Eszes róka sorozat
2018.05.04. 10:11
Írta és rajzolta: Farkas Róbert
Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó
A három részes sorozat
- első könyve az ősrobbanás elméletéről és részecskefizikáról szól,
- a második a magfúzióról, a vákuumról és a fekete lyukak belsejéről.
- A harmadik kvantumfizikáról, a fénysebességről, a gravitációslencse-hatásról és a sötét anyagról.
Nem könnyű témák, de mindenről lehet közérthetően, akár gyerekeknek is beszélni, a jó rajzok is sokat hozzátehetnek egy-egy ilyen könyvhöz.
|
1. Első könyvem az univerzumról
Hogyan születnek a csillagok?
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 36
Ez a könyv Rókapapa meséje a világ keletkezéséről.
Alkotója, a grafikusként is elismert Farkas Róbert először angol nyelven, közösségi finanszírozással valósította meg, most pedig a világmindenséget fürkésző magyar gyerekek is választ kaphatnak kérdéseikre.
Az első könyv tudományos tanácsadója Raffai Péter, asztrofizikus, aki egy magyar kutatócsoport tagjaként részt vett a gravitációs hullámok felfedezésében. Mindegyik párbeszédes formában megy végig a témákon: egy aparóka és fia beszélgetnek a világegyetem nagy kérdéseiről, mindegyik fizikai jelenségre hozva példát is.
Asztrofizikáról érthetően hároméveseknek? Simán!
Ha van önnek 4-6 év közötti gyermeke, bizonyára gondolt már rá, hogy asztrofizikáról olvasson neki mesét. Nem? Pedig menő lenne, és most már nemcsak igény, hanem lehetőség is lesz rá...
Farkas Róbert, vagy ahogy szakmai körökben ismerik, Astronaut, éppen a kislánya, Fannika születése táján kapott fényt és szeretett bele az asztrofizikába.
"Na jó, egy gyerekkönyvben nem kell súlyos tudományosságra és számításokra gondolni, csak bizonyos összefüggésekre arról, hogy hogyan működik a világegyetem. Mert ez sajnos, nagyon hiányzik még az iskolai fizika tananyagból is, helyette elveszünk a részletekben meg a számításokban" – magyarázta Astronaut.
Pedig – legalább is az alapokat – már tíz oldalon, laponként pár mondatban kisgyerekek számára is érthető módon is meg lehet világítani, mindezt jófej rókákkal előadva.
A könyv főszereplője egy rókapapa és a kölyke. A főhősök rövid párbeszédei alapján a gyerekek saját nyelvükön elmondva ismerkedhetnek meg a fizika alaptörvényeivel az ősrobbanástól indulva, érintve a részecskefizikát, azt, hogy miként épülnek egymásra az atomok. Nem volt véletlen a főhős választása.
"Szeretem a vadon élő ragadozó állatokat, magányos harcuk az ember által lerombolt természetben számtalanszor inspirálta a képeimet. A róka különösen a kedvencem: ravasz, de bölcs és kedves karakter. "
Tíz tömör oldalban ilyen kicsi gyerekeknek persze nem lehet okoskodni, meg részletekbe belemenni, de nem is ez a cél. Hanem az, hogy elgondolkodtasson, és ha a gyerekben (vagy a szülőben) felmerülnek kérdések, akkor együtt utánanézzenek. Mert a szülő úgyis arról magyaráz az ovis gyerekének, ami őt magát érdekli. Csak hát asztrofizikáról óvodásoknak elég nehéz érthető sztorit, saját kútfőből kifundálni, úgyhogy itt a segítség.
Forrás: divany.hu
Kussinszky Anikó
A végeláthatatlan kérdések könyve
Ha szeretnél egy könyvet, ami garantáltan fekete lyukként szippant magába családostul: megtaláltad!
A Kolibri Kiadó gondozásában lapozó könyv formájában megjelent, rendkívül igényes kiállítású mű borítója első ránézésre megtévesztő lehet, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem aranyos rókák kalandjai, hanem a nagybetűs TUDOMÁNY vár ránk benne. Tudomány mindenki számára: szülőknek, nagyobb gyerekeknek, de a kisebbeknek is, ami nagyon fontos. Máig emlékszem az élményre, amikor gyerekkoromban a képes USBORNE Enciklopédia Fizika-Kémia-Biológia kötetét kinyitottam egy karácsonyi reggelen: nemcsak letehetetlenül érdekes dolgokat találtam benne, hanem komolynak és nagynak éreztem magam, hogy ilyesmit olvasok. Csupa olyan dolog sorjázott a lapokon, ami annak előtte is érdekelt már, és valahogy az egyik kérdés hozta a másikat olvasás közben. Biztos vagyok benne, hogy ugyanezt fogjátok érezni Farkas Róbert első munkáját olvasva is.
A könyv komolyan veszi az olvasót, de érthető tud maradni. Misztikus dolgokról szól, de nem misztifikálja túl azokat. A remekül eltalált párbeszédes forma első pillanattól fogva arra ösztönöz, hogy te is kérdezz, és kérdésekben garantáltan nem lesz hiány a gyerekek részéről sem. Dicséret illeti a nagyon átgondolt szerkesztést is.
Mivel a könyv a korcsoport-besorolás szerint a 3-6 éves korosztályt célozza meg, elengedhetetlen, hogy a remélt olvasóközönség számára még pont emészthető arányban szereplő szöveges részekhez csábító, a tárgyhoz illően részletes és művészi igénnyel megrajzolt kép tartozzon. Ennek érdekében minden lappár bal oldalán egy, a szöveghez kapcsolódó illusztráció található, amely mind-mind az eredetileg grafikus szerző munkája. Ha tehát a gyerek(ek) a bal oldaladon ülnek, elkerülhető, hogy a képek nézegethetősége érdekében olvasóként nyakgörcsöt kapj, vagy percenként meg kelljen állni a képeken matató kezecskék által kitakart szavak felderítése céljából.
A jobb oldal így kizárólag a szövegé, osztott szövegbox-szal. Nagy, nyomtatott betűkkel a kisebbeknek való információk, alatta kisebb betűkkel a haladóknak szánt infók. Ez azért is praktikus, mert a nyomtatott betűs részt nagyobb óvodások már könnyebben tudják bogarászni, ugyanis az „Első könyvem az univerzumról” jó eséllyel az az első könyv lesz, amit egyedül is megpróbálnak majd olvasni, mesélni, nézegetni.
Amolyan igazi időtöltős, gondolkodós, elmerengős, belefelejtkezős könyv ez. Megbontja a tér- idő kontinuumot, és biztosan mérföldkő a magyar gyermek-ifjúsági tudományos ismeretterjesztő irodalomban. Ajánlom az időnként a könyv bemutatásához szervezett „Mi látható az esti égen” című, gyerekeknek szóló csillagászati előadást is, megfelelő hangosítás esetén plusz élmény (legközelebb Margó Irodalmi Fesztivál, 2017/10/21 szombat 11:00), és nézzetek rá a Stellárium szabad, nyílt forráskódú számítógépes planetárium programra is, ami élethű 3D-s látványt nyújt – mintha szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel néznénk az eget.
Mi várjuk a folytatást, ami a fénysebességgel foglalkozik majd (Eszes róka meséi sorozat – Első könyvem a fénysebességről)
Forrás: Könyvmutatványosok
2. Első könyvem a fénysebességről
Mitől világít a Nap?
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 36
Az Első könyvem az univerzumról a csillagok és bolygók titkait hozta el a legkisebbeknek. És máris itt a folytatás! Róka papa ezúttal arról mesél,
- mitől világít a Nap, és miért nem pukkan ki, mint egy lufi.
A kisrókának persze számtalan kérdése van még:
- miért nem tudunk akármekkorát ugrani?
- Milyen gyorsan közlekedik a fény?
- És mi történik, ha két fekete lyuk összetalálkozik?
A nagy sikerű Eszes Róka-sorozat második darabja a fenti kérdésekre adja meg a választ, a legkisebbek számára is érthetően.
Ez a könyv az első könyved a fényről és a gravitációról szól.
Interjú Farkas Róbert grafikussal a mesekönyvről
Miből van a Nap? Ezzel a kérdéssel indul a mesekönyv.
Igyekeztem érthető módon elmagyarázni a gyerekeknek, folytatva az első könyv hagyományát, leegyszerűsítve a fizikai törvényszerúségeket. Így leírni, hogy a Napnak nagyon nagy tömege van, nagy a sűrűsége is.
Ennek kapcsán előjön, hogy grvitáció tartja egyben, mert különben fölrobbanna. Ezért nem csak a Napról beszéljünk, hanem a gtravitációról is.
A mesekönyvben nagyobb betűkkel magyarázza el, de a lap alján van egy kis betűs rész is, hogy ha nagyobb lesz, akkor újra el tudja olvasni?
Igen, ez igazából - az alsó rész - a szülőknek van kitalálva. Ezt úgy képzeltem el, hogy amikor már századszor olvasom el a mesét, akkor a szülők kapjanak egy kis csemegét is, hogy van itt egy kis érdekesség is.
Szóba kerülnek ebbe a kötetben a gravitáció, a sötét energia, a nehézségi gyorsulás, ezek nagyon nehéz témák. Tehát hogy adja elő egy mesekönyvben?
Igen, ezek nehéz dolgok, valójában a középiskolában rosszul adták elő. Nem is az a lényeg, hogy megértésk, hanem hogy tudjanak arról, hogy van térgörbűlet is, s ezért van az, hogy a Hold megmarad a pályáján.
Mesekönyv révén fontos a grafika. Ön egybként grafikusként dolgozik, amikor nem mesekönyvet ír.
Igen, nekem ebből a szemboltból könnyű dolgom volt, nem kellett elmagyarázni, mit szeretnék. A második kötet már úgy készült, hogy először a rajz volt meg, majd ehhez írtam a szöveget. Ezzel nagyon meg kellett bírkóznom, nekem nehezebb pont az írás.
Az, hogy űrhajós szeretett volna lenni, ez meghatározó volt a témaválasztásban?
Igen, ez már gyerekkromban is érdekelt, de nem csak a fizika, hanem a biológia, kémia is, de aztán mindenből kettes lettem, így abba is maradt az érdeklődés. Most, hogy felnőttem, most már nem kell felelnem, zh-kat írnom, most már élvezhetem ezeket a tudományokat, csak úgy l'ar pour l'ar.
A kislányuk most három és féléves, tesztelik rajta a könyvet? Esténként mesélik?
Megkérdeztem Fannit, hogy meséljek-e a könyvből, s azt felelte, hogy nem! Mikor elkezdtem írni, akkor háromévesekre gondoltam, most úgy látom, inkább 4-6 éveseknek szól, mivel kisebbeket nehezebb lekötni.
Az első könyv az univerzumról szólt, a második a fénysebességről. Lesz harmadik rész is?
Igen, már megvan a fejemben, már a rajzok is elkészültek, tehát félig készen van, csak a szöveget kell megírni, Eistein relativitás elméletéről fog szólni.
Forrás: mediaklikk.hu
3. Első könyvem a téridőről - Mitől lassul az idő?
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 36
Farkas Róbert, az Astronaut néven ismert grafikus lányának írta és rajzolta meg az Eszes Róka-sorozat első kötetét. Az Első könyvem az univerzumról később kisgyerekek százaihoz hozta közel az égbolt csodáit, míg a sorozatban megjelent második könyv, az Első könyvem a fénysebességről a fény és gravitáció kérdéseivel foglalkozott a legkisebbek számára is érthető, mesés módon.
A csillagok és a bolygók, a Nap és a fénysebesség titkai után a kisróka ezúttal az időről tud meg sok mindent Róka papa meséjéből.
Vajon miért nem tudjuk utolérni a fényt?
Mitől mozgunk mégis, ha közben egy helyben állunk?
Miért telik másképp az idő, amikor jól érezzük magunkat, mint amikor unatkozunk, és lehetséges-e az időben utazni?
A legkisebbeknek szóló Eszes Róka-sorozat harmadik és egyben záró darabja az első könyved a relativitásról és a téridőről.
|
|