Vásárlás közben ordított, minden édesség kellett volna neki, a buszon nem egyszer olyan jelenetet rendezett, hogy szegény mamája nem tudott hova lenni szégyenében. Máskor azért vágta magát földhöz, mert zöld helyett sárga szívószálat kapott. Nem lehetett kiszámítani. A szomszéd anyukák vonogatták a vállukat: - Majd kinövi, ez csak a dackorszak. A vidéki nagymama nevetett: - Kislányom, te is ilyen hisztis voltál, volt honnan örökölnie. A budapesti nagymama szerint minden gyerek így puhatolja ki, hol vannak a határok. - Addig tart a hiszti, amíg engeditek neki - magyarázta a megtört szülôknek. A buszon is rendszeresen elhangzottak jobbnál jobb vélemények: - Biztos unatkozik a gyerek, nem foglalkoznak vele eleget. - Nem kéne talán annyit kényeztetni. - Ruhástul kellene beállítani a hideg zuhany alá. - Szegény gyerek, biztos verik otthon. Vége-hossza nem volt a sok jó tanácsnak. Pedig a szülők nem kényeztették a kislányt. Sokat játszottak és beszélgettek vele, bizonyos kérdésekben pedig következetesen szigorúak voltak. Hiába. A kislány rengeteget hisztizett. Aztán egyszer az anyuka megérezte, hogy a legidegesítőbb, a legfárasztóbb, az a bizonyos reggeli hiszti más, mint a többi. Kétségbeesést érzett mögötte. Rájött: nem dacból, bosszantásból tépi le a ruháit a kislány, egyszerűen otthon szeretne maradni a mamájával, csak ezt a kívánságát nem tudja másképp a tudomására hozni. A mamának viszont munkába kellett járnia, az ô keresetére is szükség volt a megélhetéshez. És akkor eszébe jutott egy mese. A kislányról, aki nem akart felöltözni. Egyszerű kis történet volt, de a kislány ámulva hallgatta, és szinte észre sem vette, hogyan került rá a ruha. Anyuka mesélt reggeli közben is, sőt, egész úton bölcsibe menet. A pici lány pedig boldogan lépkedett mellette, nem sivalkodott. A mama csak mesélt, mesélt. Hisztis gyerekekről, akiket kinevetett Hiszti manó, kisfiúkról, akik nem fogadtak szót az anyukájuknak, állatokról, bohócokról, ami csak eszébe jutott. A kislány pedig csöndben figyelt, hallgatott, nevetett. Később ô kérte: - Mesélj olyan kislányról, aki nem akar bölcsibe menni! Mesélj a báránykáról, aki elszaladt a mamája mellől! A reggeli hisztik lassan elmaradoztak. Persze néha még hisztizett a kislány ezért-azért, de már csak annyit, mint egy átlagos, egészséges gyerek. És ezt az anyuka már könnyedén leszerelte. Hol szigorral, hol tudomást sem véve a róla, hol elterelve a kis méregzsák figyelmét. Idővel elmúlt a dackorszak is, és mire kiscsoportos nagylány lett a kicsi lányból, Hiszti manó már feléjük sem nézett többé.  TOVÁBB A HISZTIMANÓHOZ>