Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Hogyan születik a könyv? 2. rész	pagony.hu	2016.11.08. 20:03
Az illusztrátor: Kőszeghy Csilla A könyvkészítés egyik leglátványosabb része, amikor a szöveg illusztrációkkal egészül ki. Cikksorozatunkban most Kőszeghy Csilla illusztrátor mesél arról, hogy hogyan születtek meg az ő fejében a Két kis dinó Krétán című könyv rajzai, hogyan dolgozik együtt Berg Judittal, és hogy melyik az ő kedvenc képe. Milyen fázisban találkozol először te, mint illusztrátor egy könyv szövegével? Megkapom a teljes kéziratot, és azt olvasom el többször, alaposan, és közben jegyzeteket készítek, esetleg skicceket. Menet közben is olvasod Judit írását vagy már csak a teljes, elkészült szöveget kapod meg?   Tovább…

Hogyan születik a könyv? 3. rész	pagony.hu	2016.11.08. 20:06
Válaszolnak a szerkesztők: Kovács Eszter és Győri Hanna   A szerkesztő minden szerző mumusa... Vagy mégsem? Hogy van ez a Pagonyban? Egyáltalán, mit csinál a szerkesztő? Hogyan születik a fülszöveg? És ki találja ki a könyvek címeit? Reméljük, cikksorozatunk harmadik részében, az író és a könyvillusztrátor titkai után újabb érdekességet tudsz meg arról, hogyan is születik egy könyv - jelen esetben a Két kis dinó Krétán. Szerkesztőink, Kovács Eszter és Győri Hanna válaszolnak. Mi történik legelőször egy kézirattal?   Tovább…

Így válasszunk gyermekünknek mesekönyvet	bien.hu	2015.03.02. 00:13
Klasszikus mesekönyvek, népmesék A klasszikus mesék nagy része tanít, éles határt von a jó és a rossz között, megmutatja azt, hogy a célért küzdeni kell, hogy vannak olyan teremtmények, akik árthatnak, és óvatosnak kell lenni. A népmesék ezek mellett felbecsülhetetlen plusszal rendelkeznek. Egyrészt megismeri a gyerek saját kultúrájának igen árnyalt gondolatiságát, másrészt csodálatos szókincshez juttatja a gyereket. Az új generációs mesekönyvek Az új generációs mesekönyvek célja már nem elsősorban az erkölcsi tanítás, hanem a szórakoztatás. Ezeknél a mesekönyveknél nagyon fontos szempont a nyelvezet, a humor, és hogy valóban szórakoztató legyen, szempont az is, hogy van-e bennük játék, játékosság. Ezek a mesék már témakörök köré épülnek, azaz van köztük ,,családregény”, ami például a testvérek, a család tagjai köré épült szituációkról ír történeteket, vagy például van ,,utazóregény” is. Hibák a mesekönyv választásakor       Tovább…

Ki tud olvasni?	Kölöknet	2018.05.01. 22:48
Az tud olvasni, aki megérti, amit olvas. A magyar nyelv sokatmondóan használja ezt a szót: „pénzt olvas”, „olvas a csillagokból”, "olvas a jelekből”. Vagyis a betű, a csillag, a jel észrevételezése csak a kezdet. A fontos a megértés. Bárkire lehet mondani, hogy tud olvasni, aki legalább a nevét ki tudja betűzni? Vagy ennél többet jelent az olvasás képességének birtoklása? Mit tud egy gyakorlott olvasó?   Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ.   Tovább…

Kudarcok a mesékben és a valóságban	Bajzáth Mária mesepedagógus	2017.03.12. 12:59
Nagy nehezen, hosszas kínlódás után készült el, cserébe elképesztően tanulságos és hasznos volt. Azonnal szabadalmaztatni akartam az ötletet, de a biztonság kedvéért rákerestem a kifejezésre. Ááá, megint szembesültem azzal, hogy nem ez fogja nekem meghozni a világhírt, feltalálták előttem a spanyolviaszt: Izgalmas kudarckonferenciákról olvastam, okokról, amelyek a kudarchoz vezetnek, a kudarc feldolgozási lehetőségeiről. Találkoztam egy szokatlan önéletrajzzal, amelynek írója a szó legszorosabb értelmében kudarcot (is!) vall: mit nem végzett el, hová nem vették fel, mit nem nyert meg. Azonban a sikerhez képest jóval kevesebb cikket találtam a kudarcról, és alig leltem valamit arról, hogy mit őriznek a népmesék, mit tudnak a mesehősök a témáról. Úgyhogy összegyűjtöttem, mit érdemes megtanulni a mesehősöktől, akik (szinte) sosem adják fel.   Tovább…

Másfélmilliós "szószakadék" keletkezik a mesét hallgató és nem hallgató gyerekek között	fidelio.hu	2019.09.05. 18:40
Az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer, pedig ez később az olvasási készségüket is javítja – állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.   Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából. Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik - derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból.   Tovább…

Mese csecsemőkortól	Tóth Marcell	2016.03.15. 00:10
Akár már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes felolvasni verseket. A már pár hetes kortól használható, adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehet gyermekünk kortársaihoz képest az iskola első évére. „A korai fejlesztés híve vagyok, de csak azok a módszerek használnak, amelyek a baba korának megfelelőek. Az olvasás ismerete és szeretete a csecsemőkorban kezdődik” – Kovács Zsanett, a Móra Kiadói Csoport kommunikációs munkatársa február végén tartott előadást a szegedi Somogyi-könyvtárban. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti azt, hogy a három-négy évesen meg kell tanítani a gyermeket olvasni, inkább a meseolvasás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet, napi 15-20 perc foglalkozás másfél-két év előnyt jelent az iskolában a kortársakhoz képest.   Tovább…

Mesétől az olvasásig	Vekerdy Tamás	2018.05.01. 22:42
Az a gyerek, aki minden nap hall mesét az iskolába lépés idején, másfél évvel előzheti meg anyanyelvi szinten azt a kortársát, aki nem rendszeres mesehallgató. Mesét hallani a gyerek számára minden nap, nélkülözhetetlen a belső kép készítés szempontjából. Rászögezi tekintetét a mesemondóra, látni, hogy már alig lát, elindult a "belső mozi", a belső képek sorozata.  Rengeteg feldolgozni valója van, ezért nagy a belső kép éhsége. Az tud jól olvasni, aki spontán tud belső képeket létrehozni. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét.   Tovább…

Mesével a gyermekkori agresszió ellen...	Uzsalyné Pécsi Rita	2018.01.27. 22:20
...ezért nagyon fontos, hogy pici korától kezdve mesélj a gyereknek   Nem is gondolnád, milyen nagy szerepük lehet a gyerekkori meséknek többek között akár a felnőttkori problémakezelésben is. Miért fontos ezen kívül, hogy rendszeresen mesélj a kicsiknek? Milyen képességeik fejlődnek és alakulnak ki mindettől? Olvasd el! A mese fontossága A játék, a mese és a művészetek méltatlanul kevés teret kapnak a gyereknevelésben manapság. Pedig van az emberben egy olyan mély réteg, amihez máshogy nem férhetünk hozzá - csak ezeken az indirekt, közvetett utakon keresztül - hívja fel a figyelmet Uzsalyné Dr. Pécsi Rita, neveléskutató. A szakirodalom és a tapasztalat régóta mondja, szinte kiáltozza utánunk: sokkal többre lenne szükség, mint amennyit most kapnak a művészetekből gyermekeink, és nem úgy kellene tekintenünk ezekre a műfajokra, mint valamiféle szórakozásra, egy hobbira, aminek csak az élvezet a szerepe: ezek a műfajok nem kevesebbhez, mint gyermekünk neveléséhez, fejlődéséhez tartoznak hozzá. Az esti mesék helyét szép lassan kezdik átvenni az esti rajzfilmek, a számítógépes játékok - pedig pótolhatatlan élményekkel gazdagodik az, akinek minden este mesélnek. Sőt: a felnőttkort meghatározó, fontos képességek is kialakulnak mesehallgatás közben.   A mesék szerepe a gyereknevelésben   Tovább…

Mi most az ellenkező irányba haladunk, és ez biztos romlásba taszít		2017.03.08. 10:27
25 év alatt jöttünk ki a diktatúrából, hogy aztán újra visszatérjünk a Rákosi-ideológiához. Dilettáns és embertelen intézkedéseket hoz a kormány, tönkreteszik a gyerekeket és a jó pedagógusokat, miközben a magyar közoktatás egyáltalán nem ad meg fontos készségeket. Nem a cső- vagy vízvezeték-szerelőké a jövő, ahogyan Orbán mondja, és nem együtt kell nézni a gyerekkel a mesét, hanem el kell mondani neki. Vajon miért csak tízéves korunkig vagyunk jobbak a norvégoknál? Interjú Vekerdy Tamással.   Tovább…

Néma olvasás, hangos olvasás, még több olvasás	logopedia.reblog.hu	2018.05.01. 22:45
Az olvasástanulás sokkal korábban kezdődik, mint hogy a gyermek belépne az első osztályba. A szűkebb szociális környezettel kezdődik, a családdal. A majdani olvasástanulás attól függ, hogy otthon a gyereknek mesélnek-e, beszélgetnek-e vele, olvasnak-e neki. Persze, amikor kiderül, hogy a gyermek nem szeret olvasni, akkor nehéz a szülő szemébe nézni, és azt mondani: tetszett volna többet olvasni, többet mesélni! Mikor mesélnek az embernek, akkor tanulja meg élvezni a történetet, akkor tudja beleélni magát, és így tud rátanulni a történet, a szereplők elképzelésére. Ez alapozza meg a későbbi szövegértést. A történet elképzelését az olvasástechnika először akadályozni fogja, majd ha belejöttünk az olvasásba, akkor segíteni. Ezért van az, hogy a kezdő olvasók már szeretgetnek olvasni, de azért még igénylik a felolvasást is. Próbálgatják a szárnyaikat az olvasástechnika terén, de szükségük van még arra is, hogy plusz munka nélkül vonódjanak be egy-egy mese világába.   Tovább…

Öröm, élvezet – megismerés		2017.08.15. 18:26
„Az olvasásban – a művészi mű, regény, vers olvasása közben – a világ tagolt egésszé áll össze: az ember csak így tud igazán tájékozódni a világban, így tudja magát otthon érezni benne, és ez oldja a szorongást.” – Vekerdy Tamás pszichológus írása.   Hogy valaki olvasó lesz-e vagy nem, az persze a környezetén is múlik. Olvasnak-e a szülei? Látja-e őket elmélyülten könyvet olvasni – nem csak magazint? Ha igen, akkor már a másfél éves kisgyerek is hasra fekve „olvas”, lapozgatja a leporellóját, mert utánozza a szüleit. És persze: van-e otthon könyv?   Tovább…

Szórakoztat, informál és utazásra csábít: egy tökéletes nyári olvasmány gyerekeknek	Németh Noémi	2017.08.15. 18:15
A nagyszerű könyvsorozat mindhárom kötete több, mint egy-egy mesekönyv: útikönyvek is egyben, s még a szülők számára is tartogatnak meglepetéseket. Utazik a család - Irány Eger, a Velencei-tó és a Balaton! A könyveket olvasva mi is részesévé válunk a kissé szeleburdi család kalandos utazásainak: megismerhetjük a népszerű városok gyerekbarát látnivalóit. A szórakoztatás alapját már maga a mesélő személye megadja: a narrátor ugyanis a család kutyája. A szereplőkkel könnyű azonosulni: egy hétköznapi, kedves és szerethető magyar család ízig-vérig valóságos és mókás kalandjait ismerhetjük meg a könyvekből - semmi cukormáz! Az utazás pontosan úgy telik, ahogy az általában a kisgyerekes családoknál szokott: sok játékkal és izgalommal, ám jut idő a pihenésre, vagy akár egy kis nyafizásra is. A könyv illusztrátora igyekezett életszerű karaktereket alkotni: senki sem tökéletes, ahogy az életben sem.   Tovább…

Van rá megoldás - Miért zseniális az Egri csillagok és a Pál utcai fiúk?	Jankovics Anna	2015.02.22. 18:19
Mert hősök vannak benne. A gyereknek mindig szüksége van legalább egy hősre, egy pozitív végű történetre, és a győzelem elérésének útvonalára. Miért engedjük, hogy Marvel ,,hősei” diadalmaskodnak, töltsék be ezt az űrt? Hiszen az csak fantázia, számos tévúttal. Az Egri csillagok pedig identitás! Ahogy a Pál utcai fiúk a barátság. Mindkét könyv egyszerű ám komoly, élethez hozzá tartozó érzelmeket, etikai normákat mutat be, miközben azt mutatja, hogy a küzdelemnek mindig van értelme: konkrét vagy morális győzelem. Nem kell a gyermekeket túl sok etikai normával, történelemmel terhelni. Nehéz olvasmányok A kötelező olvasmány célja, hogy megtanítsa a gyereket a fontos dolgokat meglátni. Cél a szókészlet gazdagítása, a beszédkészség javítása. És cél a szórakoztatás is, hiszen meg kell szerettetni az olvasást. Éppen ezért képedtem el, amikor kötelező olvasmány lett a Sorstalanság. Természetesen hozzá tartozik a műveltséghez, sok mindenre felhívja a figyelmet, sok mindent tanít. Ám! Az a gyerek, aki nem annyira szeret olvasni, le fogja tenni az ilyen könyvet, mert túl ,,sok” lesz neki. Sőt, lehet, hogy ott és akkor veszti el érdeklődését a komoly irodalom iránt. Az a gyerek, akivel megszerettetjük az olvasást, biztosan el fogja olvasni a Sorstalanságot magától, aki viszont utál olvasni, az akkor sem olvassa el, ha egyest kap érte.

Van rá megoldás - Választhatóság és egy ötlet	Jankovics Anna	2015.02.22. 18:28
Ha külön óra foglalkozna az olvasással, megoldható lenne az, hogy több kötelező könyvet vegyenek egyszerre. A könyveket két csoportra kellene osztani: kötelező könyv és választható. A kötelező mindenki számára kötelező, ám a választhatónál az osztályt két részre lehetne osztani, ami azt eredményezi, hogy a két csoport egymásnak csinál kedvet a másik csoport könyvének elolvasásához. Ez azért szerencsés, mert így, ha olvasta a gyerek az olvasmányt, ha nem, sokkal jobban megragadnak benne részletek, fontos dolgok, maga a történet. Nagy valószínűséggel előbb utóbb kézébe veszi majd ezt a könyvet is – feltéve, ha nem írtjuk ki belőle idő előtt az olvasás örömét. Könyvtárak Ha az államnak fontos a jövő, legalább tizenkét éves korhatárig ingyenessé kellene tenni községenként egy könyvtárat számukra. Havi rendszerességgel kellene a gyermekekkel ellátogatni a könyvtárba, ott programokat, vetélkedőket, tudáspróbákat, gyermek színházat, felolvasó délutánokat szervezni. Ez sokkal hasznosabb lenne, mint az informatika óra, ahol többnyire felszínes tudáshoz juttatják a gyereket, hiszen ami tegnap naprakész volt, az holnapra elavult, hasztalan. A gyerekből akkor lesz könyvtárba járó felnőtt, ha gyerekkorában beleillesztették az életébe, hozzá szoktatták a gondolathoz, hogy jól el lehet ott tölteni az időt, és nem csak azok járnak oda, akik ,,lúzer”-ek. A gyerekből akkor lesz felnőtt, ha megtanulja, hogy hogyan kell felnőni. Erre pedig a könyvek a legalkalmasabbak.

Vigyázz az okosgépekkel!	Tolnai Antal	2017.03.12. 14:10
Azt olvasom, hogy Steve Jobs megátalkodott technikaellenes szülő volt, a Szilícium-völgy mérnökei és technikusai meg Waldorf-iskolába járatják gyerekeiket. Sergey Brin, Larry Page, Jeff Bezos vagy Jimmy Wales azzal magyarázza szakmai sikereit, hogy no-tech iskolába járt. A Montessori és a Waldorf a legnépszerűbb az Államokban. És Zuckerbergék is AltSchoolban gondolkoznak. Mindez Dr. Nicholas Kardaras Glow Kids című friss könyvében olvasható. Bár rengeteg könyvet, publikációt begyűjtöttem már ebben a témában, a könyvismertető után rögtön azt mondtam: ez a könyv kell nekem. Azonnal meg is vettem… Hogyan? Hm… e-book formátumban az Amazonon… Persze nem elsősorban azért, mert Jeff Bezos, az Amazon alapítója és tulajdonosa is alternatív iskolába járatja gyermekét, hanem mert egy felnőtt ember tudja praktikusan és rendeltetésszerűen használni az IKT-eszközöket anélkül, hogy egyszer csak észrevétlenül az eszköz kezdje használni őt, ahogy az a gyerekek igen jelentős része esetében történik a könyv tanulsága szerint. Hát ezért próbálunk például a Waldorf-óvodában és -iskolában mindent bevetni, hogy az iskola és a szülői ház együtt képes legyen teljesen kiszorítani az okoskütyüket a személyiségük kibontakozásának még csak a kezdetén járó 4‒12 éves gyerekek életéből. Nem volt egyszerű elfogadtatnunk, hogy a Waldorf-kerettantervben az informatika oktatása csak 9. osztálytól kezdődjék, hiszen a számítástechnika tanítása ma olyan evidens, mint az orosztanítás volt a hetvenes években, a mi időnkben. Ki merte volna akkor azt mondani, hogy az nem jó… Most legalább olyan nehéz elfogadtatni, hogy a korai informatikaoktatás, mondjuk, nem jó… Mielőtt sokan felszisszennének, hogy „te jó ég, hát hol élnek ezek”, lássunk egy részletet a könyv bevezetőjéből:   Tovább…

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk