Történt egyszer, nem is olyan régen, Betűváros főterének legközepén, hogy hirtelen éles dobpergés tépte szét a piaci forgatag mindennapos nyüzsgését… Bölcs királyunk, Sir Pamacs, az elkövetkezendő telihold estéjén Bolondos Betű Bált rendez, amelyre ezúton hívja meg Firkaország betűpolgárait, legyenek azok akár nyomtatottak, akár kézzel írottak, akár kis- vagy nagybetűk! Ezenkívül elrendeli, hogy minden vendég készüljön egy kis versikével, amellyel bemutatkozhat a többiek előtt. A kitűzött időpontban bizony szép számmal tódult a vendégsereg! A meghívottak között volt, aki hintón, volt, aki papírsárkányon, és volt aki postán érkezett a palota előtti parkba.

 

A mutatványosok rögtön belezavarodtak műsorukba, az árusok meghökkenve hagyták félbe portékájuk óbégató kínálását, a vevők pedig egy pillanat alatt elfelejtették, hogy mit is akartak éppen vásárolni! A szélrózsa minden irányából tódult a sokadalom. Az köztudott volt, hogy a fontos dolgokat mindig a piaci napokon hirdetik ki, most is ezt jelentette a szűnni nem akaró dobszó. Sietett is ám mindenki, nehogy még lemaradjon valamiről a nagy tömeg miatt! Az Ákombákom kastély cifra ruhás hírnöke egy kis hordón állt már, és a kezében tartott pergamenről fennhangon olvasni kezdett: Mikor megszólaltak a fanfárok, a tömeg zajos tülekedéssel áradt be a nagyterembe, ahol máris rázendített a zenekar, és kezdetét vette a bál! Éjfél felé aztán kivilágították a kis pódiumot, és sorra egymás után színpadra léptek a betűk… .   Akad alabárdos Mindig a fa alatt, Aranyalma drága halma Pórnak tiltott falat!   Breki béka boldog,   Házasodni készül, Benn a bokor mélyén Békamátka szépül.   Cini-cini-cin-cin,   Cicomázzuk srácok, S míg a cirmos alszik, Eljárjuk a táncot!   Dagi darázs dirigál,   S leszakad az ág, Így jár, látod – dorgálják -, ki Folyton folyvást rág!   Erre a dalra   A medve nem járja, Egyre csak reszket, Merre a párja?!   Fecskefészek fűből-fából,   Fecsegnek a kis lakók, Fiókáktól finom férget Lopnak fortélyos manók!   Gomba úrnak nincsen inge,   Nem igazán gond, Mert ha volna inggallérja, A gombán lenne gomb!   Hazatért a holdvilág,   Felrebbent a három méh, Egyikük a hajnalfényben Félig-meddig alszik még.   Ide, ide picinyke,   Ne légy ilyen ijedős, Kisujjacskád dugd ki szépen, Hadd látom, milyen erős?!   Kukurikú, mi történt?!   Kakas komám haragos, Megszökött egy vén kakukkal Párja, a kendermagos…   Légyként hetykén szálldogáltam,   Elefánt jött szembe, Jaj, de jó, hogy nem ő repült Bele a szemembe!   Mióta a nadrágom   Megrágta egy molylepke, Nem mondják rá, tillárom, Olyan, mintha új lenne!   Nem volt soha cipője   Ennek a tojásnak, El ne hidd, ha bármit állít, Mondja inkább másnak!   - Orromra szállt egy kis pille! –   Orsi cica dorombol. - Nem mozdulok, nem vett észre, S keres még a komondor!   Pezsgőt ide, kocsmáros,   Pezsegjen pompás palack! Pácolt kappan, pástétom, S pár pirospozsgás barack!   Répa, retek, mogyoró…   Régesrégi mondóka, Konyhakert az erdő szélén, Mit keres rajt’ a róka?!   Süvegelik serényen   A sétáló basát; Selyemsállal kötötte át Bő bugyogós hasát…   Tarkabarka tehénkém,   Tegnap járt a házban… Szalmából font kalapomat Azóta sem láttam!   Udvarából Ubul kutya   Az utcára kifutott, Úgy nevette Ugrifüles, hogy még szóhoz sem jutott!   Vakond úr a vendégségben   Vígan volt éjfélig, S elszavalt vagy ötven verset végestelen végig!   Zörren a tűzhely,   Zakatol a gőz, Zizzen a szikra, Zebra mama főz…