AJÁNLÓ TÉMA ÉS ÉLETKOR SZERINT |
|
2017.10.17. 14:01 |
|
ANDERSEN-DÍJAS ÍRÓK |
|
2017.01.23. 08:40 |
Az IBBY kétévente adja át a Hans Christian Andersen Díjat egy-egy olyan írónak illetve illusztrátornak aki a jelölés időpontjában él, és akinek gyermekirodalmi munkássága jelentős.
A gyakran "Kis Nobel Díjként" emlegetett Hans Christian Andersen Díj a gyermekkönyvek írói és illusztrátorai által elnyerhető legmagasabb nemzetközi elismerés. Az Andersen Díj védnöke Őfelsége II. Margit, Dánia királynője.
A jelölteket az IBBY Nemzeti Szekciói ajánlják, a díjazottakat pedig a gyermekirodalom szakértőiből álló, hozzáértő zsűri választja ki.
A Szerzői Díjat 1956, az Illusztrátor Díjat 1966 óta osztják. A díj egy aranyérem és egy oklevél, melyeket látványos ünnepség keretében adnak át a kétévenként rendezett IBBY Kongresszuson. Az IBBY lapja, a Bookbird (Könyvmoly) különszámban ismerteti a jelölteket és követi a válogatás folyamatát.
|
|
Hans Christian Andersen-díjas írók 2016 – 1956 |
|
2016.07.29. 01:31 |
2020 - Jacqueline Woodson (USA)
2018 - Eiko Kadono (Japán)
2016 - Cao Wenxuan (Kína)
2014 - Uehashi Nahoko (Japán)
2012 - M. Teresa Andruetto (Argentina)
2010 - David Almond (UK)
2008 - Jürg Schubiger (Svájc)
2006 - Margaret Mahy (Új-Zéland)
2004 - Martin Waddell (Írország)
2002 - Aidan Chambers (Egyesült Királyság)
2000 - Ana Maria Machado (Brazília)
1998 - Katherine Paterson (USA)
1996 - Uri Orlev (Izrael)
1994 - Michio Mado (Japán)
1992 - Virginia Hamilton (USA)
1990 - Tormod Haugen (Norvégia)
|
1988 - Annie M. G. Schmidt (Hollandia)
1984 - Christine Nöstlinger (Ausztria)
1982 - Lygia Bojunga Nunes (Brazília)
1980 - Bohumil Riha (Csehszlovákia)
1978 - Paula Fox (USA)
1976 - Cecil Bødker (Dánia)
1974 - Maria Gripe (Svédország)
1972 - Scott O'Dell (USA)
1970 - Gianni Rodari (Olaszország)
1968 - James Krüss (Németország),
José Maria Sanchez-Silva (Spanyolország)
1966 - Tove Jansson (Finnország)
1964 - René Guillot (Franciaország)
1962 - Meindert DeJong (USA)
1960 - Erich Kästner (Németország)
1958 - Astrid Lindgren (Svédország)
1956 - Eleanor Farjeon (Egyesült Királyság)
|
|
Almond, David - angol író |
|
2016.07.28. 17:22 |
2010 szepetemberében, ünnepélyes keretek közt adták át Santiago de Compostelában a Hans Christian Andersen díjat a brit gyermekkönyves szerzőnek, David Almondnak.
A Skellig című regény után már A vadóc is olvasható magyarul.
David Almond 1951-ben született egy angol bányavidéken, és a Kelet-Angliai Egyetemen diplomázott irodalomtanári szakon. Évekig tanított középiskolában, s publikált novellákat különböző irodalmi lapokban, azonban úgy érezte, hogy az írás ennél több időt igényel, így feladta a munkáját, és azóta csak az írásnak él.
Az első gyerekeknek szánt műve a Skellig, ami 1998-ban jelent meg, és azonnal meghozta számára a sikert és a Whitbread-díjat.
|
|
Almond: A vadóc |
|
2016.07.27. 01:58 |
Fordította: Rindó Klára, Szabados Tamás
Illusztrálta: Dave McKean
Kiadó: Pongrácz, 2009
Oldalszám: 80
A tizenéves Blue Baker egy történeten dolgozik. Nem varázslókról meg tündérekről meg "boldogan éltek"-ről szóló mesét, hanem egy igaz történetet ír vérről, magányról, félelemről, kalandokról...
Mert ilyen a való élet. Legalábbis Blue számára. Mivel meghalt az édesapja, és Hopper, a városi vagány rászállt. De Blue fura, vad, varázslatos és sötét története saját életet él, és mikor a vadóc éjszaka meglátogatja Hoppert, Blue elgondolkodik rajta, hogy hol végződik ő, és hol kezdődik a vadóc.
David Almond csodálatos sztoriját Dave McKean fantasztikus illusztrációi teszik teljessé.
|
|
Almond: Skellig - Szárnyak és titkok |
|
2017.05.08. 13:15 |
12 éves kortól
Írta: David Almond
Fordíttta: Cséplő Noémi
Kiadó: Pongrác Kiadó. 2009
Oldalszám: 127
Michael szüleivel és súlyosan beteg kishúgával egy kertvárosi házba költözik. A ház kertjében egy roskadozó garázs áll, amely bármely pillanatban összedőlhet. A fiú itt talál rá egy különös, de teljesen legyengült lényre, akinek a hátán – mint később kiderül – szárnyak vannak, s aki a segítségére szorul.
Minával, a szomszéd kislánnyal együtt elhatározzák, hogy meggyógyítják Skelliget, ezt a varázslatos idegent – és gyerekek élete örökre megváltozik.
A regény Nagy-Britanniában elnyerte az év legjobb gyermekregényének járó Whitbread-díjat.
|
|
Andruetto, Maria Teresa - argentín írónő |
gyermekirodalom.hu |
2016.07.28. 17:07 |
A Nemzetközi Gyermekkönyvtanács (IBBY) Hans Christian Andersen díj zsűrije bejelentette, hogy Maria Teresa Andruetto (Argentína) a 2012-es Hans Christian Andersen-díj nyertese.
Maria Teresa Andruetto munkásságát méltatva a zsűri elismerte, hogy írásművészete kiforrott, művei eredetiek, amelyekben erősen összpontosít a művészi megformálásra. Könyvei érzékenységről tanúskodnak, mély és költői szépirodalmi művek. Regényeiben sokféle témát érint, mint a migráció, a belső világ, az igazságtalanság, a szeretet, a szegénység, az erőszak vagy politikai ügyek.
|
|
Bødker, Cecil - dán írónő |
|
2016.07.29. 13:07 |
Született: 1927. március 27., Fredericia, Dánia.
Jelölések: Az Északi Tanács Irodalmi Díja, Astrid Lindgren-emlékdíj.
Az Andersen djat 1976-ban kapta meg.
|
Bodker: A szellemleopárd |
|
2012.06.21. 15:15 |
Fordította: Árkos Antal
Kiadó: Animus, 2002
Oldaszám: 188
Etiópia, kis hegyi falu. Itt él Tibeso, aki már nagyfiú, hiszen egyedül legeltetheti a jószágokat. Egy napon nagy öröm éri. Az egyik tehén üsző borjút ellik, tehát egy-két év, és több tejhez juthat a család. Tibeso öröme azonban nem tart sokáig. A vízmosás sötét rejtekéből előbukkan valami, és elragadja az épp hogy lábra álló kis jövevényt. Tibeso tudja: az valami nem lehet más, csakis a Nagyúr, az a különösen ravasz leopárd, amely évek óta tizedeli a kisborjakat.
A fiú nem nyugszik bele a veszteségbe. Felkerekedik, hogy megkeresse a rejtélyes lényt. Vállalkozása csaknem az életébe kerül, ám kalandos útja végén úgy térhet vissza övéihez, hogy a szellemleopárdtól többé nem kell tartaniuk.
|
|
Fox, Paula - amerikai írónő |
|
2016.07.29. 13:23 |
Paula Fox 1923. április 22-én született New Yorkban, amerikai írónő, gyerekkönyvek és ifjúsági regények szerzője, de két visszaemlékezés is köthető a nevéhez.
1973-ban megjelent regénye, a Táncos szolga 1974-ben elnyerte a Newvery Medal-t, 1978-ban pedig írói teljesítményét a gyerekkönyv-írók Nobel-díjával, az YBBY által kiosztott Andersen-díjjal jutalmazták.
2008-ban az Iván arcképe című kötete nyerte el a Német Ifjúsági Irodalmi Díjat.
Egy érdekesség - ő Courney Love, a rock világából ismert sztár nagymamája!
|
|
Fox: Majomsziget |
|
2012.06.21. 16:56 |
Fordította: Szántó András
Kiadó: Animus, 2003
Oldalszám: 142
A tizenegy éves Clay viszontagságos időket él át. Apja, miután munkanélküli lesz, elhagyja őket. Nem sokra rá anyja is elveszti állását, s a kiskamasz fiúval kénytelenek hajléktalanszállásra költözni. Egy napon a mama is eltűnik. Clay teljesen egyedül marad, s heteket tölt az utcán Buddyval és Calvinnel, két őt gyámolító hajléktalannal. Kemény fagyok köszöntenek New Yorkra. Claynak és társainak a hideg mellett az ellenséges környezettel is meg kell küzdeniük, s a mindennapi betevő előteremtése is próbára teszi őket.
Hogyan fordul jobbra Clay sorsa? Hogy találnak újra egymásra édesanyjával? Megbocsáthat-e Clay a történtek miatt, s tudnak-e újra a régi szeretetben élni?
|
|
Gripe, Maria - svéd írónő |
|
2016.07.29. 15:37 |
A svéd gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, alkotója, Maria Gripe 1923-ban, Vaxholmban született és 2007-ben halt meg.
1954-ben jelent meg első regénye, melyet mintegy negyven kötet követett. Műveit harminc nyelvre fordították le, számosat közülük megfilmesítettek. Tekintélyes díjakkal, így a Nils Holgerson és az Astrid Lindgren díjjal ismerték el munkásságát.
1974-ben a gyerekirodalom Nobel-díjának tartott Andersen-díjjal tűntette ki az IBBY, a gyermek- és ifjúsági irodalom világszervezete.
|
|
Gripe: Agnes Cecilia |
|
2012.06.21. 17:38 |
Fordította: Kúnos Linda
Kiadó: Animus, 2005
Oldalszám: 254
"Megint odakint van. Újra hallja a lépteket, amiről nem tudja, kié.
Mozdulatlanná merevedve állt, háttal az ajtónak, nem fordult meg, csak figyelt, erősen.
Már a szomszéd szobában van, és lassan közeledik Nora szobájának ajtajához.
És ott megáll.
Minden alkalommal ugyanígy történt. A léptek a semmiből bukkantak fel, és lassan közeledtek feléje. Nem félt.
Bárkihez tartoznak is a lépések, még soha nem ártott neki.
Nem is kellene törődnie az egésszel, inkább úgy kellene tennie, mintha nem is létezne. Próbálta, de nem sikerült."
Norát rokonai nevelik. Velük költözik egy új házba, ahol szokatlan dolgokat tapasztal. Befalazott szekrényekre bukkannak, melyekből sok évtizede ott porosodó tárgyak, fényképek, papírok kerülnek elő. A lányt lépések zaja, furcsa, téves telefonhívások nyugtalanítják. Nora, és barátja Dag a rejtély nyomába erednek. Nyomozásuk során Nora családjának múltja tárul fel, melyek része egy titokzatos baba, Agnes Cecilia is...
|
|
Haugen, Tormod - norvég író |
|
2016.07.29. 15:44 |
Haugen 1945. május 12én született a norvégiai Nybergsund-ban és 2008-ban halt meg. Az egyetemet Oszlóban végezte el, 1990-ben kapta meg az Andersen díjat.
Kísérleti és innovatív író volt, aki elemeket vett át norvég népmesékről és mítoszokról, valamint a nemzetközi gyermekek irodalmi hagyományairól. Írásában ismétlődő téma volt a magányos gyermek, akinek érzéseit és kívánságait a felnőtt világ figyelmen kívül hagyja, és ennek következtében olyan helyzetekbe kerül, amelyek kívül esnek az ő irányításában. Könyvét 26 országban adták el, és 24 nyelvre fordították.
|
Haugen: Zeppelin |
|
2012.06.21. 17:47 |
Fordította: Szöllősi Adreinne
Kiadó: Animus, 2003
Oldalszám: 141
A paplanok rendetlen kupacban az ágy közepén, az éjjeliszekrényen néhány tábla csokoládé, az egyiknek hiányzott a fele. Martin lehajolt, és fölemelt a földről egy pár kék tornacipőt.
Nina és szülei, Martin és Éva, amint belépnek szeretett nyaralójukba, észreveszik: valaki járt ott. Aztán a környékbeliektől is kezdenek eltünedezni kisebb értékek. A felnőttek egyre nyugtalanabbak.
Nina is az, de másként, más miatt. Ő rábukkan a tettesre. A nála valamivel idősebb fiú a kertjükben, egy terebélyes fa ágai között rendezkedett be. Honnan jött? Miért bujkál? Mi elől menekül? És hová tart?
Krimi-szerű feszültség vonul végig ezen a különös hangulatú könyvön, miközben a kérdésekre nagyon is hétköznapi válaszok adhatók.
|
|
Jansson, Tove - svéd írónő |
|
2017.05.11. 13:00 |
Tove Marika Jansson (1914-2001) sok más kiemelkedő személyiséghez hasonlóan ő is a svéd anyanyelvű finnek közé tartozott. Művészcsaládból származó író és illusztrátor volt, Stockholmban, Helsinkiben és Párizsban is folytatott művészi tanulmányokat.
A halhatatlanságot a Múmin-könyvek hozták meg számára, de írt felnőtteknek szóló könyveket is, illetve illusztrátorként is folyamatosan dolgozott.
A Múmin-sorozat első kötete 1945-ben, a második világháború ideje alatt jelent meg Muminok és a nagy árvíz címmel. Az írónőt, későbbi elmondása szerint, annyira elkeserítette a háború, hogy mintegy ellenpontozásként, egy olyan történetet szeretett volna írni, ami naiv és ártatlan.
Az első Múmin-könyv még nem váltott ki különösebb visszhangot, de a következő két könyv meghozta számára az ismertséget. Összesen 9 könyvet írt róluk, ezen kívül készített 5 képeskönyvet és egy képregénysorozatot is a témában. A képregényt maga rajzolta, a munkába egy ideig a testvére, Lars is besegített.
A könyvek és a képregények mellett az örökséget számos televíziós feldolgozás és egy opera is képviseli. Tove Jansson eredetileg svéd nyelven írt történeteit összesen 33 nyelvre fordították le a világon. Ezzel a Kalevala és Mika Waltari regényei után ő a legtöbbet fordított finn szerző. Az Andersen-díjat 1966-ban kapta meg.
|
|
Jansson: Mumin-sorozat |
|
2018.02.04. 12:13 |
Írta és illusztrálta: Tove Jansson
Fordította: Vukovári Panna
Kiadó: Napkút, 2006-2010
A mumin-történetekben több furcsa és különös alakú szereplő található, néhányan rokonságban állnak egymással. A Mumin-völgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt, a szereplők az emberi természet gyengeségeit is megjelenítik.
A központi család tagjai Mumin papa (Muumipappa), Mumin mama (Muumimamma), Mumin (Muumipeikko) és Bájocska (Niiskuneiti). Egyéb szereplők: Mafli (Nipsu), Vándor (Nuuskamuikunen), Pöttöm (Pikku My), Böngész bácsi (Hemuli). A gondtalan és kalandvágyó család a Mumin-völgyben él, habár korábban az ideiglenes lakóhelyük között szerepelt világítótorony és színház is.
A sorozat történeteiben számos kalandban vesznek részt barátaikkal.
Magyarul megjelent kötetek:
|
|
Kadono, Eiko |
|
2020.06.12. 11:20 |
|
Lindgren, Astrid - svéd írónő |
|
2016.07.29. 15:57 |
Astrid Anna Emilia Lindgren (eredetileg Astrid Anna Emilia Ericsson, 1907. november 14 - 2002. január 28.) svéd író. Gyermekkönyveivel vált világhírűvé.
A világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.
Kezdetben irodalmi lektorként majd egy könyvkiadó vállalat menedzsereként dolgozott. Legnevezetesebb regénye – a Harisnyás Pippi – úgy született, ahogyan számos más gyerekkönyv a világirodalomban: kislányának, Karinnak írta 10. születésnapjára, és azokat a történeteket dolgozta fel benne, amelyeket korábban, betegsége idején mesélt neki. Népszerűségét jelzi, hogy csak ezt a könyvét 60 nyelvre fordították le, többek kötött üzbégre, szuahélire és zulura is.
Astrid Lindgren összetéveszthetetlen humorral megírt gyerekkönyveiből elsőként Juharfalvi Emil, az égetnivaló svéd kisfiú legfontosabb csínytevéseit ismerhettük meg. A jól ismert három nagy kötet Juharfalvi Emil, Juharfalvi Emil újabb csínytevései, Juharfalvi Emil még egyszer) után három színes képeskönyv is érkezik. A háromszázadik csínyben Emil megmutatja, hogyan kell koldulni, és felvásárolja Juharfalva légypapírkészleteit. A kis csínytevő pedig nem más, mint Emil szőke kishúga, Ida.
|
|
Lindgren: Harisnyás Pippi |
Scheer Katalin |
2017.05.11. 13:41 |
Astrid Lindgren a svéd gyerekirodalom megunhatatlan sztárja. Hihetetlen érzékkel tudja megformálni azokat a gyerek karaktereket, akik dacolva a felnőtt világ igaztalan és értelmetlen szabályrendszerével hűek maradnak magukhoz, a bennük élő gyermekhez. Harisnyás Pippi és Juharfalvi Emil ezért minden gyerek kedvence.
Berg Judit, a nagy sikerű Rumini-sorozat szerzője így írt Harisnyás Pippiről:
Harisnyás Pippi mára fogalommá vált a gyerekirodalomban. Nem találkoztam még olyan gyerekkel, aki ne olvasta volna hatalmas lelkesedéssel a szeplős, copfos, hatalmas cipőt és felemás harisnyát hordó Pippi kalandjait. Ez persze nem is csoda: a világ legerősebb kislánya bármit megtehet, ami eszébe jut, és állandóan tele van ötletekkel. Egyedül él egy zegzugos, mesébe illő villában, a verandán lovat, a babaágyban élő kismajmot és az ágy alatt egy koffer aranypénzt tart.
Pippi mellett igazán nem lehet unatkozni vagy szomorkodni! Ha kedve tartja, száz palacsintát süt a barátainak, vagy felvásárolja a játékbolt teljes kínálatát a városi gyerekek örömére, de bármikor hajlandó fellépni a cirkuszban vagy móresre tanítani a betörőket. Azt hiszem, a szíve mélyén minden gyerek arra vágyik, hogy olyan lehessen, mint Harisnyás Pippi, vagy ha ez nem lehetséges, legalább legyen egy ugyanilyen barátja!
|
|
|