Itt van hát egy kötetbe gyűjtve minden, ami csak tudható e névtelen, ismeretlen vagy eltűnt hercegnőkről. Paloták sötét titkai, folyosói pletykák, budoárokban elsuttogott vallomások, elvarázsolt erdők, rejtegetnivalók, házi kedvencek – van itt minden, kissé kuszán, de magyarázatok, rajzok kíséretében. Nincs is más dolgod, mint ide-oda lapozgatni, és felfedezni az elfeledett hercegnők világát. És ki tudja, valamelyikükben talán magadra ismersz! A Hercegnőkben szerepel Hamupipőke és néhány más híresség, de főként olyan hercegnőkkel találkozunk a lapjain, akiket méltatlanul elfeledtek.  De ez még nem minden. A Hercegnőkben különleges történeteket találunk, anekdotákat, titkokat és arcképeket. Néhány megnevettet, néhány ijesztő, és van, ami álmodozásra késztet. És ez még mindig nem minden. A Hercegnőkben nem csak hercegnők vannak. Vannak benne napernyők, csókok és kövek is. Kertek, egy herceg, gyászlepkék. Rejtélyek, egy világtérkép. Szerelem. Ahogy az már lenni szokott. De van még benne más is. A Hercegnők úgy mesél a hercegnőkről, ahogyan még soha senki, úgy mutatja be őket, ahogyan mások még soha. És még ezzel is keveset mondtunk…   A hercegnőkről írott ajánlónk különlegességei, hogy egyszerre mutatjuk be a magyar és a spanyol kiadást, ezzel az írással debütál nálunk Pásztor Csörgei Andrea, és bepillantást nyerhetünk a fordító műhelyébe is.  Egy sima Réka, egy fordított Andrea + egy ráadás Pacskovszky Zsolt   Régóta vártuk, hogy magyarul is megjelenjen Philippe Lechermeier és Rebecca Dautremer szerzőpáros pazar kiállítású kötete. A képeket már egy ideje ámuldozva néztük az interneten keresztül, a szerencsésebbek pedig beszerezték valamelyik külföldi kiadást és abban gyönyörködtek. Mostantól viszont, hála a Scolar Kiadónak, végre itthon is hozzájuthatunk. Philippe Lechermeier és Rébecca Dautremer könyvét Spanyolországban az Edelvives Kiadó adta ki, legelőször 2005-ben. Idén jelent meg az 5. kiadás. Az eddig eladott 80.000 példányszám azt bizonyítja, itt nagy sikernek örvend a könyv. Ami meglepő, de ugyanakkor remek ötlet, a kiadó két méretben jelentette meg ezt az albumot. A kisebb méret, a zsebkönyv, előnye, hogy mindenhová magával viheti az ember, és nyugodtan gyönyörködhet benne bárhol. A reptéri várakozásokhoz kifejezetten ajánlott. A nagyobb méret a családi együttlapozgatáshoz ideális. Hercegnős-királylányos témát boncolgató könyvet nem nehéz találnunk. A választék bőséges, a variációk száma szinte végtelen, nehéz lehet hát újat mondani ez ügyben – gondolnánk. Lechermeiernek azonban sikerült. Nem klasszikus mesekönyvet tartunk ugyanis a kezünkben, hanem egyfajta ismeretterjesztő kiadványt. Mondhatni kis hercegnőhatározót. Hosszabb – rövidebb leírásokat kapunk a különféle hercegnők jelleméről, és a tulajdonságok felsorolása mellett számtalan érdekes információ is a birtokunkba kerül: a születési körülményeiktől kezdve a kedvenc ételükön át, a palotahatározóig.   A megszokott hercegnős könyvek hagyományát megszakítva, egy teljesen új, misztikus, apró részlettel teli világot mutat be nekünk a két francia szerző. Olyan hercegnőket vonultatnak fel, akikre, én személy szerint, mindig is vártam. Gyerekként sejtettem, hogy valahol léteznek elfelejtett és nevenincs, titkokkal teli hercegnők. Megszületett a különc, nem ismert, tipikus hercegnőkategóriákból kilógó, szokatlan hercegnők enciklopédiája. Nem szokásos mesekönyv ez, hanem inkább egy különleges hercegnő ismertető. Olyan ahol a legkülönösebb, titkos, olykor meghökkentő, néha ijesztő hercegnői vonások is felszínre kerülnek. Az oldalak már ránézésre is a kézikönyv jelleget erősítik: rendezett sorok, közbeékelt megjegyzések, lábjegyzetek, előre- és visszautalások váltogatják egymást és teszik mozgalmassá, és egyszersmind böngészésre hívogatóvá a szöveget. Viszont vitathatatlan, ennek a kötetnek az igazán átütő ereje az illusztrációkban rejlik.  Az illusztrációk nagyrésze festett portrék, nagyon kifejező arcok gyűjteménye. Képet kaphatunk arról, hogy az adott hercegkisasszony milyen életet él, mi a hobbija, milyen virág viseli a nevét, mi a kedvenc állata, hangszere, címere, milyen tárgyak veszik körül, esetleg az ismert hercegnővilágból (pl. Borsószem hercegkisasszony, Csipkerózsika) kihez milyen rokoni szálak fűzik. A sok apró részlet megköveteli az olvasótól, hogy belemélyedjen a felfedezésbe. A különböző színárnylatokkal történő játék a hercegnők jellemvonásainak érzékletesebb láttatásához segít hozzá. A piros szín a domináns, ennek megannyi árnyalatával találkozhatunk a könyvben.   Rebecca Dautremer egy interjú során úgy nyilatkozott, hogy a hercegnőket először ábécé sorrendben akarták bemutatni, de aztán arra jutottak, hogy az illusztrációk szempontjából szerencsésebb lenne, ha Philippe Lechermeier módosítana kicsit a szövegen és a szerkezet koncepcióján. Ez az egyesség egy sokkal szabadabb, kötetlenebb illusztrátori munkát eredményezett. Azt is elmondja Dautremer, hogy a könyvben a szöveget nagyon sok helyen kézzel írta, és hogy Lechermeier az ő javaslatára még két hercegnővel megtoldotta a listát: Kibirki hercegnő, Dorémi hercegnő. Külön szót kell ejtenünk a fordításról, amit Pacskovszky Zsoltnak köszönhetünk, hiszen például a hercegnők neveinek átültetése magyarra a legtöbb esetben telitalálat. Humorosak, sokat sejtetőek, igaz időnként akkor hatásosak igazán, ha az ember rendelkezik bizonyos előismeretekkel, de ez általánosságban véve is jellemző a szöveg egészére. Gyakran olvashatunk olyan utalásokat, megjegyzéseket, klasszikus mesékre vonatkozóan (pl. Alice, Borsószem királykisasszony vagy épp Csipkerózsika), melyek feltételeznek némi alapvető mesei műveltséget, és hasonló a helyzet a számtalan zseniális szójátékkal is, amelyek ráadásul sokszor nem kizárólag a mesékből, hanem egyéb műveltségterületről igényelnek némi tájékozottságot. Eszter röpinterjúja a fordítóval, Pacskovszky Zsolttal:   Mérhetetlen munka állhat a hercegnők fordítása mögött. Mennyi ideig tartott?   Kb. fél évig, de közben más munkákon is dolgoztam. Készítettem egy nyers verziót, és azt csiszolgattam hónapokig. Folyamatosan a fejemben volt a szöveg, és ha éppen eszembe jutott valami ötlet ezzel vagy azzal a szövegrészlettel kapcsolatban, akkor azt a részt elővettem. A végén még Nádor Zsófi szerkesztővel is hetekig egyengettük a szöveget, aki nagyon konstruktív ötletekkel járult hozzá a végleges változathoz.   Különböző kultúrák találkoznak a kötetben, rengeteg a szójáték, beszélő név. Melyiket volt a legkönnyebb “fordítani”? Volt olyan, amivel jobban meg kellett küzdeni?   Én imádok szójátékokat fordítani, ahogy az is kellemes játék szokott lenni számomra, hogy megpróbáljak minél frappánsabb megoldást találni a magyarítandó beszélő nevekre, úgyhogy mindez inkább élvezet volt számomra, mint küzdelem. Egyik név és szójáték sem született meg könnyen, de emlékeim szerint egyikért sem kellett vért izzadni. Inkább az volt fárasztó, hogy sok megoldás éjszaka, félálomban jutott eszembe, és ilyenkor ki kellett másznom az ágyból, hogy felírjam őket, mert mindig elfelejtek papírt és tollat odakészíteni az éjjeliszekrényre. A fordítás nehézségét a könyv egészét nézve inkább az adta, hogy az eredeti, francia szöveg néhol kissé egyenetlen, és úgy éreztem-éreztük, itt-ott finoman változtatni kell rajta, hogy ez a magyar szövegen kevésbé érződjön, mindezt azonban úgy, hogy lehetőleg az eredetitől is csak leheletnyit térjünk el.    Van kedvenc hercegnőd a kötetből?   A fordítás fél éve során egytől egyig úgy hozzám nőttek, hogy nehezen tudnék választani közülük. Így együtt, egy csokorban szeretem őket. Egy kicsit olyan ez, mintha egy ideig mindegyikükkel együtt éltem volna, és a „szerelmi kapcsolatunk” közben a hibáikat, a gyengeségeiket is megszerettem volna. (Remélem, ők is az enyémeket.)   A spanyol szöveget uralja a szójáték, a humor, néha az irónia felé kacsint. Névmagyarázatban sem szűkölködik a hercegnő- bemutató, így fény derül egyes hercegnők nevének eredetére. A szöveg vázlatos, de ennek ellenére sok érdekes, egyedi információt tartalmaz. Ismerős mesékre, tényekre utaló szórakoztató és játékos mondatokat is felfedezhetünk a könyvben. Az egyik kedvencem a legyezők nemzetközi jelnyelvének a magyarázata. Akár meg is lehet tanulni. Hercegnőknek nyári melegben kötelező. Ebből egyenesen következik, hogy a kötet nem csupán a célcsoportnak kikiáltott 6-12 éves gyerekek számára nyújthat remek szórakozást. És itt nem csak a fent említett szójátékokra gondolok. A hercegnők jellemzése humoros, ironikus, helyenként már-már cinikus, érződik benne egyfajta cinkos összekacsintás. Nem más ez, mint rájátszás arra az alapvetésre, hogy valamennyiünkben lakik egy hercegnő. A kérdés csupán az, hogy milyen? Lechermeier és Dautremer hercegnői nem feltétlenül szépek, bájosak, finomak, vagy éppen illemtudóak, nem valamiféle távoli ideálképek. Nem, Lechermeier hercegnői a legtöbbször esendőek. Sértődékenyek, feledékenyek, szorongóak, álomszuszékok. Tele vannak egy sor olyan tulajdonsággal, amelyeket magunkban is felfedezhetünk, amelyekre általában nem vagyunk büszkék, és amelyektől  a legkevésbé érezzük magunkat hercegnőnek. Pedig akár nyugodtan érezhetnénk – erősíti meg a kötet. Elgondolkodtató üzenet ez felnőtteknek és roppant fontos útravaló kislányoknak. A könyv maga pedig igazán csodaszép ajándék lehet, akár karácsonyra is bármelyik korosztálynak. És hogy ki is az igazi hercegnő? Ehhez feltétlenül el kell olvasni a könyv végén található gyakorlati útmutatót. Nélkülözhetetlen a hamis, csaló, szélhámos álhercegnők kiszúrásához. A világ tele van hercegnőkkel, fedezzük hát fel, Philippe Lechermeier és Rébecca Dautremer könyve segítségével, bennünk milyen hercegnő lakozik. Forrás: Könyvmutatványosok