és a Hogyvolt-mesék a gyermekek kedvence szerte a világban.
A könyv érdekessége, hogy Kipling saját fametszeteivel illusztrálta a meséket.
Ám Elekes Dóra és Greskovits Endre - Rudyard Kipling "evolúciós magánmitológiájának" újrafordítói - elsősorban nem azzal törődnek, hogy többek közt az internet felbecsülhetetlen segítsége nélkül hol s miként fogott ki Kipling Jékely Zoltánon és Szász Imrén.
|
|
Az Év Gyermekkönyve Életmű-díj 2010: Békés Pál |
|
2020.06.13. 13:02 |
 Rényi Krisztina, az IBBY magyar szekciójának elnöke a díjátadón elmondta:
"a 2010-ben elhunyt és most posztumusz kitüntetett BÉKÉS PÁL, József Attila-díjas író, műfordító, drámaíró tíz évig töltötte be az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöki posztját, s aki a huszadik századi gyermekirodalom kiemelkedő egyénisége volt, regények, színpadi művek és adaptációk, gyerekkönyvek, műfordítások szerzője."
Kiemelte a Kétbalkezes varázsló és a Félőlény című meseregényt, ez utóbbi Rényi Krisztina szerint "megérdemelné, hogy sok-sok nyelven olvashassák a gyerekek és felnőttek".
A díjat az író családja vette át.
|
|
Az Év Gyerekújsága 2010: Csodaceruza |
|
2020.06.13. 13:03 |
 2001-ben elindult egy folyóirat, mely osztatlan elismerést hozott kitalálójának, létrehozójának Sándor Csilla Máriának azaz „sándorcsilla”-nak.
Mint egy mesebeli hős ment előre az úton, ahol segítőire lelt s így születhettek meg újra és újra a következő lapszámok. Hiánypótló olvasni való született.
A folyóiratot jó kézbe venni, csak lapozgatni vagy elmélyülten olvasgatni. Helyeselni, egyetérteni, vitatkozni a jobbnál jobb írásokkal, szerzőkkel és magukkal a művekkel, melyekről szólnak.
|
|
2010/ AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ |
|
2020.06.13. 15:11 |
|
2010. április 23.
Ez alkalommal az Év Gyermekkönyve díjat két kötet érdemelte ki: Bagossy László "A sötétben látó tündér - mesebeszéd" és Schein Gábor "Irijám és Jonibe" című műve.
|
|
Az Év Gyermekkönyve 2009: A Sötétben Látó Tündér |
|
2020.06.13. 15:42 |
|
A Sötétben Látó Tündér (Pozsonyi Pagony) pont ellentéte a mindentlátó királylánynak. Már csak azért is, mert míg a mindentlátó királylányt képessége túlzottan is magabiztossá teszi, addig a Sötétben Látó Tündér önbizalma igencsak hiányos. Pedig igazán egyedi lény ő, hiszen a sötétben látja a gondolatokat és a kimondott szavakat. Édesanyjával együtt találják ki Tökmag Királyfit, hogy aztán a történet összefonja őt, a testvérei között legkisebb tündér és a legkisebb királyfi sorsát.
Bagossy László kötetéről Tamás Zsuzsa irodalmi szerkesztő elmondta: a legkisebb tündér, Pirinyó Minyó és a legkisebb királyfi, Tökmag története példát mutat, hitet ad és vigasztalást nyújt minden legkisebbnek.
A kis tündér “mindentlátásával segít legyőzni mások félelmét” – tette hozzá.
|
|
Az Év Gyermekkönyve 2009: Irijám és Jonibe |
|
2020.06.13. 15:42 |
|
Az Irijám és Jonibe (Csodaceruza Kiadó) nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is szóló mese: főhőseire - Jonibére, a madárkirályra és Irijámra, a halkirálynőre - nem sárkányok és boszorkányok mérnek megpróbáltatásokat, mégis küzdeniük kell. Küzdeniük kell egymásért, hiszen egymásba szeretnek, majd elveszítik és újra megtalálják a másikat, miközben megélnek hét tenger mélynyi fájdalmat, gyászt, tengert és lelket korbácsoló haragot és kétségbeesést, és az összetartozás bizonyosságát.
Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjéről Tamás Zsuzsa hangsúlyozta:
“a történet a szimbólumok nyelvén szól hozzánk, megszólítja tudatos és tudattalan énünk minden rétegét, mint a népmesék vagy a mítoszok”.
|
|
Az Év Illusztrátora 2009: Rofusz Kinga |
|
2020.06.13. 15:44 |
|
  Irijám és Jonibe ez a címe Rofusz Kinga első nyomtatásban megjelent könyvének. Ugyan ez az első könyve, de Rofusz Kinga így is ismert, sőt elismert illusztrátor, mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közönség előtt.
Művei láthatóak voltak a nagy nemzetközi illusztrációs fórumokon, díjazták Japánban, az Ő nevéhez fűződik a magyar illusztrációs díszvendég logó Bolognában, ami túlzás nélkül állítható, elsöprő sikert aratott. Itt kell megemlítenem Rofusz Kinga animációs rajzfilmes tevékenységét is, melyet többször díjakkal ismertek el.
Rofusz Kinga 1970-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola animációs szakán és mesterképző kurzusán végzett. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Filmművészek Szövetségének és a Magyar Illusztrátorok Társaságának.
|
|
Az Év Fordítója 2009: Tóth Krisztina |
|
2020.06.13. 15:45 |
 Tóth Krisztina lett Az Év Gyermekkönyve 2009. díj fordítója Florence Jenner-Metz Neked írok, Apu! című kiadványának fordításáért.
Kucsak Zsuzsanna gyermekkönyvtáros kiemelte: a kötetben az érdeklődők Margó édesapjához írt leveleit olvashatják, amelyekre nem fog válasz érkezni.
“A könyv szól a veszteségről, a szeretetről, a barátságról, ahogyan azt egy kicsi lány érzi” – fogalmazott.
Tóth Krisztina nevét talán már többen ismerik, hiszen az író-költő-műfordító gyerekverseit már évek ó ta lapozgathatják a gyerekek és szüleik. Akárcsak a Londoni Mackó című meséjét, ami korábban már elnyerte az IBBY Év Gyermekkönyve díját. Ez alkalommal fordító munkásságát ismerte el az IBBY, amikor neki ítélték az Év Fordítója címet Florence Jenner-Metz: Neked írok, apu! című művének magyarításáért.
A könyvben egy kislány, Margó leveleit olvashatjuk, amelyet Apunak ír, aki már sosem fog hazatérni. Margó ír a veszteségről, szeretetről, barátságról, a maga gyermeki, kislány nyelvén - Tóth Krisztina tolmácsolásában.
Különleges könyvet vehet a kezébe az olvasó, könyvnézegető: egy kislány, Margó leveleit Apuhoz, aki sosem fog válaszolni kislánya leveleire.
A kötet szól a kislány veszteségéről, a szeretetről, a barátságról, ahogyan egy kicsi lány érzi - s megfogalmazza - ezt a szép szöveget adja vissza nekünk magyarul Tóth Krisztina.
Tóth Krisztina író, költő, műfordító és kritikus egy személyben, meg igazi nő és anya, akit Marci fia ihletett gyermekversei írásához.
|
|
Az Év Gyermekkönyve Életmű-díj 2009: Csukás István |
|
2020.06.13. 15:45 |
 Az Év Gyerekkönyve 2009. életműdíjban Csukás István részesült, az író a díjat személyesen vette át.
“A mai gyerekek sokkal érettebbek, mint mi voltunk. Aki ennek a korosztálynak ír, annak tudomásul kell venni a tényeket. Nem akarok, nem tudok a gügyögő gyerekirodalommal közösséget vállalni. Megpróbálok a mai gyerekek fejével gondolkozni” – idézte Csukás István szavait Gombos Péter egyetemi oktató.
Az IBBY Életműdíját egy olyan ember kapta, akit talán nem is kell bemutatni. Elég, ha csak annyit mondunk: "Picúr, megvárhatlak?"
|
|
2009/ AZ ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ |
|
2020.06.13. 18:41 |
|
2009. április 26.
Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom alkotóinak elismerése és elismertetése. A díjat öt kategóriában április 26-án 13 órakor adták át a Könyvfesztiválon
|
|
Az Év Gyermekkönyve 2008: Zöldség Anna és a beszélő póniló |
|
2020.06.13. 19:03 |
 Tamás Zsuzsa laudációja
Ha az IBBY különdíjjal jutalmazná az Év Legzöldebb Könyvét, a 2008-as "termésből" egyértelműen Szijj Ferenc Zöldség Anna és a beszélő póniló című kötete részesülne ebben a megtiszteltetésben.
Hogy ez egy abszurd fölvetés? Oh, persze hogy az!
Sárgarépa és Petrezselyem Anna királykisasszony - röviden: Zöldség Anna - birodalmában, Kaprnyicában szinte minden abszurd egy kissé.
|
|
Az Év Gyermekkönyve 2008: Kövér Lajos aranykeze |
|
2020.06.13. 19:06 |
Az Év Gyermekkönyve 2008. díjban részesül
Lackfi János Kövér Lajos aranykeze című regényéért
Gombos Péter laudációja
A kortárs gyermekirodalom tele van furcsábbnál furcsább hősökkel. Immár nem feltétel a szépség, a daliás termet, de még a furfangos észjárás sem.
Lackfi János hőse, Kövér Lajos méltó párja Frodónak, Bux Barnabás Boldizsárnak, Bruckner Szigfridnek, Fitzhuber Dongónak vagy épp Szuromberek királyfinak.
Daliásnak épp őt sem nevezhetnénk, sőt – mondjuk ki nyíltan – Lajos kövér, méghozzá nagyon. Ahogy azt a szerzőtől megtudjuk:
„Naponta legalább háromszor öt kiló kenyérkét, háromszor öt rudacska párizsit és háromszor öt literke tejet pakolt be szépen a hasába.”
De nem ezért szerethető mesehős. Lajosnak aranyszíve van, nem csoda, hogy jó barátja Felle Kálmán, Seprő János, Patisszon József, Üllő Péter, Sükür Halkereki és Sovány Laci is. (Utóbbi kettő nemzetközi hírű súlyemelőbajnok – lásd erről a korábbi, Kövér Lajos színre lép című könyvet.)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
