Portréja |
|
2018.06.26. 00:17 |
 A Kossuth-díjas erdélyi magyar költő 89 éves volt, 2018. június 20-án, szerdára virradó hajnalban hunyt el.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Hargita megyében, Nagygalambfalván.
A gimnáziumot székelyudvarhelyen, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban és a fémipari középiskolában végezte el. Ezt követően színművészetet tanult, de a diplomáját Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg a nyelv- és irodalomtudományi karon. Kányádiban először a szintén erdélyi költő, Páskándi Géza látta meg a tehetséget, és egy bukaresti lapban az Ifjúmunkásban jelent meg az első publikációja 1950-ben.
|
|
Mesék meséje |
|
2018.07.26. 18:09 |
 Volt egyszer egy király, aki nem szenvedhette a mesét. A mesemondókat meg éppenséggel ki nem állhatta. Legszívesebben vízbe fojtotta, karóba húzatta volna valamennyit. Vízbe is fojtatott, karóba is húzatott minden mesemondót, költőt, regöst és énekest, akit csak kézre keríthetett közülük, mert a versekből s a muzsikából is egyedül csak a pattogó pram-pam-prampamot szerette. Meg azt, hogy: csinnadratta-bumm.
Még a mesemondók mesemondójának sem kegyelmezett. Fejét vétette, jobban mondva, vette saját kezűleg. Szerencsétlenségére éppen a szóban forgó király idején élt a mesemondók mesemondója, aki éppen a költők költője is volt, mert olyan mesét talált ki, hogy aki azt végighallgatta, mindjárt más ember lett belőle:
a rosszból jó, a jóból még jobb; a gőgös szerénnyé, az irigy nagylelkűvé változott; a haragos megbékélt; a hazug attól kezdve csak igazat mondott, és így tovább.
Egyedül a kegyetleneken nem tudott változtatni, mert azok sohasem tudták végighallgatni. A király is – mondanom sem kell – a kegyetlenek közül való volt.
|
|
A bánatos királylány kútja |
|
2018.06.26. 03:23 |
 Illusztrálta: Deák Ferenc
Kiadó: Magyar Könyvklub, 2001
Oldalszám: 151
 Kányádi Sándornak egyetlen mesekönyve sem volt még eleddig ennyire teljes. Tartalmaz olyan meséket, mondákat is, amelyeket ilyen-olyan széljárások miatt nem lehetett még közölni. No meg persze azokat a verses meséket is megtaláljuk benne, amelyeken generációk sora növekedett föl.
Nevezzük az összeset az egykori Napsugár című gyermeklap után napsugaras írásoknak. Szépséget és tisztességet, tartást és megértést senki nem sugároz náluk szebben.
"A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás..."
Deák Ferenc ihletett szépségű rajzai teszik tökéletessé a könyvélményt.
|
|
A kíváncsi Hold - verses mese |
|
2018.06.26. 00:19 |
 Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: Cartaphilus, 2007
Oldalszám: 56
"Fönn az égen bandukolt, kóborolt a Telehold.
S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet.
Közelebbről volna jó, látni, milyen is a tó.
Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.)
Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát.
Nem aludtam soha még - reggelig szundítanék.
Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok."
|
|
Az elveszett követ - verses mesék |
|
2018.06.26. 00:57 |
4-8 éveseknek
Illusztrálta: Keresztes Dóra
Kiadó: Cartaphilus, 2010
Oldalszám: 48
Tartalma
Az elveszett követ
Mátyás-napi vásár
Krumplis mese
Csukástó
Az okos kos
Jámbor medve
Az elveszett követ
|
|
Három székláb |
|
2018.06.26. 01:00 |
Illusztrálta: Szimonidesz Kovács Hajnalka
Oldalszám: 8
 Kötés: leporelló
Kányádi Sándor Kaláka által is megzenésített verse, Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzaival.
|
|
Kakasszótól pacsirtáig |
|
2018.06.26. 01:04 |
 lllusztrálta: Kürti Andrea
Kiadó: Gutenberg, 2015
Oldalszám: 14
A magyar líra mestereként „gyermekül” is kiváló tisztasággal beszélő Kányádi Sándor Kakasszótól pacsirtáig című versét igényes, időtálló, játékként és könyvként egyaránt szolgáló lapozóként vehetik kézbe a gyermekek.
Kürti Andrea színes, izgalmas, részleteiben is továbbgondolható rajzai pompásan emelik ki a Kányádi-vers sokrétű játékosságát – egy helyen vonultatva fel annyi ötletet és meglepetést, amennyi még egy dombhajlatba húzódó, most ébredő, de már élettől nyüzsgő falucskában is boldog zsivajt okoz.
|
|
Kecskemesék |
|
2018.06.26. 02:31 |
|
Illusztrála: Szegedi Katalin
Kiadó: Cartaphilus, 2005
Oldalszám: 50
"- Fityfiritty! - köszöntötte a fecske a kecskét, amikor azt pitymallatkor az ólból kieresztették.
- M-e-ek - köszönt vissza álmosan a kecske, miközben a gazdasszony fejte. Így beszélgettek.
A fecske fecsegett. A kecske mekegett. A tej meg langyosan, habosan csurrant a mázos edénybe.
- Így ni - mondta a néni a fejéssel végezve. Ekkor történt a baj... "
A kecske, a menyecske, a fecske és a macska a főszereplői Kányádi Sándor imádnivalóan bájos nyelvezettel megírt könyvének, melyet Szegedi Katalin akril és kollázs technikával készült illusztrációi díszítenek.
|
|
Küküllő kalendárium - lapozó |
|
2018.06.26. 01:11 |
 Illusztrálta: Keresztes Dóra
Kiadó: Helikon, 2013
Oldalszám: 16
Kötés: lapozó
 Az évszakok váltakozásával a Küküllő vize mindig más és más arcát mutatja.
Ősszel reszket, vacog, szajzik a folyóvíz felszíne,
télen beáll a Küküllő, bevonja a dermesztő éj véges-végig jéggel, hogy tavasszal engedjen, áradjon, zajlásnak induljon, s az új életnek otthont adjon;
nyáron aztán vakítóan kékell, meg-megállva ballag, amihez a parti fűzfák mutatják az utat.
|
|
Küküllő kalendárium - rovásírással |
|
2018.06.26. 01:07 |
  Illusztrálta: Csillag Isván
Kiadó:
Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2001
Oldalszám: 30
 A beszéd rögzítésének jelrendszere az ember képzelőereje szerint igen sokféle. A több ezer éves íráskultúrák írásjeleinek sorvezetését általában az íráshoz használt eszközök és azok anyaga alakította.
A magyar rovásírás az ázsiai sztyeppéken átvonuló ótörök (türk) íráskultúrákhoz tartozik.
Kialakulása az érintkező kultúrák hatását is mutatja.
|
|
Lehel vezér lova |
|
2018.06.26. 00:23 |
|
Illusztrálta: Csíkszentmihályi Berta
Kiadó: Helikon, 2013
Oldalszám: 52
Kányádi Sándor új kötete amolyan mesés történelemkönyv. A címadó Lehel vezér mellett Rákóczi fejedelemről, Bethlen Gáborról szólnak a történetek, valamint két szász legendát is megismerhetnek az olvasók: a hamelni furulyás és a hídépítő fiú balladáját.
A kötetet Csíkszentmihályi Berta rajzai illusztrálják.
|
|
Meddig ér a rigófütty? |
|
2018.06.26. 00:26 |
 Illusztrálta:
Csíkszentmihályi Berta
Kiadó: Holnap, 2012
Oldalszám: 62
Megjött a tavasz, leterítette köpenyét, s leült a dombra. Végignézett a berkeken, a kerteken, a lankákon s a réteken, a csupasz-kopasz fák és bokrok kopárló gyülekezetén.
- No, amíg ezeket felöltöztetem... - szaladt ki a száján, de már mosolyogva szólt oda a körülötte legyeskedő szellőnek:
- Eredj, szolgám, suttogd közhírré a fák és a bokrok között, hogy aki megmondja, meddig ér a rigófütty, azt elsőként s tetőtől talpig aranyvirágba öltöztetem.
Kányádi Sándor mesegyűjteménye tizennégy, állatokról, természetről, gyermekkorról szóló, szívmelengető történetet tartalmaz.
|
|
Talpas történetek |
|
2018.06.26. 00:42 |
 Illusztrálta: Keresztes Dóra
Kiadó: Holnap, 2011
Oldalszám: 88
Egyszer régen, Erdélyben, a Hargita erdejében Kányádi Sándor mackóval találkozott. Életre szóló cimboraságot kötött Ambrussal, és egy tükröt adott neki ajándékba.
Mi lett a tükör sorsa?
A nyuszi hogyan kergette el a rókát és miért nem ijed meg már a saját tükörképétől?
Az erdő lakóinak életéből és a tükör fordulatos történetéből mesefüzér válik, s amikor az erdei Mézünnep alkalmából az író helikopterrel ismét visszatér a barátaihoz, megtudhatjuk például azt is, hogyan lesz egy medvéből borbély.
|
|
Világlátott egérke |
|
2018.06.26. 00:53 |
|
Illusztrálta: Keresztes Düóra
Kiadó: Holnap, 2011
Oldalszám: 92
"Egy árva mezeiegérke megunta a hosszú őszi esőket, s meg a koplalást. Gondolt egyet, bemerészkedett a faluba. Tudta az egértörténelmet. Hallotta az öregebbektől, hogy a házi egereknek, azoknak mindenünk megvan. Pince, kamra, padlás tele minden jóval."
E gondolattal kezdődik hősünk kalandos utazása. Bizony, a házi egerek kipenderítik a nem várt vendéget, s ő a jó tanácsot megfogadva, "belerágja" magát egy bőröndbe, s vonattal folytatja útját. Előbb egy elhízott házimacska ajánlja fel neki barátságát, majd a patkánykirály udvari főkóstolója lesz. Az életveszélyes hivatalból megszökik, s a fázó éhező kisegeret egy csapat vidám iskolás fogadja be. Hősünk sorsa jóra fordul, s tavaszi kirándulás közben még csinos feleségnekvalóra is bukkan...
"Egy árva mezei egérke megunta a hosszú őszi esőket, s meg a koplalást. Gondolt egyet, bemerészkedett a faluba. Tudta az egértörténelmet."
|
|
Virágon vett vitéz |
|
2018.06.26. 00:56 |
 Illusztrálta: Keresztes Dóra
Kiadó: Holnap, 2012
Oldalszám: 168
A kiváló erdélyi költő meséinek hőse egy hétéves kisfiú, aki a havasok között megbúvó kicsi faluban él.
Nagyon szereti a virágokat és az állatokat. Örül az első hóvirágnak, örül, ha málnát talál az erdőben, és együtt dalol a fészekrakó madarakkal, de akkor a legboldogabb, ha otthont talál egy szomorú tekintetű kóbor kutyának. S a kisfiú osztálytársaival együtt vigyáz a kutyakölykökre...
A város mellett ott van a vidék, a falu és a ház udvara, ahol nyaranta izgalmas élményekkel.
Az író több mint negyven története során mesélve tanít, észrevétlen csempészi sorai közé a népdalokat, saját verseit. Hősünket bátyja segíti erkölcsi-értelmi fejlődésében, a világ megismerésében.
Kányádi Sándor szépen szóló, szívet melengető kedvességgel megírt gyermektörténeteit óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánljuk.
|
|
Zümmögő |
|
2018.06.26. 04:01 |
 Illusztrálta: Győrfi András
Kiadó: Holnap, 2004, 2014, 2016
Oldalszám: 124
Kányádi Sándor hosszú időn keresztül volt az erdélyi kisiskolásoknak szóló Napsugár című gyermeklap szerkesztője, az itt megjelent verseiből nyújt át százegyet e kötet.
A nyolc ciklusból hat az évszakok nyomába szegődik, őszi és téli strófákból két-két ciklusnyi is kikerekedett.
A kötetet indító és záró fejezetek azt beszélik el a líra nyelvén a gyermekeknek és minden olvasónak, miként lehet az idő, a természet, a növény- és állatvilág ébresztett e felismeréseket, tapasztalatokat és kérdéseket a mindennapi élet részévé tenni.
A gyűjteményünk élén álló Sóhajtás - megnyitva az utat a többi költeményhez - arra is választ ad, Kányádi Sándor miért tartja gyermekverseit életműve szerves részének, az összes verssel egy tőről fakadtnak:
Kútnak lenni volna jó,
utas-itatónak,
diófának vagy a fán
füttyentő rigónak.
Rigófüttynek volna jó,
lenni bár egy hangnak,
jönni-menni volna jó,
akárcsak a harmat.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
