• Az első lehetséges reakció az elutasítás

Nem szabad engedni a mindent elborító tömegkultúrának, amely veszélyezteti a személyiség autonómiáját, amely minden értéket, és művészetet lealacsonyít. Ez a romantikus, értékszempontú megközelítés igyekszik az iskolából - a kultúra fellegvárából - száműzni a tömegkommunikáció mindenestől értéktelennek nyilvánított termékeit, s hallani sem akar arról, hogy a médiáról komolyan is szó essék az iskolában. Valószínűleg a dinoszauruszok is hasonló módon vették tudomásul a körülöttük lévő környezet megváltozását: tudták, hogy jönnek a férgek, s azt is, hogy végül is ők fognak győzni, de mégsem akartak tudomást venni róluk és túlélési technikáikról.  

• A média világának ismerete nélkül ma már nem lehet igazán érteni a társadalmi folyamatokat

A média manipulál, más szóval tudatosan (meghatározható “rejtett érték - és érdekrendszer" alapján) próbálja formálni a közvéleményt - gondoljunk csak a politikai kampányokra, vagy a fogyasztásra ösztönző reklámkampányokra. Az autonóm módon dönteni tudó állampolgár képzésének tehát nélkülözhetetlen eszköze a médiapedagógia.

• A társadalmi-politika egyenlőtlenségek egyre inkább úgy jelennek meg, mint az információhoz jutás egyenlőtlensége

Ez egyrészt érvényes a gazdag és szegény országok viszonylatára: amit például a világban történő eseményekről tudunk, annak túlnyomó többsége néhány nagyon gazdag hírügynökség, hírtelevízió (BBC, CNN) “szűrőjén” keresztül érkezik el hozzánk. A magánember oldaláról pedig mindez úgy jelenik meg, hogy aki nem képes a legkorszerűbb elektronikus eszközöket megvásárolni, vagy aki nem tanulja meg az “elektronikus világháló” kezelését, az szükségképpen hátrányos helyzetbe kerülhet az anyagi és szellemi javakért folytatott harcban.  

• A média válik egyre inkább a társadalmi normák, értékek ,minták’ közvetítőjévé  

Sok helyen a diákok többet ülnek a TV előtt mint az iskolában, a családi nevelés helyett a diákok a "villanypásztorként" használt médiából merítik viselkedési és gondolkodási mintáikat; a média határozza meg időbeosztásukat, öltözködési, étkezési szokásaikat, párkapcsolataikat, eszményeiket stb. Az audiovizuális információrobbanás egyre inkább megbénítja életünket, mert nem tanulunk meg szelektálni. Ezért vég nélkül ott ülünk a TV előtt - ami "olyan mintha tűzbe bámulnék" (J. Lennon) -, s nem merünk elmozdulni, nem merjük kikapcsolni a készüléket, mert lehet, hogy a következő információ nagyon fontos lesz számunkra.  

• Meg kell tanulnunk együtt élni a "mediatizált környezettel"

Meg kell ismerni a tömegkommunikáció természetét, működési módját, "s ha nem félünk tőle, akkor talán meg is lehet szelídíteni." Ebben az értelemben a tömegkommunikáció megismerésének egyik alapvető célja az, hogy átláthatóvá váljon a média mitikus érdek-és értékrendszere, valóságos működési módja annak érdekében, hogy a felhasználók tudatosan - védettebben - viszonyulhassanak a média által közvetített információkhoz és "rejtett üzenetekhez."

A média megismerésének másik fontos célja az, hogy átláthatóvá váljanak az információhoz jutás módjai is, hiszen az információ megszerzése és birtoklása egyre lényegesebb. Napjainkban egy újfajta információs egyenlőtlenség kezd kialakulni: aki nem fér fel valamilyen okból az "elektronikus szupersztrádára", az mindenképpen hátrányos helyzetbe kerül a társadalomban. 

<<Vissza