|
Kasza Julianna (3) Április és az úttekerők
Révész Emese művészettörténész 2017.02.14. 00:20
  Futurisztikus metropolisban, szintén színes, vektoros grafikák keltik életre Kasza Julianna főhősének, egy Április nevű macskának budapesti kalandjait.
Története szerint a kalandvágyó macska szembesül a nagyváros forgalmát működtető grandiózus földalatti gépezettel, és az azt irányító patkányok világával, akik az autók szívének kiemelésével fondorlatos módon uralmuk alá hajtották a felszíni közlekedést.
Meséje középpontjában tehát nem Budapest kulturális arculata áll, az ábrázolt helyek topografikusan nem beazonosíthatóak (a szövegben csak egy alkalommal van utalás arra, hogy az események színtere az Oktogon), hanem a nagyváros mint gépezet megjelenítése.
|
A nagyváros mechanizált képe jellemzően a századelő avantgárd festészetében fogalmazódott meg, a futurizmus, majd a húszas évek új tárgyias és art deco irányzatai gyakorta ábrázolták gigantikus masinaként.[24]
Az olasz futuristák extatikus, majd a német új tárgyiasság alkotóinak infernális városképe mellett a két világháború között kialakult a nyugati metropolis gépezetét dicsőítő reprezentációs hagyomány. Jellemző példái ennek Fernand Léger 1919-ben készült monumentális A város című képe, vagy Piet Mondrian a negyvenes években New York által ihletett Boogie-woogie Broadway című munkája. Mondrian az absztrakció határán egyensúlyozó, minimalista látásmódját a hatvanas évek meghatározó grafikusa, Saul Bass alkalmazta képeskönyvre. Az amerikai Bauhausból induló és New Yorkban dolgozó Bass 1962-ben megjelent kötete, a Henri’s walk to Paris a jelenségek emblémává lecsupaszított formájával idézi meg a nagyvárosba csöppent kisfiú vándorlását.[25]
A ezredvégen ismét reneszánszát élő vektoros grafikák némiképp a hatvanas évek „harde egde” absztrakciójának szellemében fogantak. Ezt példázza Christoph Niemann Subway című könyve, amelynek illusztrációi a közlekedési infografika egyenes ági leszármazottai.[26]
Kasza Julianna a nagyvárost mechanikus gépezetként ábrázolja, amelynek titkos, földalatti járataiban folyik e magasan szervezett masina irányítása. Kompozícióin a figurák ritmikus ismétlődése, sávos felosztása, folyamatábrák halmozott piktogramjai, kapcsolótáblák labirintusszerű járatai jelenítik meg a nagyvárosi mechanizmus lüktető szervezetét, bonyolult rétegzettségét.
----------------------------
[24] Eberhard Roters: Die Strasse. In: Ich und Stadt. mensch und Grossstadt in der deutschen Kunst des 20. Jahrhunderts. Hsg.: Eberhard Roters, Berhard Schulz. Berlinische Galerie, Berlin, 1987, 35–58. p.
[25] Leonore Klein: Henri’s walk to Paris. Ill: Saul Bass. New York, 1962.
[26] Christoph Niemann: Subway. Greenwillow Books, 2010.; Hasonló képei világot teremt: Dan Yaccarino: Count 1,2, 3 on the Subway. Khnopf Books for Young Readers, 2014.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Futurisztikus metropolisban, szintén színes, vektoros grafikák keltik életre Kasza Julianna főhősének, egy Április nevű macskának budapesti kalandjait. 
