Persze. Arisztotelész egy menhelyről örökbefogadott kandúr, akit a család Anna nevű kislányuk születésnapjára ajándékozott. Arisztotelész a befogadás pillanatától kezdve mindennél jobban ragaszkodik kis gazdájához, Annához, aki bár természetesen viszontszereti, de többnyire a hétköznapok eseményeivel, sulival, barátnőkkel, házi feladattal van elfoglalva, és a szobájával, amit mindenképp szeretne felújítani. Ezt Arisztotelész képtelen megérteni, hiszen egy menhelyről befogadott állat folyton szeretet és figyelem után áhítozik. Miért menekül el otthonról Arisztotelész? Arisztotelész tudomást szerez arról, hogy Anna kutyát szeretne, amin rettentően felháborodik. Egészen meglepő és váratlan fordulat a történetben: egy kandúr, aki nem szereti a kutyákat! Arisztotelész attól tart, hogy ő már nem elég jó Annának, ezért, hogy kifejezésre juttassa nemtetszését, inkább világgá megy – természetesen abban a reményben, hogy Anna hiányolni fogja őt és a keresésére indul. És szerencsével jár? Arisztotelész eltéved a városban és nagyon sok mindent megtapasztal: éhes, fázik és magányos. Egyre jobban tudatosul benne, mit jelent az otthon, és mennyire hiányzik neki Anna. A negatív történések ellenére mégis egyre magabiztosabbá és bátrabbá válik, sőt, még egy kutyával is összebarátkozik! Annyira bátor, hogy amikor visszatér a házba, még egy pár betörőt is elkap, akik épp Annáékat készülnek kirabolni. Ez elképesztően veszélyes mutatvány, így nem csoda, hogy a betörők végül őt rabolják el. Természetesen a végén minden jóra fordul, és Anna is visszakapja macskáját, akit természetesen borzasztóan hiányol. Volt valós előképe a könyvedben szereplő kandúrnak, Arisztotelésznek? Arisztotelészt nem egy konkrét macskáról mintáztam, hanem több általam ismert macska inspirálta az ő karakterét. Ők mind hasonló tulajdonságokkal rendelkeztek, mint a Na de ki kérdez egy kandúrt? főszereplője, Arisztotelész. Ragaszkodóak és szeretetre éhesek voltak, ugyanakkor saját egyéniséggel rendelkeztek. Képesek voltak órák hosszat duzzogni és világosan a tudtodra adni, ha elégedetlenek voltak valamivel. Hol szeretsz a legjobban írni? A dél-svédországi erdő közepén található házikómban, ahol teljesen egyedül vagyok, és semmi se vonja el a figyelmem az írásról. Akkor támadnak a legjobb ötleteim, amikor a természetben vagyok. Itt nincs folyó víz, csak egy szivattyúm és egy kerti mosdóm, de imádom!