Dr. Szabó Éva pszichológus egyetemi docens, a Fejlődés- és Társaslélektani Szakcsoport vezetője szerint: „A televíziós műsorok önmagukban nem felelősek a renitens vagy erőszakos viselkedés kialakulásáért, terjedéséért. Ugyanakkor valóban mintát adnak, amelyet egy adott szituációban a gyerek választhat és utánozhat. A problémát inkább az okozza, hogy a sok esetben felügyelet nélkül tévéző gyerek nem képes feldolgozni és a valósággal egybevetni a látottakat, így félelem vagy akár agresszió is felgyűlhet benne. Ezen túlmenően az agresszív jelenetek utánzása illetve kedvelése inkább azokat a gyerekeket vonzza, akik a valós életükben is gyakran találkoznak ilyen jellegű viselkedéssel a szülők illetve a környezet részéről.” Dr. Kósa Éva pszichológus, Neveléslélektan című könyvében úgy fogalmaz: „A televízió gyerekekre gyakorolt hatásában nem az a legaggasztóbb, ahogyan a kifejezetten gyerekek számára készült műsorok hatnak rájuk. Nagyobb gond az, hogy nagyon sok gyerek már egészen kicsi korától kezdve válogatás nélkül néz, nézhet bármilyen műsort.” Ezért is nevezik a televíziót gyakran “elektromos babysitternek”, mivel a szülők gyakran azért engedik, hogy gyerekeik már kicsi koruktól kezdve korlátozás nélkül televíziót nézzenek, mert így nyugodtan végezhetik egyéb tevékenységüket. Kutatási adatok szerint a 3-5 éves gyerekek 36%-a, a 6-9 évesek 60%-a, a 10-13 évesek 75%-a maga kapcsolja be a tévét. A televízió megváltoztatja a gyermekek világképét. Kitárja a kapukat és sokszor válogatás nélkül juttat el információkat a gyermekekhez. Ezért fontos, hogy az öncélú agresszió és más, a gyermekek számára káros életképek ne jussanak el a legkisebbekhez, mert esetlegesen ezeket a mintákat veszik alapul az életben. Ezzel szemben, az olyan műsorok, amelyek a mindennapokhoz tartozó érzelmi, gondolati síkokat mutatnak be, hozzátesznek a családi környezet neveléséhez. A magyar médiapiacra nemrég érkezett JimJam rajzfilm-csatorna szerint például a gyerekek szórakoztatása és felelős nevelése összeköthető. A szakértők egyetértenek abban, hogy a televízió elterjedésével a felnevelkedés feltételei megváltoztak, a gyerekek a személyes tapasztalatokon túl, nagymértékben a képernyő révén szereznek benyomásokat az őket körülvevő világról. A szelektív és kritikus médiahasználat elsajátítása nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy a fiatalok védettebbé válnak a tévé negatív hatásaival szemben, hanem azzal is, hogy jobban ki tudják használni jelentős előnyeit.