Tasnádi Katalian   „Még sosem meséltem arról, hogy milyen volt, amikor Apa tavaly elköltözött. Lehet, hogy azért, mert el akartam felejteni. Nem sikerült, itt van a fejemben. Vagy valahol másutt, de mindenképpen énbennem” – kezdődik Barni története az Azt mondták, válnak című könyvben, amely a sok családot érintő élethelyzetet mutatja be egy nyolcéves gyerek szemszögéből. Rigó Kata könyvében Barni egy évvel a szülei válása után idézi fel az eseményeket és azt, hogy mi mindent érzett azután, hogy apukája váratlanul elköltözött otthonról. Barni nehezen birkózik meg a helyzettel, nem tudja, hogy viszonyuljon a szüleihez, akik szintén szomorúak, és ki az, akiben megbízhatna. Rigó Kata egy olyan témát dolgoz fel az elsősorban gyerekeknek, azon belül is a nagyóvodásoknak és a kisiskolásoknak készült kötetben, amellyel nap mint nap szembesülnek, mégis alig van reprezentálva a könyveikben. A szerző tapasztalatai szerint a gyerekek nagyon szeretik az olyan történeteket, amelyekkel azonosulni tudnak, ezért számos olyan gyerekkönyv készül, ami hétköznapi eseményeket dolgoz fel. Például arról szól, hogy milyen iskolába menni, viszont ezekben általában tökéletes családokat látunk. Apa és anya együtt van, úsznak a boldogságban, miközben egyre több gyerek él egyszülős családban, vagy közös felügyelet alatt, ami nagyon más tapasztalat. Az Azt mondták, válnak lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek megtapasztalják, mások is élnek így, és hozzájuk hasonlóan zűrzavaros érzésekkel küzdenek, amikor megbomlik a családi egység. Rigó Kata elmondta, hogy azért gyereknézőpontból beszélte el a történetet, mert a problémák feldolgozásában sokszor nem segít, ha egy kívülálló magyarázza el, hogy mi történik. Az viszont annál inkább, ha lelki rokonságot tudunk felfedezni valakivel; ha megtapasztalja a gyerek, hogy nincs egyedül. A szerző szerint, mivel egyre több a válás, és sokan vélik úgy, hogy nem megoldás egy megromlott kapcsolatban maradni a gyerekek kedvéért, hiszen ők is ugyanúgy megérzik a konfliktust, kiemelten fontos beszélni a témáról. A könyvben ábrázolt család viszont bizonyos szempontból ideális, mert a válás ellenére az apa és az anya együtt tud működni, és mindent megtesznek azért, hogy Barni a lehető legkevésbé sérüljön. Nagyon fontos, hogy Rigó Kata nem akart ítélkezni: nincs arról szó, hogy miért hozták meg a szülők ezt a döntést, mindössze annyit lehet tudni, hogy megromlott a kapcsolatuk. Ezt pedig a természetesen Barni is érzi, hiába próbálják elrejteni előle: „Rossz volt, hogy anyáék folyton veszekedtek, de az még rosszabb, hogy utána nem nevették el magukat, és nem simogatták meg egymást”. Az író arra is odafigyelt, hogy legyen más gyerekszereplő is a történetben, akinek a szülei elváltak, és hasonló problémákkal küzdenek, de más megoldást választottak, mint Barniék. Bálint például nem találja a melegítőfelsőjét az edzésen, de nem tudja, „melyik otthon” felejtette azt, mert hol az apukájánál, hol az anyukájánál lakik. Rigó Kata szerzőtársa a könyv megírásában Holló Kati volt, aki az ötletadó, másrészt ő készítette az illusztrációkat a könyvhöz, amelyek szerves részei a történetnek. A szerzők azt a megoldást választották, hogy Barni és szülei mackócsaládként jelennek meg, nem emberekként. Egyrészt úgy gondolták, hogy egy konkrét kisfiú alakja megnehezítené, hogy bármelyik gyerek könnyen azonosulhasson a történettel, másrészt a téma érzékenysége miatt is jobb választásnak tűntek az állatfigurák. Rigó Kata a könyv megírása előtt több, a témával foglalkozó, szakirodalmi jellegű művet olvasott, és klinikai gyerekpszichológus, Dragomán Judit is segítette a munkáját, hogy bemutathassa azokat a viselkedésformákat és érzéseket, amelyek a Barni korosztályába tartozó gyerekre jellemzőek egy válás során. Rigó Kata elmondta, hogy persze minden gyerek más és más, de Barni története azt tükrözi vissza, amik a kisiskolás gyerekek tipikus és természetes reakcióinak számítanak egy ilyen helyzetben. Az egyik ilyen az okok keresése és az ezzel kapcsolatban felmerülő önhibáztatás. De ugyanilyen jellemző az úgynevezett lojalitás-konfliktus is: a szülők vitáiban a gyerek akarva akaratlanul is két tűz közé kerül. Ha pedig beszél a gondjairól, óhatatlanul is „kibeszéli” az egyik felet a másiknak, ami egymás hibáztatásához vezethet akár olyan egyszerű problémáknál is, mint egy elfelejtetett matekházi. Az is fontos, hogy Barni iskolai magaviselete az otthoni gondok miatt még számára meglepő módon is megváltozik: focizás közben agresszív lesz, néha érzelmi kitörései vannak, és a figyelme is elkalandozik az órán. De ebben is szerencsés: tanárai megértőek, és büntetés helyett inkább segíteni akarnak neki. Forrás: fuhu.hu Betűtészta Fontos és hiánypótló könyv Rigó Kata Azt mondták, válnak című, frissen megjelent gyerekkönyve. Napjainkban,  amikor a házasságok több, mint fele válással végződik, és minden harmadik gyermek érintett, különösen fontos, hogy legyen egy mesekönyv, ami az ő nyelvükön beszél erről a nehéz témáról. A mese gyógyító, traumaoldó ereje itt is abban rejlik, hogy megtapasztalhatják, problémájukkal nincsenek egyedül, számos kortársuk és azoknak szülei érintettek, és választ kapnak a felmerülő kérdéseikre.   A szakemberek szerint nem a válás ténye viseli meg a legjobban a gyerekeket, hanem az, ahogyan történik. A családi életet a válás bekövetkezése előtt sokszor éveken keresztül a megromlott szülőkapcsolat jellemzi. Az állandó feszültség miatt a gyermek könnyen elveszti a biztonságérzetét, bizalmát. A válás közbeni, utáni helyzet egyik legnehezebb kísérőjelensége a lojalitás-konfliktus. A gyermek mindkét szülőjét szereti, de a szülők sokszor megpróbálják őket maguk mellé állítani, szövetségesükké tenni, ami iszonyú megterhelő a gyereknek, hiszen egy ilyen helyzetben nincs jó választás. A szülők sokszor bevonják a gyereket a saját konfliktusaikba, rajta keresztül harcolnak egymás ellen. A szülők közti konfliktusok miatt a gyerekek gyakran zárkózottak lesznek, nem beszélnek az érzelmeikről, hiszen azt látják, hogy az veszélyes, nem vezet eredményre. A gyerekek a legtöbbször magukat okolják a válás miatt, azt gondolják, nem elég jók, elfogadhatók. Azt gondolják, ha másként viselkedtek volna, elkerülhető lett volna a szüleik válása. Az elhelyezés is külön terhet ró rájuk, ha az egyik szülőjüket kevesebbet látják, azért, ha pedig a kétlakiság jellemzi innentől az életüket, elsőre minden bonyolultabbnak tűnik, sok odafigyelést, rugalmasságot igénylő helyzet ez az épp traumát átélő gyermek számára. Bár hosszú távon alkalmazkodóbbá válhatnak, de sokszor érzik magukat gyökértelennek. Ezeknek a konfliktusoknak a megértésében, feloldásában segít Rigó Kata mesekönyve. Őszintén mesél mindarról, amiről szükség van egy ilyen helyzetben: a haragról, kilátástalanságról, bánatról, reményről és a megbékélésről. Az illusztrációk is különlegesek, Holló Kati számára fontos emlékeket idéző, régi ruhadarabjaiból varrta őket. A fülszöveget Dragomán Judit klinikai gyermek-szakpszichológus írta. Reméljük, hogy sok gyermeknek és szülőnek hasznára válik a könyv, segít nekik megnyílni egymás előtt, tisztázni a kényelmetlennek tűnő kérdéseket. Könyvünket ötéves kortól ajánljuk! Forrás: betuteszta.com